Szálasi-bunker – Sok hűhó a szégyenért...

Tilosban járunk. A Kőszeg határában, a Szabó-hegyen kitermelt kő- és földkupacok. Lábunk alatt 20-25 méter...
 
 

Szálasi-bunker – Sok hűhó a szégyenért...

Tilosban járunk. A Kőszeg határában, a Szabó-hegyen kitermelt kő- és földkupacok. Lábunk alatt 20-25 méter...
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Szálasi-bunker – Sok hűhó a szégyenért...

Tilosban járunk. A Kőszeg határában, a Szabó-hegyen kitermelt kő- és földkupacok. Lábunk alatt 20-25 méter...

“Szálasi nyilasai” pecsételték meg a feltárás sorsát…
Csak néhány kísérteties, ’44 októberét éltető fakarcolat, az üresen álló szerszámos fészer oldalára firkált Szálasi felirat sejteti velünk, hogy hol is járunk. Amúgy teljesen igaza van a HVG újságírójának, Dobszay Jánosnak, aki szerint “az erre kirándulók mintha egy elhagyott, föld alatti bányához érkeznének”. (HVG, Mélypszichózis, 2004. augusztus 26.) A Szálasi-bunker körül 2002 nyarán, júliusban kezdődtek meg az ásatási munkálatok. Az egykori “nyilasfészek” teljes körű feltárása a kőszegi vármúzeum időközben nyugdíjba vonult és Budapestre költözött igazgatójának, Bakay Kornélnak volt az ötlete. Az ásatások végül a tavaly botrányos körülmények között bezárt Horthy katonái-Szálasi nyilasai című tárlat után – melynek fő szervezője szintén Bakay úr volt – maradtak abba.

Még kacatot sem
A 2002-es országgyűlési választásokon MIÉP színekben induló kőszegi múzeumigazgató “hivatalosan” azért kezdeményezte a Szálasi-bunker feltárását – néhány helyi vállalkozóval karöltve –, mivel szakmailag megalapozottnak tartotta, hogy II. világháborús tárgyakra és iratokra bukkanjanak. A távlati tervek között a földalatti erődrendszer eredeti formában történő rekonstruálása szerepelt, sőt, később mint “történelmi turistalátványosság” megnyitották volna a kapukat a nagyközönség előtt is. Noha a kezdeményezést már a kezdetektől heves viták kísérték, csak a csúfos kudarcba fulladt Szálasi-kiállítást követően tünedeztek el a támogatók Bakay mellől. (Értesüléseink szerint egyébként Bakay Kornél nyilvánosan soha fel nem vállalt valódi célja egy állandó jellegű Szálasi-kiállítás berendezése volt a bunkerben.) Tudomásunk szerint a több mint egy évig tartó kutatás során semmilyen értékelhető lelet, dokumentum nem került elő a járatokból, bár - és ez mindjárt kiderül -, egyáltalán nem meglepő eredmény…

“Az öregek közül sokan csukott szemmel odatalálnának…”
Hauer Tamás, Kőszeg alpolgármestere szerint ugyanis Bakay Kornél – aki amúgy a magyar őstörténet elismert történésze – már az aknák felnyitása előtt “csúsztatott” a sajtónak, mikor azt állította, hogy “megtalálta a Szálasi-bunkert”. A helyi politikus a hír hallatán nem akart hinni a fülének, hisz a kőszegiek eddig is tudták, hol van a bunker, elmondása szerint “az öregek közül sokan csukott szemmel odatalálnának”. Hauer szerint mind a Szálasi-bunker feltárását, mind a Szálasi-kiállítást szinte az utolsó pillanatokban tudta meg az önkormányzat, így egy diplomatikus sajtóközleménynél, melyben elhatárolta magát a város a kínos ügytől, többre nem futotta. Más kérdés, hogy különben sem tudtak volna sokkal többet tenni a kőszegi képviselők, mivel a kőszegi vármúzeum nem városi intézmény, annak fenntartója a Vas Megyei Közgyűlés, szakmai felügyeletét pedig a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága látja el. Arra a kérdésre, hogy hogyan is lehetne tisztességesen pontot tenni a Szálasi-ügy végére, az alpolgármester szerint “az lenne a minimum, hogy akik kezdeményezték a feltárást, tegyék rendbe a hegyoldalt, és kerítsék el a szóban forgó területet”.

Status Quo
Egy, a neve elhallgatását kérő kőszegi polgár szerint azonban a legcsekélyebb változásra is vajmi kevés esély van az idestova egy éve megrekedt Szálasi-ügyben. Informátorunk ugyanis úgy tudja, hogy a feltárást eleddig körülbelül tízmillió forinttal támogató kőszegi építési vállalkozó, Kaltenecker Lajos egy fillért sem hajlandó áldozni bárminemű további munkálatokra. A vállalkozó döntésében valószínűleg szerepet játszik, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly egyértelműen elutasította a terület védettségi kérelmét. Így állami támogatásra biztosan nem számíthatnak a “Szálasi-kutatók”, holott nagy szükségük lenne a pénzre, a bunker látogathatóvá tétele a legóvatosabb becslések szerint is legalább még 70-80 millió forintot emésztene el. Ráadásul “jól értesült fülek” úgy hallották: a Szálasi-bunker körül kialakult kálvária óta az APEH – alig véletlenül – “rászállt” az építési vállalkozóra, s több alkalommal is milliós összegekre bírságolta.

Szakmai felügyelet?
A kínos ügyben felkerestük Horváth Sándort, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét is. Az igazgató úr a bunker jövőjét firtató kérdésünkre szűkszavúan így válaszolt: “Keressék fel Bakay Kornélt, vele kell megbeszélni.” Arra a feltevésre pedig, hogy az ásatások előtt kié volt az utolsó szó, ki engedélyezte a bunker feltárását, a következő feleletet kaptuk: “A feltárási engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Vas megyei kirendeltségére kell benyújtani. Annak idején Bakay professzor is a jogilag helyes úton járt el.” Természetesen nem egészen erre voltunk kíváncsiak, többek közt azért nem, mert tudomásunk szerint a munkálatokat Bakay Kornél hivatalosan nem magánemberként kezdeményezte, hanem mint a kőszegi Jurisics Vármúzeum igazgatója. A szakmaiság kérdése egyébként azért is vetül fel hatványozottan, mert a 20. századi magyar történelemkutatás számos prominens alakja állítja: a Szálasi-bunkerben az a legszebb, hogy maga Szálasi Ferenc egy pillanatra sem járt ott.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés