Benéztünk a Romkert gyomrába, Pannónia legértékesebb mozaikja alá

Tóth Endre régésszel beszélgettünk arról, milyen kincseket rejt az ókori Savaria helytartói palotája alatt a föld, hogy állnak Közép-Európa legnagyobb helytartói palotájának kutatásával?
 
 

Benéztünk a Romkert gyomrába, Pannónia legértékesebb mozaikja alá

Tóth Endre régésszel beszélgettünk arról, milyen kincseket rejt az ókori Savaria helytartói palotája alatt a föld, hogy állnak Közép-Európa legnagyobb helytartói palotájának kutatásával?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Benéztünk a Romkert gyomrába, Pannónia legértékesebb mozaikja alá

Tóth Endre régésszel beszélgettünk arról, milyen kincseket rejt az ókori Savaria helytartói palotája alatt a föld, hogy állnak Közép-Európa legnagyobb helytartói palotájának kutatásával?

Jó hónapja, hogy cikkeztünk róla: a szombathelyi Romkert egész nyáron zárva tart, nem lehet látogatni, mert nagyszabású ásatások zajlanak a területen.

Egyrészt - erről külön is írtunk - évtizedek óta az egyik fontos kérdés a Romkerttel kapcsolatban az volt, vajon mit rejt a kert végén a halom, mikor és miért keletkezhetett a dombja. A június eleje óta zajló feltárás során sok érdekesség kiderült, például az, hogy nem erről a magaslatról tűzték ki a római város tengelyét, és hogy jórészt 4. századi régészeti emlékeket rejt.

Másrészt középtájban, a római helytartói palota területén már korábban felszedték a mozaikot, lebontották a ”védő” épületet, és még a nyárban elkezdődtek ezen a területen is az ásatások.

A mozaikot már korábban felszedték, most tisztítják, aztán konzerválják

Maga a felszedés sem volt egyszerű mutatvány. Hihetetlen aprólékos dokumentálásra volt szükség, több mint háromezer fotót készítettek, 30 centiméterenként fényképezték le a leletet. Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikmaradványa aztán került be a Savaria Múzeum Pásztor utcai raktárába, ahol konzerválják a szemeket, majd tárolják mindaddig, míg el nem készül a mozaik új védőépülete. Ha megépül az új bemutató tér, akkor állnak majd neki, már kint a helyszínen, a mozaik tényleges összerakásának.

A helyreállítás sem lesz egyszerű feladat, a mozaik sok szeme ugyanis az elmúlt évtizedek alatt katasztrofális állapotba került.

Kint a terepen, az egyik utolsó ásatási napok egyikén találkoztunk Tóth Endre régésszel - körbevezetett minket, és mesélt

Hihetetlen belegondolni, hogy épp egy ókori savariai császári palota központi termében állunk.

- Körben falmaradványok, nehéz elképzelni, hogy 1600 évvel ezelőtt egy igazi római “kormányzati negyed” magasodott itt: császári pompában, márvánnyal kirakott, festett falú, impozáns méretű palotával, amiben Nagy Constantin, II. Constantius valamint Valentinianus is vendégeskedhetett.

Egyáltalán, miért épült Savariába, a világ végén egy császári palota?

Ennek Savaria földrajzi fekvése volt az oka - magyarázza Tóth Endre régész:

- A mai Romkert területén haladt az Itáliából határra vezető észak-déli főút, a amelyen a borostyánkő érkezett a Római Birodalomba, amit egy másik birodalmi főút is keresztezett: Savaria egy közlekedési csomópontra épült. Ha a császár Itáliából hadakozni jött a germán frontra, vagy a Dunától északra, akkor keresztül kellett vonulnia Savarián. Domitianus, Marcus Aurelius, Commodus, Septimus - erről feljegyzések is szólnak - mind jártak Savariában.

A császártisztelet megkövetelte, hogy kellett egy olyan terem, ami ünnepélyes szertartások lebonyolítására is alkalmas volt. A harmadik század végén Savaria helytartói székhely lett, ki kellett alakítani egy olyan palotaegyüttest, ami a császárok ünnepélyes fogadására is alkalmas volt, nemcsak szálláshelyként.

Elképesztő, ókori Savaria itt van előttünk a földben és a falakban

Ahogy Tóth Endre magyarázza, nagy szerencse volt, hogy az 1938-as ásatások idején, szinte az első kapavágással megtalálták a palota dísztermének mozaikját.

Annyira látványos volt, hogy a feltárás folytatódott. A palotaegyüttesnek a nyomait később megtalálták a börtönnél, a Püspökvárnál és a Szily János utcában is - ebből következtetni lehet arra, mekkora területen állhatott ez a helytartói székhely.

A régészeknek ezidáig kevés információjuk volt arról, mit rejt a mozaik alatt a terület. Az 1938-as megtalálása óta nem nem volt lehetőség arra, hogy felszedjék és az alatta lévő területet megkutassák.

A mostani ásatásokkal - Savaria első századaitól kezdve - számtalan új dologra derült fény

A középkori vár nagyon sokat elpusztított a területből, a vár árkát ugyanis épp a palota közepében ásták meg. A most feltárt fal töredékek így is 300-400 év történetéről mesélnek:

- Időszámításunk után 50 körül Claudius császár alapította Savariát - ezt idáig is tudtuk. Attól kezdve az ásatási területen is nyomon követhető, hogyan építkeztek. Kezdetben vályog periódus volt, megtaláltuk annak is a nyomát: favázas szerkezetben a falakhoz szárított vályogtéglák használtak.

290 körül Savaria helytartói székhely lett, akkor kezdték kialakítani ez a “kormányzati negyedet”.

A helytartói palota körül jól fűtött épületeket emeltek, vízvezetékkel (a Kőszegi hegyekből hozhatták ide a vizet), padlófűtéssel. A vezeték oszlopokon állt, kívülről vezették be a meleget. Ilyen tájban, szeptemberben már el kellett kezdeni a fűtést, hogy kellőképpen bemelegedjen.

Miután Savaria Pannónia helytartói központja lett, a negyedben nemcsak a császár fogadására alkalmas helyiségeket, hanem a birodalmi hivatali épületeket is emeltek, amihez egyébként hozzátartozott a fürdő. Ennek is - feltételezhetően - megtalálták a nyomait:

- Ne egy uszoda méretűre gondoljunk, kis méretű, meleg vízzel teli medencék állhattak itt. A helytartói palotát katonák őrizték, annak parancsnoka volt Szent Márton apja is. Még az is meglehet, hogy a katonai medencék egyikében lubickolt Szent Márton gyerekkorában!

Amikor helytartói palota aulájának két építési periódusa volt, először egy kisebb termet építettek, aztán kibővítették. Síkfödémmel és kazettás boltozattal fedték. Hatalmas épület lehetett, márvány lapokkal burkolva, festett folyosókkal. A ‘38-as ásatásokon láda számra kerültek elő színes, csiszolt felületű márványtöredékek. Már akkor látszott, a palota jól megvolt építve, egy méter széles falakkal.

Meddig állhatott még Savariában a helytartói palota?

A rómaiak 430-450-ig éltek Savariában, amíg a hunok és Attila be nem törtek a területre. Akkortól megszűnt a hivatali kormányzás, az adószedés és a kötelező katonai szolgálat. A római korban az állami tisztviselők ráadásul nem kaptak fizetést, az ő feladatuk az volt, hogy áldozzanak a városnak, saját pénzükből szervezték a színházat és a játékokat is. Sokáig így működött a közigazgatás, de a 4. századra elfogyott a pénz, már lasszóval kellett fogni a hivatalnokokat.

Nagyon jó mésszel dolgoztak a rómaiak - meséli Tóth Endre - , így, a birodalom bukása után még évszázadokon át állhattak ezek a falak. A helytartói palota teteje rogyhatott be először. A népvándorlás korában már kísértetiesen nézhetett ki ez a terület. A helytartói palota köveit még évszázadokon át használták, ebből épült a középkori vár falai is.

Mekkora érték a Romkert Szombathelynek?

Tóth Endre szerint a Romkert jelentőségét tudományosan csak mostanában kezdik felfedezni. Legközelebb ilyen feltárt római palotaegyüttes Trierben találunk, igaz, az a helytartói palota kétszerese lehetett a savariainak.

A Romkert egyre inkább bekerül a nemzetközi köztudatba, hogy itt egy nagyon fontos palota állt. Eddig ennek szakmai körökben nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, nem sokat emlegették.

A mostani ásatásnak tárgyi leletanyaga azonban kevés

Egész pici cseréptöredékeket, pénzérméket találtak, amiből az időt meg lehet állapítani.

Tóth Endre számára, meséli végezetül, nagy kincs, hogy ő vezethette ezt a mostani ásatást:

- Itt a Romkertben kezdtem régészeti pályafutásomat, érettségi után, még egyetem előtt is itt kezdtem a régészkedést. 1963-ban ebből doktoráltam, ennek az épületnek az akkori állapotának és akkori leírásból. Jutalomjáték ez nekem, sose gondoltam volna, hogy én leszek az, aki a mozaik alatti területet megkutathatja majd.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés