Veszélyben a Nyugat-Dunántúl gazdasága – Béremeléssel lehetne itthon tartani a képzett munkaerőt

A magyar munkabéreknél hétszer, nyolcszor többet kereshet egy képzett szakmunkás Ausztriában. Nem véletlen, hogy a munkaügyi szakemberek attól tartanak, kiürül a hazai munkaerőpiac.
 
 

Veszélyben a Nyugat-Dunántúl gazdasága – Béremeléssel lehetne itthon tartani a képzett munkaerőt

A magyar munkabéreknél hétszer, nyolcszor többet kereshet egy képzett szakmunkás Ausztriában. Nem véletlen, hogy a munkaügyi szakemberek attól tartanak, kiürül a hazai munkaerőpiac.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Veszélyben a Nyugat-Dunántúl gazdasága – Béremeléssel lehetne itthon tartani a képzett munkaerőt

A magyar munkabéreknél hétszer, nyolcszor többet kereshet egy képzett szakmunkás Ausztriában. Nem véletlen, hogy a munkaügyi szakemberek attól tartanak, kiürül a hazai munkaerőpiac.

A közeljövőben 50 szakmában törli el a külföldi munkavállalókra meghúzott létszámkorlátokat Ausztria. – erősítették meg a munkaügyi szakemberek a tájékoztatón. Kovács Péter, Vas megyei igazgató kijelentette, rövidesen, akár két év múlva pedig a teljes liberalizáció várható, az Európai Unió ugyanis komoly nyomást gyakorol a kvótákat érvényesítő országokra.

Tovább nőhet a munkaerőhiány
Igaz, az osztrák szakszervezetek keményen tiltakoznak a munkaerőpiac felszabadítása ellen, az osztrák kamara viszont a nyitás mellett van, hiszen Ausztriában is vannak hiányszakmák.
Hazánknak viszont az okoz komoly fejtörést, hogy ezek a szakmák nálunk is létszámgondokkal küszködnek. Nehéz képzett munkaerőt találni az építő- és fémiparban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban, egyes szolgáltatásokban. Kovács Péter hangsúlyozta, Ausztriában hétszer, nyolcszor magasabbak a bérek, így várható, hogy a határmenti területeken tovább nő a munkaerőhiány. A képzett szakemberek elvándorlása pedig nem csupán a gazdaság fejlődését akaszthatja meg, hanem visszavetheti a teljesítőképességet is.

Határokon átnyúló munkaerőpiac
A tapasztalatok szerint egyébként az Európai Unió távolabbi országainak teljesen felszabadított munkaerőpiacai nem okoztak komolyabb hatást a hazai folyamatokra. Magyarul: elég kevesen vállaltak munkát mondjuk Nagy-Britanniában vagy Spanyolországban. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem csak a bérek, hanem a megélhetési költségek is magasabbak. Így az ausztriai nyitás főként a határmenti területeket érinti, itt ugyanis lehetőség van az ingázásra. Ez a tendencia látható már a magyar-szlovák határ közelében, igaz, fordított előjellel. Nálunk magasabbak a bérek mint északi szomszédunknál, így megindult a munkavállalók beáramlása hazánkba. Eközben a magyarok pedig Ausztria felé indulnak meg.

Az igazgató kijelentette, az Unió belső határai menti területeket rövidesen összefüggő munkaerőpiacnak kell tekinteni. Földrajzilag ugyanis már korábban is így volt, a trianoni döntés után felemás helyzet született. A Nyugat-Dunántúl nagyobb városai Magyarországnál maradtak, természetes vonzáskörzetük viszont külföldre került. Erre példa mondjuk Kőszeg, Szentgotthárd, Sopron.

Emelni kell a béreket
Kiss Ambrus, a Munkaügyi Központ főigazgatója szerint egyetlen módon lehet megakadályozni a magyar gazdasági fejlődést megakasztó folyamatot: emelni kell a béreket. A főigazgató adatokat sorolt: miközben Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 55 százaléka, addig a munkabérek az uniós átlag 25 százalékát érik el. Márpedig az alacsony béreknek rengeteg negatív hatásuk van.
A dolog bonyolult, de gondoljunk csak a belső keresletre, azaz a magyar állampolgárok vásárlóerejére. Az alacsony jövedelmek miatt visszaszorul a kereslet, ennek következtében a termelés is, illetve a hazai termékek helyett inkább az olcsó külföldi árukat keresik. A szolgáltatásokat is valós értékük alatt kell adniuk a vállalkozásoknak. Nem tud igazán beindulni a magyar gazdaság, és az államhoz is kisebb adó- és járulékbevételek érkeznek.

A tájékoztatón egy újságíró a magas közterhekkel érvelt, amelyek visszatartják a bérek emelését. Kiss Ambrus szerint azonban hazánkban – az uniós adatok alapján – alacsonyak a közterhek. Példaként említette, hogy Ausztriában jóval magasabb arányú járulékokat kell fizetniük a munkáltatóknak. Hozzátette, hogy az Unió által 30 milliárd forinttal finanszírozott, ún. TÁMOP program éppen a társadalombiztosítási járulékokat támogatja. A START extra kártyánál ugyanis egy évig nem kell járulékot fizetni, a második évben pedig csupán 15 százalékot. Ennek ellenére a vállalkozók alig érdeklődnek a lehetőség iránt. A tavaly júniusban indult programban a régióban összesen 260, Vas megyében 50 kártyát váltottak ki.

Vissza a munka világába
Ugyanakkor más problémákkal is küzd a munkaerőpiac. Az egyik a már említett munkaerőhiány. Kiss Ambrus szerint a legnagyobb gond, hogy az oktatás még most sem reagál kellőképpen a munkaerőpiaci igényekre, igaz, a gazdaság is meglehetősen passzív, nem látja el megfelelő mennyiségű információval a képzési intézményeket.

Az iskolarendszerű oktatás nem is tud igazán alkalmazkodni a piaci változásokhoz, hiszen az esetleges változásoknak csak 4-5 év múlva érzékelhetőek a hatásai. A gyors reagálásra inkább a felnőttképzés és a munkaerőpiaci, azaz a munkaügyi szervezetek által koordinált oktatás képes. A munkaügyi központok egyébként forrásaik minden 100 forintjából 40 forintot oktatásra, oktatásszervezésre fordítanak. Azonban az is nyilvánvaló, hogy ezekkel a módszerekkel nagyobb változást nem tudnak előidézni.

Az állástalanokat és a lakosság közel 10 (!) százalékát kitevő inaktívakat ugyanis először „át kell alakítani”. Azaz, motivációt kell nekik adni ahhoz, hogy tanuljanak, és ahhoz, hogy aktívan vegyenek részt a munkaerőpiacon, vagyis, Kiss Ambrus kifejezésével „vissza kell vezetni őket a munka világába”. Ebben a folyamatban pedig partnerségre, több szervezet együttműködésére van szükség.

Pályaválasztási felelősök Szombathelyen
Példaként említette, hogy a szombathelyi önkormányzattal kötött megállapodás alapján az alapfokú oktatási intézményekben, azaz az általános iskolákban pályaválasztási felelősök dolgoznak majd. Őket az állástalan pedagógusok közül választják ki. Jelenleg is zajlik az iskolákban pályaválasztási tanácsadás, amit a végzős osztályok osztályfőnökei nyújtanak. Komoly gond azonban, hogy ezek a pedagógusok csupán négyévente találkoznak ezzel a feladattal, márpedig négy év alatt komoly változások történnek a munkaerőpiacon.
Kiss Ambrus megemlítette, hogy jelenleg a pályaválasztási döntéseknél nem veszik figyelembe a piaci szempontokat. Ma már szinte senki sem akar szakmunkás lenni, pedig a jól képzett szakmunkás iránt van kereslet a piacon. Át kell alakítani a szemléletet is, hiszen például a lakatosról az a kép él a köztudatban, hogy reszeli a vasat egész nap.

Pedig ma már teljesen másról szól a dolog. A főigazgató megemlítette, hogy az ő irodájában mintegy félmillió forint értékű technikai eszköz van, amit kezelnie kell. Egy vállalatnál a szakmunkásra több tízmilliós gépek vannak bízva.

Kísérleti program: üzemlátogatás
Győrben kísérleti jelleggel indítanak egy programot, amely során a pályaválasztás tanácsadók üzemeket látogatnak meg a diákokkal, amelynek során a tanulók láthatják, hogy a lakatos nem reszel egész nap, hanem komoly felkészültséget igénylő munkát végez.
A munkaügyi központ ugyanakkor felkeresi a szakiskolákat és a fenntartó önkormányzatokat, azt akarják elérni, hogy a hiányszakmákat oktató osztályokban emeljék meg a létszámot.
Január 1-től elkezdték a működésüket a Regionális Képzési és Fejlesztési Tanácsok is. A tagok között vannak a gazdasági szereplők, az iskolafenntartók, az intézmények. A tanácsok már korábban is léteztek ugyan, de akkor feladatuk a szakképzési támogatás elosztása volt. Most bővül azzal, hogy meg kell határozniuk, az iskolák milyen iskolai osztályokat indíthatnak.

Az eszköz adott, a vonatkozó törvény módosítása után csak a TISZK-ekbe tömörült iskolák kaphatnak szakképzési hozzájárulást. És, bármilyen furcsán hangzik is, akár a tanulókat is áthelyezhetik az egyik szakmából a másikba.
Kiss Ambrus szerint keményen kell eljárni, hiszen a magyar gazdaság egyetlen komoly értéke a szaktudás, a képzési rendszert a piaci viszonyokhoz kell igazítani.
A főigazgató hangsúlyozta, érzékelni kell a külföldről érkező nyomást. Hiszen nem csupán Ausztria érdeklődik a képzett magyar munkaerő iránt, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia például munkaerő toborzó irodákat működtet, céljuk, hogy elvigyék az értékes munkaerőt. Amire pedig elengedhetetlen szüksége van a magyar gazdaságnak is.

2008: 1 milliárd képzésekre
A végén azért említsünk meg néhány adatot is, hiszen a tájékoztató fő célja a 2007-es év tendenciáinak bemutatása volt.
A Nyugat-dunántúli Régió gazdasága az országos átlagnak megfelelően növekedett tavaly, a legdinamikusabb iparág az exportra termelő feldolgozóipar volt, amelynek teljesítménye 6,5 százalékkal nőtt. Vas megyében az ipari termelés az év nagyobb részében 4,2 százalékkal csökkent, novemberben azonban hirtelen 14 százalékkal nőtt, a tendencia folytatódik.
A megyében a tavalyi harmadik negyedévben 2500-zal csökkent a munkanélküliek száma, az inaktívak száma pedig 1400-zal lett kevesebb.

A munkaügyi központ tavaly a régióban 2 milliárd 569 millió forintot használt fel a decentralizált foglalkoztatási alapból. Ebből több mint 1 milliárdot képzésre, 513 milliót közhasznú munkára, 507 milliót bértámogatásokra, központi munkahelyteremtésre 198 milliót, közmunkára 775 milliót fordítottak, ebből 1213 főt foglalkoztattak. Rehabilitációra, decentralizált munkahely teremtő beruházásra 168 milliót költöttek.
Az idén 3 milliárd 70 millióval gazdálkodik a központ, ebből a legnagyobb tétel a képzés lesz 1 milliárd 22 millió forinttal.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés