Egyes becslések szerint minden harmadik ember évente egyszer megbetegszik a gyomor-bélrendszerét érintő betegségekben. Ezeknek a betegségeknek a jelentős része az otthon elkészített és elfogyasztott ételekkel hozható összefüggésbe. Ezért döntött úgy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, hogy egy „Ételt csak okosan” programot hirdet, amelyben sok olyan apró kis fogásra hívják fel a figyelmet, amivel megelőzhető a baj.

Komoly tanulmányok bebizonyították, hogy a háztartásokban a legtöbb baktérium a konyhában fordul elő. Itt is a konyhai mosogató az egyik gócpont. Ezért is kell körültekintőnek lenni, a konyhában. Sok baktérium épp a megvásárolt élelmiszerrel jut be a lakásokba, a legnagyobb hordozó – talán nem meglepő módon – a nyers hús. De további baktériumtranszport a tej, a tojás, a mosatlan zöldség és gyümölcs. A szakemberek azt javasolják, hogy már a vásárlásnál is figyeljünk arra, hogy mit, hogyan szállítunk. A nyers húst például tanácsos külön táskában magunkkal vinni a szupermarketből.

A hűtőben is érdemes szortírozni, hogy mit hova tesz a háziasszony és nem is csak az alapanyagokat nézve, hanem aszerint is, hogy melyek a nyers, a félkész és a kész ételek. De gyakori hiba az is, hogy a készételeket túltárolják. A szakemberek azt tanácsolják, hogyha a háziasszony tudja, hogy az elkészített fogások egy részét másnapra vagy esetleg harmadnapra szánja, akkor eleve úgy kezelje azt. Tegye fedett, zárt dobozba és a minél gyorsabb kihűtés érdekében alkalmazzon hűtőfürdőt. Az újra tálalás esetén pedig ismét forrósítsa át. Így nem lehet baj.

Fontos a hőkezelés

Persze a dolog nem ennyire horrorisztikus, hiszen a főzéssel, sütéssel, a megfelelő hőkezeléssel a baktériumok kiírthatók, ezért lényeges az, hogy az asztalra kerülő étel rendesen átsüljön. A darált húsos rakott ételek, töltött fogások átsüléséról könnyedén megbizonyosodhatunk hőmérővel. Ha például egy szépen megrakott, jó vastag lasagne közepe két percen keresztül tartja a 72 fok fölötti hőmérsékletet, az már egészen biztosan fogyasztható. De a hivatal szerint a háziasszonyok többsége itt hibázik a legtöbbet, ez pedig gyomor-bélrendszert érintő fertőzéshez vezet.

Színkódos vágódeszka

A vágódeszka és a kéz a leggyakoribb fertőzésközvetítő eszköz. A nyers hús és nyers zöldség szeletelésére használt deszkát és kést mindig forróvízzel és zsíroldós vegyszerrel el kell mosni, és meg kell szárítani. Ha megteheti a háziasszony, akkor a legalább a nyers húsnak mindig külön eszközöket biztosítson. Sőt, akár színkódos vágódeszkákat is használhatnak, hiszen így a legkönnyebb megkülönböztetni, hogy melyik deszkán vágtak húst, halat, zöldséget, kenyeret vagy sajtot. Ha kicsi a konyha és ennyi eszköz nem fér el, akkor maradjon a jó alapos mosogatás a szeletelések után.

Ilyen apró kis fogásokra hívja fel a figyelmet az Ételt csak okosan kampány. A havonta megjelenő „Konyhasziget” című ingyenes kiadványokban fogják össze a megszívlelendő tanácsokat. Ezeket a különböző áruház láncokban lehet kézhez venni, de a facebookon is csatlakozhatnak az érdeklődők.