Az állam még mindig szegénységük miatt bünteti a gyerekeket

Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.
 
 

Az állam még mindig szegénységük miatt bünteti a gyerekeket

Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Az állam még mindig szegénységük miatt bünteti a gyerekeket

Tavaly minden eddiginél jobban előtérbe került a gyermekkori szexuális bántalmazás kérdése, jogi válaszok születtek a gyerekek hatékonyabb védelmére a szexuális visszaélések ellen, ugyanakkor egy sor diszkrimináció elleni intézkedéssel továbbra is adós maradt az állam. Minden harmadik gyereket még mindig anyagi okok miatt emelnek ki a családjából, és a roma gyerekek iskolai szegregációjával sem tudott mit kezdeni a kormány – a gyerekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány foglalta össze, hogy milyen volt gyereknek lenni 2017-ben.
Milyen volt gyereknek lenni 2017-ben?

– erre a kérdésre ad választ a Hintalovon Alapítvány legújabb, a tavalyi év gyermekjogi fejleményeit összefoglaló jelentése. A dokumentum felelevenít egy sor olyan történést, ami meghatározta a Magyarországon élő gyerekek, szüleik és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek mindennapjait, és amiről a magyar sajtó, köztük az Abcúg is rendszeresen beszámolt.

Fókuszban a szexuális bántalmazás

A szexuális bántalmazást a közbeszéd középpontjába helyező, Amerikából induló #metoo kampány és annak hazai begyűrűzése előtérbe hozta a gyermekek elleni szexuális visszaéléseket is. A jelentés szerint messze ez a téma volt az, amivel a gyerekekkel kapcsolatban a legtöbbet foglalkozott a hazai média.

A bicskei gyermekotthon falai közül kikerülő szexuális zaklatási botrány – az otthon vezetője a gondjaira bízott gyerekek közül többet rendszeresen szexuálisan zaklatott – ráirányította a figyelmet az állami gondozásban élő gyerekek fokozott veszélyeztetettségére.

Ez egy sor jogszabályi intézkedésben is megnyilvánult:

szigorodott a Büntetőtörvénykönyvben a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak-esetek szabályozása: el kell tiltani foglalkozásától, nem vállalhat kiskorú közelében munkát, aki gyerekekkel szemben követett el szexuális bűncselekményt szigorúbban kell vizsgálni a gyermekotthonok, javítóintézetek vezetői munkakörének betöltésére jelentkezők alkalmasságát szigorúbban kell vizsgálni a nevelőszülőnek jelentkezők alkalmasságát: a nevelőszülő-jelölt esetleges korábbi nevelőszölői előéletéről több információ válik elérhetővé.

Új fejlemény, hogy tavaly óta a gyerekjogi képviselők négyszemközt is találkozhatnak a gyerekekkel, így a bizalmi viszony könnyebb kialakítása miatt az esetleges visszaélések is könnyebben feltárhatóak. De továbbra is probléma, hogy a bár 20-21 ezer gyerek nevelkedik családján kívül a KSH adatai szerint Magyarországon, képviseletüket mindössze 23 gyerekjogi képviselő látja el.

A jelentés szerint a téma közbeszédbe kerülésének köszönhető, hogy miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent 2017-ben, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt.

„Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy többi ilyen cselekményt követtek el, hanem hogy kevesebb gyerekkel szembeni szexuális erőszak maradt rejtve 2017-ben, ami mindenképpen pozitív változás.”

– hangsúlyozza a jelentés.

Nem sokat tett az állam a rendszerszintű diszkrimináció ellen

A már említett, családján kívül nevelkedő 21 ezer gyerek közül minden harmadikat anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából, ami a rendszerszintű diszkrimináció egyik leglátványosabb példája ma Magyarországon,

ugyanis így tömegesen sérül azoknak a gyerekeknek a családban nevelkedéshez való joga, akik szegény családba születtek.

Az Európai Roma Jogok központja például tavaly indított pert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen, mert szerintük a Nógrád megyei gyerekvédelmi szakemberek túl sok roma gyereket emelnek ki családjukból, nagy részüket a szegénység miatt. Az ügyről szóló Abcúg-cikket itt találja.

Amellett, hogy a szegénység miatti gyermekkiemelés diszkriminatív, a kiemelt gyerekek hátrányos megkülönböztetése az elhelyezésüknél is folytatódik. Erre a legjobb példa a fogyatékossággal élő gyerekek elhelyezése.

Nekik ugyanis speciális körülményekre van szükségük, így például a nevelőszülőkhöz adásuk is sokkal nehezebb: speciálisan kiképzett, „különleges nevelőszülők” nevelhetik csak őket. Ezen a téren azonban komoly erőforráshiánnyal küzd a gyermekvédelem: a 2017-ben közzétett KSH-adatok szerint mindössze 15 fő speciális és 882 fő különleges nevelőszülő dolgozik, akiknél a speciális szükségletű és sajátos nevelési igényű gyerekek elhelyezhetőek. A különleges nevelőszülők 23 százalékkal kevesebben voltak 2017-ben, mint egy évvel korábban. Két fogyatékkal élő gyereket nevelő nevelőszülőt mi is bemutattunk korábban, róluk itt olvashat.

Nem sok előrelépés történt a roma gyerekek iskolai szegregációjának leépítésében sem. Bár 2017-ben a Kúria a roma gyerekek iskolai szegregációjának tilalmát mondta ki egy kaposvári általános iskola ügyében és megtiltotta, hogy szeptember 1-től új 1. osztály induljon, ahogyan azt az Abcúg is megírtuk, az ilyen intézkedések mit sem érnek, ha a szegregált iskolából másik intézményekbe kerülő, sokszor súlyos lemaradásban lévő roma diákok nem kapnak hathatós segítséget a beilleszkedéshez és a felzárkózáshoz.

A gyerekek és a politika

Bár a Hintalovon Alapítvány jelentése kiemeli, hogy az állampolgári nevelés továbbra is hiányzik az iskolákból, a 18 éven aluli gyerekek nagy része pedig nem foglalkozik közéleti kérdésekkel és nem aktív a civil társadalomban, azért kitér arra is,

hogy a 2017-es évben a középiskolás diákok is mozgolódni kezdtek az őket érintő oktatási kérdésekben.

Igaz, a jórészt középiskolásokból szerveződő Független Diákparlament inkább idén év elején hozott össze nagyobb utcai megmozdulásokat egy modernebb oktatási rendszert követelve, tavaly év végén a szakgimnáziumi diákok tiltakoztak: ahogy arról az Abcúg bővebben írt, az háborította fel őket, hogy az oktatási kormányzat amellett, hogy átszabta az érettségit, a kötelezővé tett szakmai érettségi követelményeit a vizsga előtt négy hónappal hozta csak nyilvánosságra.

2017-ben kezdte a csapból is a Soros-ellenes üzeneteit ömleszteni az Orbán-kormány, arról pedig, hogy a gyerekek mindennapjaiba hogyan férkőzött be a kormánypropaganda, az Abcúg is írt. A jelentés szerint a gyerekeknek már csak azért is megkerülhetetlenek voltak az ellenségképző üzenetek, mert rövid nyilvános szövegeket, például utcai reklámokat, tömegközlekedési járműveken elhelyezett szövegeket, plakátokat és hirdetéseket, a 10–13 évesek 70 százaléka, a 14–17 évesek 60 százaléka olvassa mindennap.

A választási kampányra ráfutva gyakrabban lehetett hallani olyan esetekről is, amikor felnőttek politikai kommunikációs eszközként használtak gyerekeket: például, amikor decemberben a Luca-napi hagyományokat felidézve óvodásokat térdeltettek le az aszfaltra egy polgármesteri útavatáshoz.

„ Az ügy felhívta a figyelmet arra, hogy gyerekek kizsákmányolásának számít, ha elsődlegesen a felnőttek céljait szolgálja egy programon való jelenlétük vagy az ahhoz kapcsolódó kommunikáció.”

– fogalmaz a jelentés.

Egyre durvább a gyerekorvos- és a védőnőhiány

A szenvedő egészségügy a gyerekeket is érinti: az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés súlyos egyenlőtlenségeket mutat, Magyarország 284 településén vannak üres védőnői körzetek, a 60 év feletti gyermekorvosok aránya pedig 45 százalék.

A vidéki házi- és gyermekorvos-hiány ráadásul durva területi egyenlőtlenségeket mutat, erről itt, a védőnők munkakörülményeiről pedig itt olvashat, illetve nézheti meg az Abcúg videóriportját.

A teljes jelentést pedig itt olvashatja.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés