Alföldi Hegedűse: Tóth Gabit fel se ismertük, Stohlt annál inkább - de Csákányi Eszter mindenkit lejátszott

Messze ültünk. Most, hogy fotókat keresgélünk, mintha tegnap Szombathelyen nem is ezt a rendezést láttuk volna, annyira nem ismerősek a jelenetek.
 
 

Alföldi Hegedűse: Tóth Gabit fel se ismertük, Stohlt annál inkább - de Csákányi Eszter mindenkit lejátszott

Messze ültünk. Most, hogy fotókat keresgélünk, mintha tegnap Szombathelyen nem is ezt a rendezést láttuk volna, annyira nem ismerősek a jelenetek.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Alföldi Hegedűse: Tóth Gabit fel se ismertük, Stohlt annál inkább - de Csákányi Eszter mindenkit lejátszott

Messze ültünk. Most, hogy fotókat keresgélünk, mintha tegnap Szombathelyen nem is ezt a rendezést láttuk volna, annyira nem ismerősek a jelenetek.

Arénányi embernek színházat csinálni önmagában merész vállalás, még ha cirkuszi látványosságokkal, tömegjelenetekkel és fényjátékkal bolondítják a nézőket, akkor is. Alföldi Róbert legújabb rendezése, a Hegedűs a háztetőn nem hatásvadász, minőségi megaprodukció, válogatott, jó színészekkel. Nem kis kihívás ennyire nem színházi körülmények között élvezhető előadást létrehozni – nem show-műsort, hanem színházat.

Másrészt három órán át, szűk helyen, ekkora távolságból bármit nézni kényelmetlen székeken, embert próbáló feladat.

Sejtettük, hogy kakasülőn lesz a helyünk (elvileg olyan jegyárért, amiért a szombathelyi színházban a legjobb székeket adják, itt viszont a legolcsóbbnak számítanak). Így aztán nem is csodálkoztunk azon, hogy néha nem jutottak el hozzánk a szövegek, Tóth Gabiból például egy szót se értettünk (nem is láttuk, hogy ő az, aki ledobta hajzatát, később, kint mondta valaki).

Egy-egy mondat félúton elhalt, de a Hegedűs a háztetőn régi nagy kedvencünk, megvolt legalább négyféle feldolgozásban - félszavakból tudjuk, mi zajlik éppen Anatevkában. A színészek között sincs nagy különbség, mozgó foltok. Legalább félóra, mire Tevje, a tejesember öt előadó lánya között végre beazonosítjuk Bánfalvi Esztert. (Pedig volt rajtam szemüveg, de legközelebb távcsövet is viszek.)

Kivetítő csak a legvégén van. Olyan dramaturgiai eszköz így, ami tényleg mellbe vág - sejthető, hogy a rendező ezért az erős hatásért mellőzi menet közben ezt a technikai lehetőséget.

Alföldi nem bonyolítja túl, visszaadja a musical cselekményét, hozza a kötelező dramaturgiát és a dalokat. Aki hasonlóan merész rendezést várt, mint amilyen az István a király volt, vagy megrázót, mint a szombathelyi Makrancos Kata, az könnyen csalódott.

Ám így is felismerni Alföldi biztos kézjegyét akkor is, ha nincsenek például mai jelmezek, csak zseniálisan ügyes jelmez-fejlődés (de erről később). Ha látom a színészek játékát, jobban bevonzott volna - így csak benyomásokat, tömegmozgásokat, struktúrát és hangjátékot kaptam.

Nem aktualizál (bár nem bántuk volna), áthallásokat sem igen találni... egyedül egyet, de erről sem a színházi stáb tehet. A darab szövege adja: amikor Tevje, a tejesember Lázár Wolffal, a mészárossal alkudozik, azt mondja: „a lányom mészárosné lesz, sose fog éhezni”. A gazdag "Mészáros" névre azért sokan felnevetnek.

A Hegedűs a háztetőn szép történet, tele a modernitás száz évvel ezelőtti dilemmáival: mi fontosabb, a hit vagy az élet új kihívásaira való helyes reakció, a lányok boldogsága vagy a falu közössége és hagyománya?

Alföldi újabb nézőpontot talál, szerinte - nyilatkozza is valahol - a normális emberi viselkedés nem azon múlik, ki milyen korban él, milyen Istenben hisz vagy milyen a világnézete, hanem csak az ember számít, „az embert kell újraépíteni magunkban, hogy a másikban is meglássuk az embert” – ezt közvetíti Stohl András Tevjéje. Bármi történik, ő ép eszénél és humoránál van, Istennel felesel, de elnéző és mindenkivel megértő. Emberi, még a kirekesztő, a közösséget elűző oroszokkal is -talán a legutolsó pillanatig.

Tragédiája a közösségé - ha a hagyomány már nem tud lépést tartani a valósággal, akkor kultúrája halott lesz. Egy skanzenben élnek, amiből a fiatalok elmenekülnek. Viszont az az új, ami megtagadja a múltját, az is gyökértelen lesz. A kettőt, a hagyományt és az újat valahogy együtt kéne kezelni – ezzel küszködik Tevje, Istennel, családdal és önmagával feleselve.

Tetszik az ügyes díszlet, le- és felhajtható pallókkal, amin felfutni, szaladni vagy gurulni is lehet; ami hol domb, hol a falu, hol házbelső vagy vasútállomás. Gyönyörű a második felvonásban az elmúló idő finom jelzése, ahogy jelmezekkel és a díszletelemek változásával egyik korból átjutunk egy másikba. Tevje tejeskocsi helyett már biciklit tol, megjelenik a cilinder, a batyuk helyett a bőrönd.

Stohl Andrást én nem bulvárlapok botrányhőseként, a kereskedelmi csatornák ügyeletes műsorvezetőjeként tartom számon, mert jó színész.

Már a "katonás" időkben felfigyeltem rá. A hangja is pont elég ide - nem vágyunk Bessenyei-féle „Ha én gazdag lennék-re”, sőt…. Ha többet láttunk volna belőle (mármint Stohlból), jobban is megdicsérnénk, ahogy Márton Andrást (rabbi) vagy Tóth Gabit (Fruma Sára) is, mert még így a távolból is kivehető volt, hogy a játékukban van spiritusz. Csákányi Eszter pedig mekkora alakítást kihoz ebből a házasságszédelgő-házasságközvetítő Jentéből! Imádtuk Bánfalvi Esztert is, akinek először nem is jellegzetes mély hangját ismertük fel, hanem a színpadi mozgását.

Le a kalappal a szombathelyi közönség előtt, nemcsak azért mert befogadták ebben a nekünk lehetetlenül nem intim térben is ezt az előadást, hanem mert a szombathelyi színészeket, köztük a társulattól tavaly elszerződött Sodró Elizát, Bánfalvi Esztert és Bányai-Kelemen Barnát külön nagy-nagy tapssal és szeretettel fogadták.

A Zikkurat Színpadi Ügynökség által létrehozott megaprodukciót egy hete, szeptember 10-én Budapesten a Papp László Sportarénában mutatták be - Szombathelyen túl még hét vidéki városban játsszák az ősszel. Győrben szeptember 23-án, Debrecenben 30-án, Miskolcon október 7-én, Veszprémben október 21-én, Pécsett november 4-én, Zalaegerszegen 11-én, Nyíregyházán december 2-án.

Minden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban – ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság.

Hegedűs a háztetőn-Alföldi Róbert rendezésében

Hegedűs a háztetőn-Alföldi Róbert rendezésében. 4.5K likes. 2017. szeptember 10-én Alföldi Róbert állítja színpadra a nagy sikerű Broadway musicalt.

A főbb szerepeket Stohl András (Tevje) mellett Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvy Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Hevér Gábor, Lugosi György, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Náray Erika és Misurák Tünde alakítja. Fruma Sára szerepében pedig Tóth Gabi látható.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés