Kidobott fenyőfa vándorol a Gyöngyös-patakban

Tavaszodik, lassan itt a kikelet és a fenyőfák is megkezdik vándorlásukat a Gyöngyös-patakban.
 
 

Kidobott fenyőfa vándorol a Gyöngyös-patakban

Tavaszodik, lassan itt a kikelet és a fenyőfák is megkezdik vándorlásukat a Gyöngyös-patakban.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Kidobott fenyőfa vándorol a Gyöngyös-patakban

Tavaszodik, lassan itt a kikelet és a fenyőfák is megkezdik vándorlásukat a Gyöngyös-patakban.

Január végén tettük fel a költői kérdést, hogy: Mi értelme van a fenyőfákat a Gyöngyös-patakba dobni? Három hét telt el, kicsit lejjebb, 1,2 kilométer után a Négyesi utcánál is láttunk egy fát. Lehet, hogy idáig jutott a Széll Kálmán utcától? Az egyik kétség kívül mutat hasonlóságokat, de nem lehetünk ebben biztosak. Mégis csak fenyőfákról beszélünk, amik legalább annyira egyformák nekünk, mint egy Közel-keleti országból érkező polgár és Bin Laden a köztévén nevelt szavazónak.

A fenyőfák vándorlása

Lassan itt a tavasz, beköszönt a felmelegedés, újjáéled a természet közeleg a kikelet. Ilyenkor reggel a harmatcseppekben megcsillan a napfény és nem dértől fehérlik már a táj. Az enyhülés olvadást hoz, a patakok jege ismét visszanyeri eredeti formáját, cseppenként állva össze zubogó folyammá, és ezzel együtt megindul az addig jégen veszteglő fenyőfák vándorlása is.

A fenyőfélék (Pinaceae) egyes példányai, már tavasz előtt a késő téli időszakban megkezdik hosszú útjukat. Számuk nagyban függ attól, hogy mennyi egy agysejtű emberféle (Hominidae) gondolta úgy, hogy a legésszerűbb megoldás ily módon visszaadni a természetnek azt, amit korábban egy keresztény hagyományra alapozott ünnep meghatározó jelképe, méghozzá a karácsony (Nativitas Domini, Nostri Jesu Christi) indokán elvettek tőle.

A patakban általában már-már alig akad rajtuk a társadalomba való beilleszkedés kötelező álcából. Ezeket a díszes boa és zsinórdarabokat a merülés első napján lerázzák magukról, mielőtt elkezdik hetekig tartó vándorlásukat. A fenyőfák a lazacokkal (Salmo salar) ellentétben nem árral szemben úsznak ezen életszakaszukban. Általában a két faj nem találkozik egymással, igaz a magyarországi vizekben a lazacok ritkák, csupán kampányidőszakokban és kánaánhoz hasonlított évértékelők idején fordulnak elő. Bár ilyenkor a víz helyett is bor folyik, ami kedvezően hat a lazac ízére!

A fenyők sodródnak az árral, némelyik példány fennakad az alacsonyabb mederben, egyik-másik pedig a különféle vízszabályozó műtárgyakon (vízlépcsők, zsilipek) feneklik meg. Ha ezeken is túljutnak, akkor általában valamelyik külső városrész szélén csatlakoznak a pet-palackok és különféle szemétből álló hordalékhoz, hogy utána maguk is gátként gyűjtsék és egyesítsék a patakkal érkező tárgyakat.

Ha időközben jelentősebb csapadék hullik a vízgyűjtő területeken, akkor a lassan rohadó fenyő még a környező területekre sodródhat. Itt általában véget ér a vándorlás, ilyenkor a még élő egyedek fantáziálhatnak az északi flórabirodalomról, az eurázsiai-boreális flóraterület feletti uralkodásról, majd szép lassan elszáradnak. Természetesen nem kell aggódni, az ökoszisztéma nincs veszélyben, a fenyőfák vándorlásához az utánpótlásról minden januárban gondoskodik pár városi polgár. A tudósok (medertakarítást elvégző szakemberek) pedig továbbra is keresik a választ, hogy ha kitehetik a fenyőfát az utcára vagy a fagyűjtőkbe, akkor:

Mi értelme van a fenyőfákat a Gyöngyös-patakba dobni?

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés