Kínai plázából újra műemlék lehet: múzeumi negyedet terveznek Szombathelyre

Tudják, hol áll a belvárosban az Éva-malom, amiből aztán kínai pláza lett? Miért műemlék ez a műmárvány homlokzatú épület, és mit terveznek ide?
 
 

Kínai plázából újra műemlék lehet: múzeumi negyedet terveznek Szombathelyre

Tudják, hol áll a belvárosban az Éva-malom, amiből aztán kínai pláza lett? Miért műemlék ez a műmárvány homlokzatú épület, és mit terveznek ide?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Kínai plázából újra műemlék lehet: múzeumi negyedet terveznek Szombathelyre

Tudják, hol áll a belvárosban az Éva-malom, amiből aztán kínai pláza lett? Miért műemlék ez a műmárvány homlokzatú épület, és mit terveznek ide?

A szombathelyi belvárosban, az Iseum szomszédságában, szemben a városházával már jó ideje üresen áll a volt Arany folyó, később Hong Kong kínai áruház. A helyiek Murányi kereskedőházként is ismerik, a régiek Éva malomnak hívják, noha évtizedekkel ezelőtt, csak rövid ideig használták ténylegesen malomként. Aki ma arra téved, egy divatjamúlt, toldozott-foldozott üzletet lát. „Védjegye”, a szürke műmárvány homlokzata, az üvegbetétek mindenkinek szemet szúrnak. Nem illik sem az egykori, műemlékileg védett épülethez, sem a belvárosi utcaképhez, sem a szomszédságában álló, nemrég felújított európai hírű Iseumhoz.

A Thököly utca 20. szám alatti épület 1995 őszén, felújítás előtt - majd 2017 márciusában

A város új művészeti negyede

Szombathely önkormányzata a Savaria Múzeummal karöltve évek óta azt tervezi, hogy itt, a Képtár-Iseum-Zsinagóga háromszögében egy múzeumi negyedet hoz létre. Régóta hallani ugyanis arról is, hogy a Rákóczi utca és a Thököly utca találkozásánál álló ingatlant az állam visszavásárolja, itt helyezik el Schrammel Imre keramikus hagyatékát. A Kossuth-díjas magyar iparművész, keramikus ugyanis Szombathelyen született, munkásságának legszebb darabjait pár éve felajánlotta a városnak. Ehhez képest az ingatlan, ezt egy tábla is hirdeti, március elején még biztosan magánkézben volt, és eladó.

Próbáltunk utánajárni, tervezi-e még az állam vagy az önkormányzat az Éva malom megvásárlását? Mielőtt azonban beleásnák magunkat a zavaros jelenbe, idézzük fel, milyen története van ennek a nem is olyan régi, malomnak hívott, ám többnyire raktárként használt ipari létesítménynek. (A cikk elkészítésében a Savaria múzeum munkatársai, újságcikkek és megjelent tanulmányok voltak segítségünkre.)

Pick raktárból így lett Éva-malom

Ez az alápincézett klasszicizáló raktárépület a források szerint mindig is zártsorú beépítésű volt. A régebbi útikönyvekben, jegyezte meg Bajzik Zsolt és Csák Zsófia tanulmányában (Legenda és valóság címmel 1996-ban), azonos módon, tévesen ítélik meg az épület keletkezésének idejét, stílusát és funkcióját.

Az 1976-ban kiadott Szombathely (Panoráma) útikönyv az alábbiakat állítja: „Az Isis Szállodától nyugati irányba sétáljanak végig a Thököly utcán. A 20. sz. épület a barokk korban malom volt, jelenleg lisztraktár.” Az 1980-ban kiadott Szombathely (Panoráma) útikönyv szerint: „A Thököly Imre u. 20. szám a volt Éva malom, amit a 18. században építettek barokk stílusban egyemeletesre. Ma ipari műemlékként tartják számon. Jelenleg raktár.”

A Vas megye műemlékei című könyvben is ezt az fogalmazták meg: „A Thököly Imre utca 20. szám alatt volt Éva-malom, ma raktárépület, a 18. sz. végén épült barokk stílusban. Zártsorú beépítésű, ablakai két szintben helyezkednek el a homlokzaton. A belső fafödémekkel négy szintre osztott az épület. Eredeti bejárata a középtengelyben van, szegmentíves, zárókővel és kettős kerékvetővel kialakított keretű.”

A régebbi szakmai leírások tehát mind a 18. század végére teszik az épület keletkezését, és eredeti funkcióját malomipari tevékenységben határozzák meg. Bajzik Zsolt és Csák Zsófia azonban rámutatott arra, hogy az épület - a korábbi egybehangzó állítások ellenére - 1862 és 1880 között épülhetett. Ezt támasztja alá a tulajdoni - vagy birtoklap is. Az építés éve 1872-re datálható, ekkor fogadták el az építtető Pick Dávid építési tervét.

A tulajdonosok változását szintén a tulajdoni lap segítségével követhetjük végig:
• 1874. április 18-án öröklés jogcímén került 1/3 részben Pick Vilmos tulajdonába az 1339. telekkönyvi betétben bejegyzett 2037/1. hrsz-ú ház udvarral.
• 1889-ben Pick Vilmos a fennmaradt 2/3 részt is megvásárolta, egészen 1925-ig az ő nevén volt, amikor is fiát Pick György toronyi lakost jegyezték be örökösként.
• 1926-ban Pick György halála után (1926-ban) gyermekei örökölték a házat, Pick Georgina Mária kk. az 5/12-ed, Pick Vilmos György a 7/12-ed részét.
• Az 1927 októberében kelt gyámhatóságilag jóváhagyott adás-vevési szerződés szerint az ingatlant átjegyezték a 3322. telekkönyvi betétbe. Az új tulajdonosok egyenlő arányban Mayer Lajos és neje Dub Elza szombathelyi lakosok lettek.
• 1935-ben Mayer Lajos részét fia dr. Mayer József kereskedő szombathelyi lakos örökölte.

Kétszárnyú, kerékvető kővel ellátott kapu 1995-ben és most

Az újabb kutatások szerint az épület raktárnak készült

Az út túloldalán a Pick család már rendelkezett egy lakóházzal, itt működhettek a Pick- és Weiner-féle gabonaraktárak. 1926 után dr. Mayer József kereskedő lett a tulajdonos, aki több iparengedéllyel is bírt (kalap, építési és tüzelési anyagok nagy- és kiskereskedelme, szűcs illetve téglagyártó iparok), így valószínű, hogy ő is raktárnak használta egészen 1944-ig.

• 1944-ben az ingatlan tulajdonosának még csak zsidó származását jegyezték be, azonban az 1945. március 14-i adminisztráció már a „Kir. Kincstár" javára történő bekebelezést rögzítette.
• 1948-ban az eredeti tulajdonosok visszakapták a tulajdonjogot, de nem sokáig évezhették ezt, mert az épületet rövidesen államosították.

Pár évig azért őröltek itt búzát

Az ingatlant a háború végén - közellátási érdekből - kiutalták Sánta János molnármesternek. A cégbíróság 1945. szeptember 15-én jegyezte be az egyéni cégek közé, mint Sánta János műmalmát.

Az „Éva-malom" elnevezés erre az időpontra datálható, valószínűleg Sánta János leánya keresztnevéből adódott. 1948-tól Sánta már Mayer Lajosnétól bérelte az épületet. A műmalom kifejezés pedig arra utal, hogy itt hagyományosan széllel vagy vízzel működtették a malmot, hanem a közönségesnél mesterségesebb szerkezettel, például gőzgépekkel, hengerekkel.

Faltükör az eredeti kétszárnyas ajtó nyomaival, 1990-e évek közepén - majd helyreállítás után

Sánta cégét 1950-ben szüntették be, a Szombathelyi Műmalom Vállalat költözött ide. Ismét raktárként használták, lisztet tároltak benne. Egy az épületről 1955-ben készült tervrajz dokumentálja, hogy a malomipari gépeket időközben leszerelték.

• 1959-ig a Szombathelyi Műmalom Vállalat működött itt, a tulajdonosa az állam volt
• 1959 – 1968-ig a Szombathelyi Sütőipari Vállalat kapta meg a kezelői jogot, a tulajdonos továbbra is az állam maradt
• Az „Éva-malom" épületkomplexum udvari U alakú szárnyát a telekre átnyúló szomszédos iseumi feltáró ásatások érdekében kiürítették, és az ott lévő 1 garázsból, 2 szobából, 2 konyhából, 2 fürdőből és 2 raktárból álló részt az Ingatlankezelő Vállalat munkatársai lebontották.
• 1968-ban a Vas megyei 1. Sz. Sütőipari Vállalat a kezelői jogot átadta a Szombathelyi Művelődési és Sportháznak.
• 1968-ban az épületet védetté nyilvánították, ezért az eredeti tervekkel ellentétben nem lehetett lebontani. A kiürített és rendbe hozott raktárban a Savaria Karneválhoz kapcsolódó rendezvények kellékeinek tárolására alkalmas, kisebb helyiségeket alakítottak ki.

Hogyan lett a malomépületből elektronikai üzletház?

Mivel a hatvanas években, ahogy korábban írtuk, műemlékileg védetté nyilvánították, lebontani nem lehetett, a hetvenes-nyolcvanas években jelentős átalakításon nem esett át, a kilencvenes évekre állaga erősen leromlott. Ipari funkcióját teljesen elvesztette. Sosztarits Ottó régész arra emlékszik, hogy maga az épület és főleg az alsó része a kilencvenes évek közepére olyan rossz állapotba került, hogy egy régész kollégája már nem mert a pincébe lemenni.

A fordulópont akkor következett be, amikor a győri Murányi Kereskedőház 1995-ben jelezte, hogy a szombathelyi, műemlékileg védett Éva-malom épületét a város önkormányzatától meg akarja vásárolni, majd átépítését és felújítását követően üzletházzá szeretné kialakítani.

Thököly utcai homlokzata 1995 októberében és utána

Az 1996. december 4-ei Vas Népébe napilapban megjelent írás szerint ebben az évben, október végén kezdték el bontani az Éva-malmot. A munkát az Országos Műemlékvédelmi Hivatal november közepén leállíttatta, és vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy az engedélyezetthez képest nem bontották-e túl. A OMVH arra kötelezte az építtetőt, hogy november végéig állapotrögzítő és tovább építési dokumentációt nyújtson be. Nem sokkal ezután, egy hétvégi napon azonban az Éva-malom homlokzata mintegy öt méter hosszan bedőlt és becsúszott a falszakasz a pincegödörbe.

A vállalkozó magyarázata szerint az útról jövő rázkódások és az eső miatt következett be az omlás. Érdekes, de ekkor még, 1996 decemberében a vállalkozó azt ígérte, hogy teljesen helyreállítják az Éva-malmot, és ugyanazt a homlokzatot fogják látni a városlakók, mint eddig. „Elmondta: több százezer forintot költöttek arra, hogy kiderítsék, milyen volt az épület eredeti színe.”

Ehhez képest, a végeredmény, a Rákóczi utcai bejárat magáért beszél. Az Éva-malom, a fura falomlás után megkapta ezt a hamis, műmárvány toldalékot, amire - megint egy érdekes momentum - a Műemlékvédelmi Felügyelet rábólintott.

Annak ellenére, tegyük hozzá, hogy ez a barokk, klasszicizáló épület külön is értékes a városnak, mert a városközpontban kevés ilyen jellegű, ipari műemléki épület van.

Hamar leáldozott a Murányi Kereskedőház csillaga

Az 1990-es évek első felében alakult, háztartási gépeket és elektronikai termékeket forgalmazó Murányi-cégcsoport a 2000-es évekre tönkrement. Már nem bírták a versenyt a betelepülő multikkal szemben.

• 2002-ben felszámolási eljárást indítottak a Murányi-cégek ellen. A HVG információi szerint az öt céget tömörítő, több mint 10 vállalatból álló, országszerte 21 üzletet működtető Murányi-csoport valamivel több mint 2,5 milliárd forint adósságot halmozott fel a beszállítókkal és a hitelezőkkel szemben.

A Murányi cég csődbe menetele után a tulajdonosok a szombathelyi kereskedőházat képtelenek voltak értékesíteni, nem akadt rá vevő. Sőt, bérlő sem.

• 2003-ban – sokak meghökkenésére, az egykori Éva-malomban háromszintes kínai áruház nyílt, amit a helyiek „kínai plázának" csúfoltak. Az Ázsia Kereskedőház pincéjében cipős részleg nyílt, további három szinten ruhák, játékok, egyéb műszaki cikkek voltak kaphatóak.
• 2016 tavaszán bezárt az időközben Arany folyóvá keresztelt ázsia center.

Az ókori múlt adta az ötletet a új művészeti negyedhez

Ha visszarepülnénk az időben, a II. századtól kezdve már itt magasodott az Iseum. A keleti szentély előtt halad el a Borostyánkő út, a régészeti ásatások pedig azt bizonyítják, hogy az út két oldalán (a korábbi feltételezésekkel ellentétben) nem vert anyagfalú szegényes kunyhók, hanem már tágas, sok lakóhelyiséges, vakolt, esetenként festett falú, utcákba rendezett lakóházak állhattak. Egy ilyen lakóház lehetett az Éva-malom helyén is. Átellenben viszont, hogy teljes legyen a kép, a mai városháza területén egy másik szentély is magasodott, Jupiteré.

Sosztarits Ottó régész a Murányi Kereskedőház által végzett munkák előtt, 1996 nyarán kutatta meg az Éva-malom melletti parkoló területét. Bár viszonylag kis területet ástak meg, a munka több szempontból is fontos eredményeket hozott. Egyrészt, meséli, nem igazolódott be, hogy az Éva-malom térségében is állt volna egy szentély, a Magma Mater Kybele, amit korábban feltételeztek. Az ásatásokon talált falfestmény-töredékek egyike sem utalt erre. Viszont sikerült egy geometrikus és virágfüzérekkel kombinált faltöredéket is találni és restaurálni Szombathelyen.

Az Éva-malom különleges ókori történelmi múltja és környezete adta pár éve az ötletet – mesélte Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum vezetője, hogy ebben a térségben, az ipari épület kulturális hasznosításával a területet egy egységbe kezeljék, és egy múzeumi – művészeti negyedet hozzanak létre, amelynek része lehetne az Iseum, és a tervek szerint rövidesen felújításra kerülő Képtár, valamint szemben a volt zsinagóga, ma Bartók Terem. Turisztikailag is fontosnak tartanák, hogy egy zárt kulturális egység alakuljon itt ki, amit múzeumi negyednek is lehetne hívni. Az ötletből 2015-ben önkormányzati koncepció lett, ami 2015-ben bekerült a Modern Városok Programjába is.

Így került bele a történetbe Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész

A 20. század egyik legjelentősebb magyar keramikusa, Schrammel Imre 2013. február 8-án ajánlotta fel szülővárosának, Szombathelynek életművét. Schrammel csupán annyit kért, hogy a kiállítóhely a központban, mindenki számára könnyen megközelíthető helyen legyen. Az első javaslat – mesélte a képzőművész - még a Szombathelyi Képtár alatti területről szólt, azt tervezték, hogy ezt az árkádos részt építik be, ott kaphat helyet a gyűjtemény. A Savaria múzeum vezetőjének ötlete volt, hogy a Bartók hangversenyteremmel átellenben lévő Éva-malom legyen inkább a kiállítóhely. Hiszen, ahogy ezt láthattuk, szervesen kapcsolódik az Iseumhoz, remek terei vannak, ráadásul eladó is.

Az Éva-malomból Schrammel Imre szerint kevés átalakítással remek kiállítóhelyet lehetne varázsolni, mert nemcsak kiváló egybefüggő terei vannak, de a pincéjét is annak idején jól megcsinálták, nem vizesednek a falak, így az raktárként is funkcionálhatna. A régi ipari létesítmény stílusában, anyaghasználatában is illik a kerámia műfajához.

A 100 darabos gyűjteményének jelentős része 2015. óta a képtárban megtekinthető. Ezt, meséli Schrammel, ha sikerülne a végleges helyet megkapnia, grafikai munkáival és még pár, múzeumokban elhelyezett anyagával egészítené ki. Szombathelyre Az Éva-malomban saját anyagán kívül még egyéb alkalmi kiállításokat is lehetne szervezni.

A művészeti negyed tervét Orbán Viktor is támogatta

A legújabb kori szál ténylegesen onnan fűzhető be, hogy a Modern Városok keretében Orbán Viktor 2015. november 12-én Szombathelyre látogatott. Ekkor a Magyar Kormány nevében, a várossal készült egy együttműködési megállapodás, amelynek az 5. és 7. pontja Schrammel Imre életművének elhelyezéséről, a Képtár felújításáról, valamint a szombathelyi művészi negyed kialakításáról szólt.

2016-ban elkészült egy városi koncepció is. A tervezetben a város javaslatot tett az államnak a képtár felújítására, a régi malomépület megvételére, amiben helyreállítás után berendezhetnék Schrammel kiállítását. Az ingatlan tervezett vételáraként akkor 195 millió forint szerepelt, a tulajdonosként a M-35 Ingatlanhasznosító KFT-t jelölték meg, akitől elvileg megvásárolható az ingatlan. A teljes felújítási költségét 468 millió forintra becsülte a város, parkosítási költségnek pluszban 146 millió forintot jelöltek meg.

A tulajdonos messze jár?

Utánakerestünk, a földhivatali jegyzékben a kérdéses, majdnem 900 négyzetméteres Éva-malom ingatlanjának tulajdonosként még mindig az M-35 Ingatlanhasznosító KFT-t találtuk. Az e-cegjegyzek.hu-n rákerestünk a KFT nyilvános adataira. A cég ügyvezetője Murányi János, akinek bejelentett tartózkodási helye Svájcban, Einsiedelnben van. Az M-35 tulajdonosa egy washingtoni offshore cég: a Nickelson Investment LLC .

Hiába érdeklődtünk, az ingatlanközvetítőtől bővebb információkat nem kaptunk, de az Éva-malom ingatlanhirdetése mind a mai napig fent szerepel az Otthoncentrum honlapján, ebből tájékozódhattunk. Az adatlapon az építés évének 1977-et adták meg, állapotát újszerűnek írják le, kikiáltási ára 250 millió forint. (Az ár fordított ÁFÁ-val működik, és nettóként értendő). A tavaly elkészített városi koncepcióban még 195 millió forint szerepelt vételárként, tehát egy év alatt 55 millió forint lett a differencia.

Kérdés már csak az, hol tartanak az egyeztetések

Első körben az Emberi Erőforrások Minisztériumához valamint Szombathely önkormányzatához fordultunk, tőlük próbáltunk bővebb információkhoz jutni. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy folyamatban van az adás-vételi szerződés megkötése a tulajdonos és a Magyar Állam nevében eljáró MNV Zrt között. A tárgyalásokat tehát az Éva malom megvásárlásáról nem is az önkormányzat, hanem az állam folytatja le.

Ha sikerül megegyezni, indulhat a beruházás. Addig is, ezen a térképen jól látszik, hogyan is állhat majd össze Szombathely új művészeti-múzeumi negyede:

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés