„Kérdés, a jó oldalon állunk-e?” - A lelkész és regénye a Berzsenyi könyvtárban

Első regényét írta a Pete Polgár Máté, a Brenner iskola hittanára. A bemutatón szűkösnek bizonyult az előadóterem.
 
 

„Kérdés, a jó oldalon állunk-e?” - A lelkész és regénye a Berzsenyi könyvtárban

Első regényét írta a Pete Polgár Máté, a Brenner iskola hittanára. A bemutatón szűkösnek bizonyult az előadóterem.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

„Kérdés, a jó oldalon állunk-e?” - A lelkész és regénye a Berzsenyi könyvtárban

Első regényét írta a Pete Polgár Máté, a Brenner iskola hittanára. A bemutatón szűkösnek bizonyult az előadóterem.

Utoljára akkor lepődtem meg ennyire az irodalom hatalmán, amikor egy online antikváriumból megrendeltem Ady Endre összegyűjtött publicisztikáit, és a szombathelyi átvételi ponton százával álltak más könyvbarátoknak ugyancsak az antikváriumból hozatott könyvei. Előtte is bíztam benne, hogy az irodalom nemcsak az én magánügyem, de akkor bizonyosságot is nyertem.

Hogy Pete Polgár Máté első regényének, A lelkész lányának a csütörtöki könyvbemutatóján szűknek bizonyult a Berzsenyi könyvtár előadóterme, az nem pusztán újságírói klisé, hanem gyakorlati probléma is volt. Először a pótszékeket, majd újabb pótszékeket hoztak, hogy még így is többen az ajtón kívül maradjanak.

A tudósítónak sikerült megcsípnie egy zongora melletti alkalmi ülőhelyet, valahol a szögletzászló tájékán.

Persze jól tudjuk, az érdeklődés esetünkben nemcsak az irodalomnak, hanem az író személyének is szólt: a körmendi születésű Pete Polgár Máté a Brenner János Általános Iskola és Gimnázium lelkésze és hittanára, a szentkirályi plébánia kormányzója. És a közvetlen fiatalember láthatóan népszerű a környezetében, így a rendezvényre szép számmal elkísérték hívei és tanítványai.

Az esemény elején felbukkant Puskás Tivadar polgármester is, hogy néhány mondatban megdicsérje a szerzőt és a város kulturális életét, és az első sorban ott láttuk Tóth Kálmán szentkirályi szocialista képviselőt is.

Pete Polgár Máté beszélgetőtársa H. Pezenhófer Brigitta volt.

Az alaphangot Radnóti Miklós egy fiatalkori verse, a "John Love, testvérem" adta Taródi Dávid tolmácsolásában. A verset a költő egy korabeli újságcikkere reagálva írta 1934-ben. A hír arról szólt, hogy New York fekete negyedében egy moziban, versének elmondása közben a Ku-Klux-Klan emberei agyonvertek a pódiumon egy fekete költőt és a testét kidobták a szellőztető ablakon. A tetteseknek nyomuk veszett.

A lelkész lánya témája ugyanis a Ku-Klux-Klan, de mint később kiderül, a hírhedt „keresztény jellegű terrorszervezet” csak történelmi keret, az írót legalább ennyire érdeklik a mozgatórugók, az egyetemes emberi vonatkozások, a célcsoportot pedig elsősorban a fiatal magyar olvasók jelentik.

Ahogy a gördül előre a beszélgetés, egyre jobban bizonyosság nyer, hogy a szombathelyi lelkész és regénye mennyire nem felelnek meg a bennünk élő egyházi sztereotípiáknak. Pete Polgár Máté gyermekkora óta ír verset és prózát, könyvkedvencei közé nemcsak az ókeresztény írók, hanem az angolszász irodalom széles spektruma is befér, Bronte nővérektől kezdve Shakespeare-en át egészen Stephen Kingig.

A Ku-Klux-Klanról első tanulmányát 15 évesen írta, akkor még a fióknak, mint ahogy a fióknak születtek a későbbi elbeszélések is. „Ahogy Franz Kafka, úgy én is elrejtettem a dolgaim” – mondta félig komolyan, félig viccesen az író, aki – foglalkozásából is kifolyólag – leginkább éjszaka tud dolgozni.

„A lelkész lánya” elbeszélésnek indult, majd később jött az ötlet, hogy regénnyé kellene kibővíteni. A művet aztán idén júniusban adta Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó igazgatójának a kezébe, aki arra biztatta, hogy adják ki könyvben.

„Ku-Klux-Klan és az általa képviselt erőszak nem a mi Istenünket, nem a Biblia Istenét jeleníti meg. Ezért is éreztem időszerűnek a történetet, és mottójául a legnagyobb egyházatya, Szent Ágoston gondolatai választottam, mely szerint Istennek nagyon sok barátja van az ellenségeink között, és nagyon sok ellensége a barátaink között. És kérdés, hogy a jó oldalon állunk-e?” – teszi fel a mindig és mindenkinek időszerű kérdést Pete Polgár Máté.

A bibliai karakterpárhuzamokkal jócskán teletűzdelt történet műfaját tekintve dráma, de olyan, amelynek a végén felcsillan a reménysugár.

A történelmi háttér kétségkívül pikáns az egyházi szerző miatt, már csak azért is, mert a Ku-Klux-Klan nemcsak faji, de vallási (protestáns keresztény) alapokon is áll. Erre mondja a szerző, hogy vannak, akik rosszul értelmezik a Bibliát, akik esetében – ilyen a regény férfi főszereplője - a jó felszín, a vonzó külső alatt valami egészen más lappang a mélyben.

Az egyházi téma érzékenysége miatt jogosnak éreztük H. Pezenhófer Brigitta kérdést is, aki azt firtatta, hogy mit szólt ehhez a szombathelyi püspök. Nos, mint megtudtuk Székely János támogatta és gratulált a regényhez.

A lelkész lánya az egyházi könyvesboltok és a kiadó honlapján kívül néhány nagy szombathelyi könyvesboltban is elérhető.

 

 

A független sajtó a vidéknek is jár! Támogasd a Nyugat.hu-t!

Budapesten kívül szinte már nincs olyan média, amelyet hozzá közeli üzletembereken keresztül ne vett volna meg, vagy ne befolyásolna a kormány. Te azonban itt is szeretnél olyan híreket olvasni, amiket nem befolyásol a mindenkori hatalom, vagy a gazdasági élet szereplői. Olyat, amely a te érdekeidet is képviseli. Támogasd a legnagyobb független vidéki médiát, a Nyugat.hu-t!

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés