Alig van hatalmuk, de az a biztos, ha fideszesek az iskolaigazgatók

Amíg az önkormányzatok nevezték ki az iskolaigazgatókat, legalább félhettek tőle, hogy ha rosszul választanak, a lakosok megbosszulják a rossz döntésüket, és leválthatják őket.
 
 

Alig van hatalmuk, de az a biztos, ha fideszesek az iskolaigazgatók

Amíg az önkormányzatok nevezték ki az iskolaigazgatókat, legalább félhettek tőle, hogy ha rosszul választanak, a lakosok megbosszulják a rossz döntésüket, és leválthatják őket.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Alig van hatalmuk, de az a biztos, ha fideszesek az iskolaigazgatók

Amíg az önkormányzatok nevezték ki az iskolaigazgatókat, legalább félhettek tőle, hogy ha rosszul választanak, a lakosok megbosszulják a rossz döntésüket, és leválthatják őket.

A kormány viszont következmények nélkül küldheti a számára kedves embereket az iskolák élére, függetlenül attól, mit akarnak a helyiek. Bár az igazgatók kezét megkötik a tankerületek, a kistelepüléseken élők még mindig felnéznek rájuk, ezért a választások előtt nem mindegy, kik vezetik az iskolákat.

Hiába a tanárok, a szülők, a diákok és akár az önkormányzat ellenállása, a minisztérium könnyedén, indoklás nélkül kinevezheti a saját embereit az általános és középiskolák élére. Az utóbbi hetekben sorra jöttek hírek olyan pályázatokról, ahol a véleményező testületek többsége kiállt egy jelölt mellett, végül mégis valaki más kapta meg az igazgatói kinevezést. Sokszor kiderült, hogy az új vezető valamilyen módon kötődik a Fideszhez, bár az államtitkárság minden esetben azt állította, szakmai döntés született.

Pedig az iskolák államosításával az igazgatók ma már alig dönthetnek valamiben önállóan, szinte mindenhez a tankerületi igazgató hozzájárulása kell. Ez annak ellenére is így van, hogy tavaly visszakapták a gazdálkodási és munkáltatói jogaik egy részét. „Képzelje el, hogy hazamegy, kér egy zsíroskenyeret az anyukájától, aki azt mondja, hogy rendben, akkor töltsön ki egy kérőlapot, adja le valahol máshol, és pár nap múlva meg is lesz” – írta le az iskolai mindennapokat Rója István, aki 1995-től mostanáig vezette a makói József Attila Gimnáziumot.

De ha ez így van, miért lenne fontos bárkinek, hogy politikailag megbízható emberek kerüljenek az igazgatói posztokra?

Rója szerint azért, mert ők „talán jobban elradírozzák, nem hozzák felszínre a problémákat. Nem tiltakoznak, csak mosolyognak és bólogatnak, mintha minden rendben lenne”. Ő viszont tavaly aláírta a miskolci Herman Ottó Gimnázium kiáltványát, ami aztán országos tiltakozássá duzzadt. Még Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is rákérdezett egyszer, miért tette ezt, úgyhogy sejtette, hogy 22 év után nem folytathatja. Bár egyedül pályázott, és az iskolában a tanárok, a diákok és a szülők is támogatták, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) érvénytelenítette a pályázatot. Pedig májusban tüntetést is szerveztek mellette.

A makói képviselő-testület arra hivatkozva nem támogatta Róját, hogy nem elég innovatív, de szerinte inkább a személyi ellentétek döntöttek. Farkas Éva fideszes polgármester 2014 előtt a makói tankerület igazgatója volt, és Rója szerint akkoriban sok vitájuk volt. Ideiglenesen az eddigi igazgatóhelyettes lesz a vezető, Rója pedig tanárként marad az iskolában.

„A minisztérium tájékoztatása szerint szakmai alapon döntöttek a vezetői pályázatok elbírálásánál, mégis az az érzésem, hogy a nevelőtestület és a szülők véleménye nem nyomott sokat a latban” – mondta Horváthné Kunstár Andrea, aki az Algyői Fehér Ignác Általános Iskolában pályázott az intézményvezetői posztra úgy, hogy az elmúlt másfél évben már ő volt a megbízott vezető. Most mégis a korábbi pályázatokon elutasított Gondáné Pál Ildikó nyert, akinek a férje a településen Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő.

Kunstár nem akart belemenni az ügy politikai hátterébe. Szerinte egy közoktatási intézmény vezetése egyáltalán nem hatalommal járó politikai státusz, mint sokan hiszik. „Ha hagyják jól működni az iskolát, akkor abból úgyis normális, egészséges gyerekek fognak felnőni. Az iskola elsősorban szakmai alapokon működő intézmény, nem szabad az oktatásnak és nevelésnek politikai színezetet adni”.

Van súlya annak, amit az igazgató mond

Totyik Tamás a nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola igazgatói posztjára pályázott, ahol jól ismerték, hiszen 29 éve ott tanít. A szülők 93, a tanárok több mint 70, az önkormányzati képviselők pedig száz százalékban támogatták. A minisztérium mégis indoklás nélkül elutasította a pályázatát, ahogy a két másik indulóét is, így az eddigi igazgató maradhat a helyén, aki nem is jelöltette magát újra.

Totyik 2010-ig MSZP-s megyei önkormányzati képviselő és a párt hajdúszoboszlói elnöke volt, az elmúlt években pedig többször kritizálta az oktatási rendszert, ezért szerinte nem is számíthatott arra, hogy sikerrel jár, hiába támogatták a helyiek. „Kedden ismertette hivatalosan a pályázat eredményét a tankerületi vezető a tantestülettel, és tiltakozott az ellen, hogy politikai döntés született volna. A szülők nem hallottak egyetlen szakmai érvet sem, csak annyit mondtak nekik, hogy a döntéshozó nyilatkozhat az indokokról. Ez egy körbemutogatós rendszer”.

„Az iskolákat a szülők adóforintjából tartják fenn, ezért szerintem az ő véleményüket kellene a leginkább figyelembe venni. Senki sem akar rosszat a saját gyerekének, és a helyben élő szülők tisztában vannak vele, ki tudja ellátni a feladatát” – mondta.

Szerinte a hatalom számára azért nem mindegy, hogy ki vezeti az iskolákat, mert a kistelepüléseken még mindig komoly súlya van annak, amit az igazgató mond, és az emberek felnéznek rá. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke is ilyesmit lát a háttérben. „Az iskolán keresztül érhetők el a társadalom legszélesebb rétegei, így tudja a hatalom leginkább érvényesíteni az elképzeléseit” – mondta. Mendrey szerint ez akár konkrét politikai befolyásolást is jelenthet. „Persze a rendszerváltás óta a politika sokszor beletenyerelt az iskola életébe, de soha nem ilyen durván”.

A polgármester legalább félt, hogy leváltják

2012 előtt az iskolák önkormányzati kézben voltak, így a képviselő-testületek döntöttek a kinevezésekről. Ezért előfordulhatott, hogy a település vezetői számára kedves emberek kerültek az igazgatói posztokra. „Vannak, akik szerint régen is ugyanez ment” – mondta Kunstár, aki úgy gondolja, hogy a testületek mégis abban voltak érdekeltek, hogy szakmailag jó döntést hozzanak. „A polgármesternek számolnia kellett azzal, hogy ha rosszul dönt, az a székébe kerülhet. Ezért talán inkább olyat választottak, akivel együtt tudnak dolgozni, akit a településen élők és a pedagógusok is elfogadnak és alkalmas a feladatra”.

Ráadásul akkor a képviselők titkosan szavaztak a jelöltekről, így Rója szerint kevésbé érvényesülhetett a pártakarat. „Engem kétszer választott meg a makói testület, és kétszer a megyei közgyűlés, pártállástól függetlenül” – mondta. Most viszont a képviselők úgy véleményezik a pályázatokat, hogy látni, ki, mire szavaz. Bár a végső döntés nem az ő kezükben van, Rója szerint a helyi választásokon így is érdemes lesz bemutatni, mennyire nem vették figyelembe a népakaratot a makói képviselők.

„A fenntartóval mindig érdemes jóban lenni, mert ez teszi gördülékennyé a munkát. Szerencsére nekem nem voltak ilyen problémáim a tankerülettel” – mondta Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes, aki 13 évig volt a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola igazgatója. A tanárok nagyobb arányban támogatták az ő pályázatát, mégis a másik jelölt, Kondorné Sztojka Ágnes nyert, aki fideszes önkormányzati képviselő is.

„Nem voltak olyan problémáink, mint amikről a sajtóból lehetett értesülni. Jó volt a kapcsolatom a tankerülettel, személyi kérdésekben is mindig igazat adtak nekem” – mondta Fürjesné, aki nem érti, miért vonták meg tőle a bizalmat, indoklást pedig ő sem kapott. Fürjesnét 2007-ben választották meg először, akkor még a képviselő-testület döntött. „Egy szocialista képviselő volt a másik jelölt, mégis engem neveztek ki a pártemberrel szemben, hiába volt akkor MSZP-kormány” – mondta.

A fenntartó szerint ezek álhírek

Budapesten is történtek hasonló esetek, a II. kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban T. Zuggó Tünde nyert, aki az elmúlt hét évben Ferencváros fideszes alpolgármesterének a tanácsadójaként dolgozott. A tanárok és a szülők az eddigi igazgatót támogatták, az állami iskolákat kézben tartó Klebelsberg Központ július 20-i közleményében mégis azt írta, nem volt politikai szándék a döntés mögött.

Hat nappal később általában is valótlannak és kártékonynak nevezték azokat a híreket, amelyek szerint politikai alapon születtek volna a döntések. „A valóság ezzel szemben az, hogy szakszerű, megalapozott és jogszerű döntéseket hozott az illetékes minisztérium” – írták. Szerintük mérlegelték a javaslatokat, a pályázatokat és a szakmai szempontokat, ez alapján hozták meg a döntéseket.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy egyesek álhírekkel, feltételezésekkel próbálják megzavarni a szülőket és pedagógusokat, akik a jól megérdemelt nyári szabadságukat töltik, készülnek a következő tanévre, vagy táboroztatják a rájuk bízott gyermekeket, fiatalokat”.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés