A nőgyógyász messze van, a Klárit meg ismerem

Főleg a kisebb településeken népszerű a védőnőnél letudni a méhnyakszűrést, mert nagyobb a bizalom, és jóval egyszerűbb, mint órákat buszozni a legközelebbi városba a nőgyógyászhoz.
 
 

A nőgyógyász messze van, a Klárit meg ismerem

Főleg a kisebb településeken népszerű a védőnőnél letudni a méhnyakszűrést, mert nagyobb a bizalom, és jóval egyszerűbb, mint órákat buszozni a legközelebbi városba a nőgyógyászhoz.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

A nőgyógyász messze van, a Klárit meg ismerem

Főleg a kisebb településeken népszerű a védőnőnél letudni a méhnyakszűrést, mert nagyobb a bizalom, és jóval egyszerűbb, mint órákat buszozni a legközelebbi városba a nőgyógyászhoz.

A védőnők faluhíradóban hirdetik a szolgáltatást, vagy egyesével keresnek fel mindenkit, hogy rávegyék őket a vizsgálatra. Van, aki húsz év után nézette meg magát.

Sántha Klára 33 éve dolgozik védőnőként Ózdon. Évekkel ezelőtt teljesítette azt a tanfolyamot, ami után már ő is végezhet méhnyakszűrést. Azt mondja, szinte csak pozitív fogadtatással találkozott, mióta ő is szűr, igaz, ebben szerepe lehetett annak is, hogy védőnőként már ismerte az érintettek nagy részét. „A bizalom talán a legfontosabb része ennek a munkának: sok olyan hölgy jön hozzám szűrésre, akik gyakorlatilag a kezem alatt nőttek fel. Én úgy látom, nekik is komfortosabb így, mint elmenni egy idegen nőgyógyászhoz” – meséli.

Háromszor annyian halnak meg a magyar nők méhnyakrákban, mint az uniós átlag. Ha időben diagnosztizálják a betegséget, akkor jók a gyógyulási esélyek. A halálesetek mögött sokszor az áll, hogy túl későn fedezik fel az elváltozást, akkor, amikor már nehezen gyógyítható. A kormány 2013-ban tűzte ki célul, hogy országosan vezessék be a védőnői méhnyakszűrést, így is próbálva rávenni az érintett korú nőket a vizsgálatra. A módszer leginkább a kisebb településeken működik: ahol mindenki ismeri a másikat, és óriási könnyebbséget jelent helyben megszűretni magukat, mint nehézkesen bejutni a legközelebbi város nőgyógyászához.

Klára egy állami pályázatnak köszönhetően végezte el a képzést, ennek része volt az is, hogy a sikeres vizsga után ingyen megkapott minden szükséges eszközt, ami a szűréshez kell. Így lett paraván, vizsgálószék, az adminisztrációhoz szükséges informatikai program, és minden más, ami egy kenetvételhez kellhet.

A 35 és 65 év közötti nőknek háromévente ajánlott részt venniük a méhnyakszűrésen. A gyakorlatban azonban ennek nagyon sokan nem tesznek eleget. Hiába küld az ÁNTSZ minden érintettnek egy behívólevelet, ez sajnos még nem garancia semmire. Ekkor jönnek a védőnők, akik kapnak egy listát azokról a körzetükben élő nőkről, akiknek menniük kéne kenetvételre. Őket vagy telefonon, vagy személyesen felkeresik, és próbálják meggyőzni. Persze vannak olyanok, akik maguktól mennek el Klárához, miután megkapták a behívót, de azért inkább az a jellemző, hogy fel kell kutatni őket. „Valakihez négyszer-ötször is el kell menni, mire kötélnek áll”” – mondja Klára, aki egyetlen dolgot nem tudott még megszokni, mióta végzi a szűrést, az pedig az, ha idegen emberekhez kell becsengetnie. Amikor hallott erről a lehetőségről, fel sem merült benne, hogy nem akarná csinálni. Szerinte ez egy szép szakmai kihívás, védőnőként kötelessége megszólítani a veszélyeztetett korban lévő nőket, és örül neki, ha tud segíteni.

Egy 2007-es adatfelvétel szerint jellemzően az alacsony iskolázottságú, magát szegénynek valló nők azok, akik nőgyógyászhoz csak akkor fordulnak, ha panaszaik vannak. Amikor arról kérdezték őket, hogy miért nem járnak rendszeresen méhnyakszűrésre, azt válaszolták, hogy nem tartják fontosnak, és nincs rá idejük. Azok a védőnők, akikkel beszéltünk, inkább abban látják a távolmaradás okát, hogy messze van a nőgyógyász, naponta csak párszor megy busz, amivel oda tudnának utazni, és gondot okoz az is, hogy időpontot kell kérni, amit nem tudnak összeegyeztetni a munkaidejükkel, vagy egész egyszerűen mire oda jutnának, elfelejtik azt. A program célja is ez: házhoz vinni a szűrést.

A verpeléti Tóth Tímea 2009-ben döntött úgy, hogy ő is szeretne részt venni a méhnyakszűrésben. Azt mondja, védőnőként nem nagyon vannak szakmai továbblépési pontok, ez pedig egy jó iránynak tűnt. Tímea esetében a motiváció leginkább abból fakadt, hogy szerette volna a kismamákon és a gyerekeiken kívül a család többi tagjára is kiterjeszteni a gondoskodást. „Ebben én úgy érzem, hogy ki tudtam teljesedni” – meséli.

Tímeát már a tanfolyam elvégzése után érték sikerélmények: nőgyógyászoktól kapott elismerést, mert neki sikerült a gyakorlati órákon a legtöbb kiváló minőségű kenetet levenni. De szólalt már fel konferenciákon, és egy tankönyv fejlesztéséhez is kérték már a segítségét. Szerinte önbizalom, az intimitásra való képesség, és az új dolgokra való nyitottság kell ahhoz, hogy valaki védőnőként felvállalja a szűrést. Tímea is hallotta már kollégáitól, hogy ők ezt nem akarják, „mert nem ezért lettek védőnők. A szoptatás még belefér, de ez már túl intim szituáció egyeseknek”. De ismer olyat is, aki elvégezte a gyakorlati képzést, aztán mégis meggondolta magát, mert nem volt bátorsága önállóan kenetet venni. Tímea emlékezetében is élénken él az első egyedül végzett vizsgálat. „Emlékszem, szakadt a hátam közepéről a víz, és nagyon izgultam. Tudtam, hogy aznap többen is jönnek, de aztán az adta a magabiztosságot, hogy akiket megszűrtem, mondták, hogy nem volt kellemetlenebb vagy rosszabb, mint a nőgyógyásznál. Sőt, talán jobb is volt a bizalmi légkör miatt”.

Verpelét harminc kilométerre van Egertől, ott van a legközelebbi nőgyógyász. A településen élő nők a távolság miatt nem mennek el, vagy azért, mert azt hiszik, ha nincs tünetük, problémájuk, akkor úgysem lehet semmi bajuk. Az idősebb korosztály, amelyik nem él nemi életet, úgy gondolja, hogy nincs is rá szükség, meg talán jobb nem is tudni róla, ha betegségük van. „Volt olyan, aki mondta, hogy ő márpedig el nem jön hozzám, aztán elmeséltem neki, hogy milyen légkörben és pontosan hogyan is történik a vizsgálat, meg, hogy a helyszínen is meggondolhatja magát, aztán két hét múlva meg is jelent” – emlékszik vissza Tímea. A bizalmat ő is az egyik legfontosabb vonzerőnek tartja: az emberek ismerik őt, ezért sokkal jobban el merik mondani, ha problémájuk van. Tímea is rengeteget ment ki házakhoz, hogy meggyőzze a szűrés fontosságáról a nőket, tartott a faluban előadásokat, aztán jóhíre ment a dolognak. Május végén 800 nő kapott behívót, közülük százan már el is mentek Tímea rendelőjébe. Sőt, volt már olyan páciense, aki húsz éve nem volt szűrésen, de hozzá elment.

Mióta Tímea kenetet vesz, két nőnél találtak rosszindulatú elváltozást. Mindkettőjüket megműtötték azóta, és jól is vannak.

„Itt valóban kulcsfontosságú volt, hogy időben felfedeztük a dolgot. Nagyon jó érzés ez nekem, hogy valahol hozzájárultam az ő gyógyulásukhoz” – meséli.

A védőnők csak a kenetet veszik le, de nem diagnosztizálnak. A leletet átküldik a laborba, amikor pedig megkapják írásban az eredményt, akkor személyesen adják át a nőknek. Ha bármi elváltozást látnak a nemi szerv körül, akkor a legtöbb, amit tehetnek, hogy elmondják: felmerül a gyanúja egyéb betegségeknek, és a nőgyógyászhoz irányítják őket.

A háromezer lakosú Zalalövőn dolgozik védőnőként Takácsné Nagy Ágnes. Ő egyrészt kihívásként élte meg ezt a lehetőséget, másrészt családi események is motiválták, édesanyja ugyanis rákban hunyt el. „37 éve vagyok Zalalövőn védőnő, ismerem az asszonyokat. Nagyon sokan el is jönnek hozzám. Volt olyan év, amikor 220 nőt szűrtem le” – meséli.

„Ez akkora bizalom a lakosság részéről, ennél nagyobb öröm és boldogság nekem nem kell” – mondja. Olyan még nem fordult elő, hogy ne hatott volna Ágnes rábeszélése, és a nők ne mentek volna el hozzá. „Volt olyan, aki csak a második, harmadik hívásra jött, de végül eljött, és ez a lényeg. De volt olyan is, hogy valaki a szomszédasszonyától hallotta, hogy hozzám jár, és ennek hatására keresett fel engem”. Vannak olyan lelkes zalalövői asszonyok, akik akár évente is mennének Ágneshez, de erre nincs lehetőség a hároméves időkorlát miatt.

Ágnes mindig attól retteg, hogy rossz hírt küldenek vissza a laborból. Ezért nagyon szokta várni a postást, és mindig megkönnyebbül, amikor negatív leletet adnak a kezébe. Szerinte a lényeg, hogy a nők fejében ültessük el a szűrés fontosságának a magját, attól kezdve pedig teljesen mindegy, hogy a védőnőhöz vagy a nőgyógyászhoz mennek el, csak menjenek el. Ágnes is ismer olyan védőnőket, akik ódzkodnak a kenetvételtől. Mert pluszmunka, úgyis olyan kevés a fizetés, nem is teljes vizsgálat, hisz ez csak egy mintavétel.

„Én meg erre mindig azt mondom, hogy a semminél pedig több.”

A ceglédberceli védőnő, Simonné Csontos Margit szerint ez az egész sokkal többről szól, mint a szűrés: a nők elmondják neki a problémáikat, panaszaikat, Margit pedig tanácsot ad nekik. A védőnő nem bízza a véletlenre: a behívólevél mellett ő is házhoz megy, de megjelentette már a ceglédberceli faluhíradóban és a Facebookon is, hogy nála lehetőség van a vizsgálatra. „Két év alatt több mint háromszáz hölgyet vizsgáltam meg. Nyolcvan százalékuk magától jött” – teszi hozzá. Megérti az ódzkodó védőnőket is, mert ez tényleg egy olyan dolog, amihez kell egy belső indíttatás, ezt nem lehet ráerőltetni senkire.

Bár korábban szó volt róla, hogy kötelezővé teszik előbb-utóbb minden védőnek a szűrést, az Emmi azt írta kérdésünkre, hogy a képzést kell elvégezni 2018. december 31-ig mindenkinek. Az interjúalanyaink szerint azonban utána sem fogják azokra a védőnőkre rákényszeríteni, akik nagyon nem akarják ezt csinálni.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés