Galambszívtől a szárnyas patkányig: miért utáltuk meg a városi madarakat?

A szárnyas patkány primitív kifejezésre én is - többen is - felfigyeltünk. Honnan is ered?
 
 

Galambszívtől a szárnyas patkányig: miért utáltuk meg a városi madarakat?

A szárnyas patkány primitív kifejezésre én is - többen is - felfigyeltünk. Honnan is ered?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Galambszívtől a szárnyas patkányig: miért utáltuk meg a városi madarakat?

A szárnyas patkány primitív kifejezésre én is - többen is - felfigyeltünk. Honnan is ered?

Olvastam egy sajátos hangvételű írást, pontosabban néhány - ellenséges indulattól fűtött - odavetett mondatot Szombathelyen, a hajdani Borostánykő áruház környéki galambokról. Már a különös gondolatsort indító felhang is figyelemfelkeltő volt: Csapataink harcban állnak.

A közelmúlt magyar történelmének drámai pillanatában, a tonnás szovjet lánctalpasok dübörgésekor, a szabadságharc elárulásakor elhíresült Nagy Imre-i mondatot idézte a fél kilogramm súlyt alig elérő galambok elleni harc párhuzamául. Majd folytatta a dühödt ellenségek elleni kirohanását ádáz, tollas légibombázók, szárnyas patkányok, akik lesből támadnak, lekakálják a cekkert cipelőket. Mint őseim révén tősgyökeres belvárosi és több évtizede az áruházba, piacra járó vásárló ezt a "lekakáló" eseményt nem éltem meg, s velem együtt sokan nem. Az ő nevükben is szólok, mert kértek erre.

A szárnyas patkány primitív kifejezésre én is - többen is - felfigyeltünk. Honnan is ered? Hogyan juthattunk el a régi gyermekének pl.: „Ice- ruca Rebeka, de ékes a dereka, galambocska” vagy a „galambszívet örököltem az édesanyámtól” vagy az ismert Petőfi sor: „dehogy verik, mint a galambot etetik” vagy a bibliai zsoltárok kevésbé ismert galamb szereplőitől a galamb, mint betegséget hordozó, undort keltő állat jelképig? Valószínű az odavetett sorok írójának kedvesebb hang a dübörgő motorok, a discok és egyéb fény-hangorgiát árasztó intézmények hangja, vagy az utcákat ellepő káromkodások, mocskolódások zenéje a galambok búgó hangjánál. „Búgnak, mint a veszedelem.” - Melyik? A mádéfalvi, vagy szigetvári?

Nem szoktam a levegőbe vagdalkozni, mikor egy témához nyúlok. Körbejárom. Szakembereket kérdezek, utána olvasok. Már régóta foglalkozom ezzel a hisztériával, amit például a galambok körül keltenek többen. Ezek a hangadók, akiknek a véleményét a közbeszéd beveszi, elsősorban azok, akik ebből élnek.

A rágcsálóirtók kezdték a szárnyas patkány demagóg jelzőt terjeszteni, mert ezzel az üzletkörük bővült. De nem maradnak le, sőt megelőzik őket az ún befogók, akik humánus galambtalanítást ígérnek és minden lehető nem létező veszélyt is a galambok kárára írnak. Az üzlet miatt, mert ők is ebből élnek. A denevéreket sem kímélik, a postásgalambokat sem.

Itt Szombathelyen és a GYSEV többi vonalán is az utasok biztonsága, egészsége védelme hangzatos jelszó alatt élvefogó csapdákat helyeznek el az állomás épületek tetején - amit az utas nem lát - és kukoricát tesznek bele. Az éhes éhenkórász madarak berepülnek, de onnan már nincs kiút. Vergődnek többedmagukkal, vizük hamar elfogy, napokig, esőben, szélben, tűző napon, viharban egy árnyékolás nélkül csapdában (naponta kellene üríteni és cserélni a vizet).

Hetente kétszer jönnek el más megyéből a befogók. A legyengült madarakat zsákokba gyömöszölik, van, hogy még a kukoricás zsákot is az autóban rájuk dobják és viszik őket kivégezni. Feldarabolják, vagy eladják, dupla haszon a solymászoknak, akik a repülni már alig tudó galambokkal tanítják vadászni a kis solymaikat. Az uniós szabályok szerint beteg, sérült állatot nem szabad szállítani. Ezek tények, nem szóbeszéd, eleven, tapasztalati valóság! Mikor ennek rögzítése ügyében próbáltak, próbáltunk drónos segítséget kérni, kihátráltak azok, akik tudtak volna segíteni! Mert egy céggel félő vitába szállni, újat húzni, de egy nyomorult galamb nem tétel.

„A galambok nem érzékenyek a madárinfluenza vírusára.” - Fodor István egyetemi tanár, állatorvostudományi egyetem - Az ürülékében lévő histoplazmozis nevű gombafajta minden szárnyas ürülékében megtalálható. A falusi tojáson is ott van, amit feltörünk a süteményhez. Akkor válik veszélyessé, ha nagy tömegben megszárad és porzik, például egy pulyka- vagy kacsatelepen több száz állat esetén, ezeken a helyeken maszkban tisztítanak.

Kultúrállamokban, mint például Kanadában, galambdúcokat készítenek, ahogy voltak ilyenek nálunk is több évtizede és voltak istállók is, ahol háborítatlanul éltek a galambok. Bécsben a padlásokra ételt-italt és műtojást helyeznek ki, hogy ez utóbbival a szaporodást akadályozzák. De létezik egy abszolúte jó megoldás: az ún. szaporodásgátló-szer. Van ami csak a galambokra hat és más madárra nincs káros hatása. Ezt a táplálékkal együtt ki kell szórni, a galamb megeszi és nem lesz fióka. Ennek a hazai törzskönyvezése várat magára.

Mikor a Földet megkaptuk ajándékba a Teremtőtől, minden élőfajnak helye volt, meg volt az élettani láncolat, a biológiai egyensúly. Azonban az ember mohóságában szétverte a rendszert és ezzel nemcsak a másik ember életterét vette el, hanem a kisebb teremtmények, élőlények életét is ellehetetlenítette, teszi folyamatosan. Ez a percemberkék szánalmas világa.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés