2012. május 17. csütörtök
Januártól ketyeg az „ingatlanos zöldkártya”
Újabb anyagi teherként jövő év januárjától ketyeg az órája az ingatlanok értékesítésénél a kötelező „zöldkártya-beszerzésnek”. Igaz, ez egyben energiafelhasználás szempontjából értékeli is az ingatlanokat.
2012. január elejétől lép érvénybe az a rendelkezés, miszerint az értékesítésre szánt épületekről meg kell csináltatni az energetikai tanúsítványt, az úgynevezett „ingatlanos zöldkártyát”. Ilyenre lesz szükség az egy évet meghaladó bérbeadásoknál is. - tudtuk meg Heckenast István ingatlanos szakembertől.
Nem kell „zöldkártya” viszont az 50 négyzetméternél kisebb épületekre. A tanúsítvány érvényességi ideje 10 év, de az ingatlan időközbeni értékesítésénél újból be kell szerezni a tanúsítványt. A „zöldkártya” hasonló, mint például a hűtőszekrények besorolása. Egy bizonyos hőveszteségnek ez a számszerűsítése. A legjobb, A+ besorolású ingatlan 55 százalék alatti hőveszteségű, a legrosszabb több lehet 341 százaléknál is. Természetesen az energiatakarékosság szempontjából is felújított épületek, lakások, a passzív házak igen kedvező kategóriába kerülhetnek.
A tanúsításra megfelelő végzettségű szakembereket kell felkérni, a költséget pedig az eladónak kell fedeznie, ami nagyjából 20-25 ezer forint. Lesz persze, aki ezt megpróbálja áthárítani a vevőre. Ez a tanúsítvány egyben a lakások értékét is befolyásolhatja, s ajánlást is ad arra vonatkozóan, mit kellene tenni az energiatakarékosság érdekében.
Élénkült a piac
A szakember az ingatlanpiaci helyzetképről elmondta, hogy a devizahiteles végtörlesztések miatt élénkülés érződik a piacon. Sokan úgy gondolták, hogy csak ilyen módon tudnak megszabadulni a devizahitelüktől. Az eladott ingatlan árából letörlesztették a hitelt, s forinthitelre vásároltak egy kisebb, olcsóbb lakást. A családi állapot, helyzet folyamatos változásai is gerjesztik a kereslet-kínálatot.
Meglepően sok külföldi keres mostanában elsősorban üdülési célú falusi ingatlanokat, amely minden bizonnyal összefügg a forint-euró árfolyam számukra kedvező változásaival. Fontos szempont a számukra, hogy a ház csendes helyen legyen, és hogy milyenek a szomszédok.
Változatlanul sokan keresnek bérlakásokat a nyugati végeken. Ezt elsősorban a távolabbi vidékekről érkezők munkalehetőség keresése generálja. A legtöbben ugyan külföldi munkalehetőségre vágynak, de sokan már itthon is találnak maguknak megfelelő állást. Az áfa 2 százalékos emelésének igen kis mértéke miatt pedig minden bizonnyal nem lesz hatása az ingatlanpiaci folyamatokra.
Hozzászólások
A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.
Újabb sarcok jöhetnek a padlón vergődő GDP nyomán?
Visszavonhatják a bioerőmű elvi építési engedélyét?
Szégyenfoltok után szombathelyi gyöngyszemek – a II. Rákóczi Ferenc utca
Ma délután robbantják a Latex liftaknáját
Jogerős börtönbüntetés a megvadult sárvári markolósnak
Beleszerettem a zöldturmixba
Figyu! Ilyen zagyvaságokat nem kellene leírni, még a végén valaki elhiszi.
Egy passzívházhoz nem feltétlenül kell hőszivattyú (és szélkerék sem). De ha már hőszivattyú: csak a mélyfúrású geotermikushoz kell engedély, de annak kivitelezését amúgy sem lehet házilag megoldani, és minden normális kivitelező elvégzi a tervezést és engedélyeztetést.
Az áram visszatermelős résznél amit írtál az annyira zavaros, energetikailag hibás, hogy nehéz lenne kommentálni.
No meg annak az 55%-os példának is nekifuthatnál. Mert ha szerinted jó, akkor mi a helyzet a 341%-nél nagyobb értékkel (a cikk ugyanazon mondata)?
Például itt olvashatsz ilyet:
http://ingatlanmenedzser.hu/tippek/2009/3/5/20090304_szelkerek_otthonra_harcolni_hivatal
Ez pedig nem egyedi eset. A példában max 10m-es magasságról beszélnek, egyébként pedig 14 m magasságig lehetne terjeszkedni, szóval duplán érthetetlen.
Ha érdekel nézz utána a geotermikus hőcserélő engedélyeztetési procedúrájának, akkor megérted hogy "mitől lenne nehéz egy passzívházat engedélyeztetni", bár először a passzívház fogalmával kéne tisztában legyél. Leforditva a nyelvedre: Ausztriában is visszatermelik a hálózatra a felesleget, de nem az a lényeg, hogy "egyének termelik a közöset", sokkal fontosabb az, hogy az "egyén nem fogyaszt", tehát az ország energiaimportját csökkentik. Az 55% hőveszteséget a hő 100%-ából kell érteni. Gyakorlatban, ha fával fűtesz, az eltüzelt fa több mint felével az utcát fűtöd.
Kedves E.!
"A+ besorolású ingatlan 55 százalék alatti hőveszteségű,"
Minek az 55%-a a hőveszteség?
tieone: mitől lenne nehéz egy passzívházat engedélyeztetni? (Pontosabban: mitől lenne nehezebb, mint egy átlagos házat?)
Hol olvastál olyat, hogy az a probléma, hogy kötelezően vissza kell termelni a hálózatba az elektromos áramot?
Ausztriában pont ez lenne az elvi előnye, hogy visszatermelheted a hálózatra a felesleget.
Itt meg inkább fordítva van a probléma: a felesleget nagyon nehezen tudod eladni az E-on-nak.
Na nálam most gurult el a gyógyszer, ez nekem szakmába vág és rohadjon meg aki ezt kitalálta.
Ausztriában (is)jelentős támogatásban részesül, aki egyénileg szeretné megoldani háza energiaellátását. Itthon ezek az emberek le vannak szarva, nincs rá támogatás, pedig az államnak is érdeke lenne, hogy a lakosság egy része gondoskodjon magáról e téren, főleg hogy nagyban függünk más országoktól energia szempontból. A passzívházzal meg ne példálózzunk, hiszen engedélyeztetni ezt nem könnyű, sőt mondhatnám k*** nehéz. Először változtassanak ezen a hozzáálláson, mert most nemhogy nem segítik, de egyenesen hátráltatják azokat az embereket akik alternatív energiaforrásokat szeretnének kiaknázni.
Még egy összehasonlítás: Au-ban aki áramot termel (szélkerékkel) azt úgy használhatja fel ahogy neki jólesik, míg nálunk banánisztánban vissza kell termelje a hálózatra, majd kedvezményes áron visszavásárolhatja.