Jézus körülmetélése Friedrich Herlin 

Január elseje, a Szent Fityma ünnepe

Boldog Szent Körülmetélés napot mindenkinek január elsejére! Csak nem azt hitték, hogy az újévet ünnepeljük?
 
 

Január elseje, a Szent Fityma ünnepe

Boldog Szent Körülmetélés napot mindenkinek január elsejére! Csak nem azt hitték, hogy az újévet ünnepeljük?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Január elseje, a Szent Fityma ünnepe

Boldog Szent Körülmetélés napot mindenkinek január elsejére! Csak nem azt hitték, hogy az újévet ünnepeljük?

Merthogy nem más miatt örömködünk január első napján minden egyes évben, mint azért, mert a Kisjézust körülmetélték. Ezt a zsidó hagyományoknak megfelelően nyolc nappal a születés után kell megtenni – de azt kötve hiszem, hogy a hagyomány diktálja azt a hosszú, és nos, mondhatni ugyancsak érdekes utat, amit aztán ez a Jézusnak tulajdonított bőrdarabka bejárt.

A Szent Fityma vándorlásai

Miután megtörtént a körbemetélés, a hagyomány szerint a bába a fitymát egy éppen pont kéznél lévő alabástrom dobozba helyezte, ami teljesen véletlenül színültig volt nárdus olajjal. Így aztán nem kellett aggódni, hogy esetleg kiszárad, hiszen az olaj tartósít. Aztán ebből a szelencéből vett olajjal kenegette meg az immár felnőtt Jézus hittérítésben elfáradt lábait Mária Magdolna – hogy addig mit csinált a Szent Előbőrrel, arról nem szól a fáma.

Mária Magdolna aztán a szelencét Szent Jánosnak ajándékozta – legalábbis ezt állította Szent Brigitta, akivel álmában közölte ezt a felettébb fontos információt Mária Magdolna. Hogy később mi is történt vele, arról nincs pontos információ, de a középkorban már számos, Szent Fitymának mondott ereklye forgott közkézen. Mivel a legendák szerint nagyon elősegíti a termékenységet, ugyancsak jó volt a piaci értéke. Volt olyan időszak, mikor a feljegyzések szerint nem kevesebb, mint 18 eredeti Szent Előbőr volt forgalomban.

Bő(r)ség

Egy állítólagos példányt a királlyá koronázásakor Nagy Károly III. Leónak adományozott (hogy hozzá hogyan is került az ominózus bőrdarab, arról többféle pletyka is keringett: azt, hogy az angyaloktól kapta, ő maga terjesztette, azt meg, hogy a bizánci császárnőtől, mindenki más). Az ereklye a lateráni bazilika szentélyében csücsült egészen annak 1527-es kifosztásáig.

Egy másik darabot pedig első Balduin jeruzsálemi király vásárolta meg a palesztin piacon, míg éppen az országban tartózkodott az egyik keresztes hadjárat miatt. Mivel tudta, hogy milyen becses kincsre bukkant két korsó és egy vég selyem között, rögtön Antwerpenbe küldette a Szent Előbőrt. Aztán egy nap Cambrai püspöke a mise alatt három vércseppet vett észre a terítőn – és persze mi mástól is származhattak volna, mint a Szent Fitymából?

Gyorsan templomot is húztak köréje, ami még a mai napig áll. Szerveztek körmenetet az ereklye tiszteletére, sőt, megalakult a Szent Előbőr Testvériség is, aminek célját így utólag is alig merjük találgatni. Az ereklyének 1566-ban nyoma veszett.

Hajmeresztő hagyományok

Más, enyhén szólva is zavaró tények is fűződnek a szentséges bőrdarabhoz: Leo Allatius, 17. századi teológus például egy egész könyvet szentelt neki, Értekezés Jézus Krisztus Urunk fitymájáról címmel, amiben amellett érvel, hogy Krisztus mennybemenetelekor utána szállt a fitymája is, és most az alkotja a Szaturnusz gyűrűjét.

Nem kevésbé hátborzongató Sziénai Szent Katalin egy látomása, amiben a gyermek Jézus ezzel a bőrdarabbal jegyezte el őt. Maga az esemény is több híres művészt megihletett: megfestette a körülmetélést többek közt Bellini és Rubens is.

Az egyháznak az évszázadok folytán egyre kínosabb lett a Szent Fityma témája, még az erről szóló beszédet és értekezést is kiátkozással sújtották 1900-tól. A második vatikáni zsinat pedig eltörölte a Szent Előbőr ünneplését 1960-ban. De a kultusz igazán csak akkor ért véget, mikor eltűnt a sok fitymák legutolsója, amit még egy Rómához közeli falucska barlangjában találtak 1557-ben.

A falusiak egészen 1983-ig gondosan vigyáztak a Szent Előbőrre, de aztán annak egyszer csak nyoma veszett. Hogy vajon az egyház tüntette-e el, hogy végre megszabaduljon az egyik legkínosabb hagyományától, vagy hogy az utolsó bőrdarab is elfoglalta méltó helyét a mennyben, arról már csak találgatni tudunk.

A cikkünk eredetileg 2014-ben jelent meg.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés