Érkezése után Kun Béla, kíséretével együtt először a megyeházára sietett. Egy fogadáson vett részt, ahol beszédével óriási sikert aratott. Szónoklatában a proletárdiktatúra lényegét elemezte, s egyre-másra azt a tényt hangsúlyozta, hogy a magyar munkásmozgalom végre elérkezett a pontra, amikor közvetlenül nekiláthat a szocializmus módszeres építésének. A politikus épp beszéde előtt kapott kézhez egy fontos táviratot. Tartalmát rögtön meg is osztotta hallgatóságával: a vörös csapatok visszafoglalták Miskolcot, Pétervárnál pedig 209 foglyot ejtettek és 39 gépfegyvert zsákmányoltak.

Kun Béla a megyeházán megtartott előadásában a fegyveres osztályharccal kapcsolatos nézeteit fejtette ki, valamint a Vörös Hadsereg és az aktuális politikai helyzet kapcsán felmerülő kérdéseket összegezte és tisztázta. Felhívta a figyelmet a Munkástanácsok fontos szerepére is és a III. Internacionálét éltette.

A mai Fő téren, a korabeli kaszinó falán sokáig tábla őrizte Kun Béla látogatásának emlékét. Azon a kora nyári napon, az épület erkélyéről nagyszabású előadást tartott Szombathely lakóinak is. Beszédét másnap szóról szóra leközölte a Testvériség című lap. A tudósító szerint "még soha nem volt Szombathelyen annyi ember együtt, mint a délutáni népgyűlésen, s még soha olyan sűrűn, olyan elementáris erővel nem tört ki a tízezreknek szívéből, lelkéből a helyeslés és éljenzés, mint Kun Béla beszédének hatása alatt." A szónoklatot "tudásból fakadó, erős meggyőződésű, súlyos érvek szakadatlan láncolataként" fogadta be a szocializmus gondolatától mámoros közönség.

A gyűlés után a vezér a szombathelyi vörös őrséget kereste fel, majd a huszárlaktanyában katonai szemlét tartott. "A szabadság fegyvere van a kezetekben" - buzdította az előtte felsorakozó fiatal katonákat.
Kun Béla az eseménydús nap után, este kilenc óra tájban utazott vissza a fővárosba.