Itt járt... Kun Béla

Ritka vendég fogadására készült 1919. május 21-én Szombathely. Kun Bélát a proletárdiktatúra magyarországi atyját köszönthették a város lakói.

Érkezése után Kun Béla, kíséretével együtt először a megyeházára sietett. Egy fogadáson vett részt, ahol beszédével óriási sikert aratott. Szónoklatában a proletárdiktatúra lényegét elemezte, s egyre-másra azt a tényt hangsúlyozta, hogy a magyar munkásmozgalom végre elérkezett a pontra, amikor közvetlenül nekiláthat a szocializmus módszeres építésének. A politikus épp beszéde előtt kapott kézhez egy fontos táviratot. Tartalmát rögtön meg is osztotta hallgatóságával: a vörös csapatok visszafoglalták Miskolcot, Pétervárnál pedig 209 foglyot ejtettek és 39 gépfegyvert zsákmányoltak.

Kun Béla a megyeházán megtartott előadásában a fegyveres osztályharccal kapcsolatos nézeteit fejtette ki, valamint a Vörös Hadsereg és az aktuális politikai helyzet kapcsán felmerülő kérdéseket összegezte és tisztázta. Felhívta a figyelmet a Munkástanácsok fontos szerepére is és a III. Internacionálét éltette.

A mai Fő téren, a korabeli kaszinó falán sokáig tábla őrizte Kun Béla látogatásának emlékét. Azon a kora nyári napon, az épület erkélyéről nagyszabású előadást tartott Szombathely lakóinak is. Beszédét másnap szóról szóra leközölte a Testvériség című lap. A tudósító szerint "még soha nem volt Szombathelyen annyi ember együtt, mint a délutáni népgyűlésen, s még soha olyan sűrűn, olyan elementáris erővel nem tört ki a tízezreknek szívéből, lelkéből a helyeslés és éljenzés, mint Kun Béla beszédének hatása alatt." A szónoklatot "tudásból fakadó, erős meggyőződésű, súlyos érvek szakadatlan láncolataként" fogadta be a szocializmus gondolatától mámoros közönség.

A gyűlés után a vezér a szombathelyi vörös őrséget kereste fel, majd a huszárlaktanyában katonai szemlét tartott. "A szabadság fegyvere van a kezetekben" - buzdította az előtte felsorakozó fiatal katonákat.
Kun Béla az eseménydús nap után, este kilenc óra tájban utazott vissza a fővárosba.

Ki volt Kun Béla?
Kun Béla magyar politikus 1886-tól 1938-ig élt. Zsidó származású köztisztviselői családban született, eredetileg a Kohn vezetéknevet viselte. Működött az orosz bolsevik párt tagjaként, Oroszországból hazatérve pedig megalakította a Kommunisták Magyarországi Pártját. Vezetése alatt egyesült a KMP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, majd 1919-ben kikiáltották a tanácsköztársaságot. Külügyi, később hadügyi népbiztos lett, a proletárdiktatúra valódi vezetője személyiségévé vált. A rendszer bukása után Bécsbe menekült, 1920-tól pedig a Szovjetunióban élt, ahol a magyar kommunista emigrációt vezette. 1937-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Itt járt...