Kecskeméten jártunk, a nagy terek, gyönyörű épületek és a sok fa városában

És le voltunk nyűgözve.
 
 

Kecskeméten jártunk, a nagy terek, gyönyörű épületek és a sok fa városában

És le voltunk nyűgözve.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Kecskeméten jártunk, a nagy terek, gyönyörű épületek és a sok fa városában

És le voltunk nyűgözve.

Egy borongós februári szombat délelőtt tértünk le az M5-ös autópályáról, csak azért, hogy benézzünk Kecskemétre. Képzeletünkben egy alföldi, unalmas város képe lebegett, de ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

Még az autópályáról megláttuk messziről a Mercedes-gyár tornyait, nagyrészt nekik köszönhető a város mai lüktetése, de nem gyárat nézni jöttünk. A városba vezető úton elhaladtunk a volt szovjet laktanya mellett, ami mára nagyrészt színes, modern lakóteleppé alakult, mint útitársainktól megtudtuk, ott van az egyetem hipermodern kollégiuma is. Persze, vannak még lerobbant, üresen álló épületek, de a toronydaruk jelzik, hogy dolgoznak rajtuk serényen.

Nagy forgalomban értünk be a főtér környékére, ahol némi kutakodás után a tűzoltóság közelében találtunk is szabad parkolót. Ami nem csak szombaton, hanem állandóan ingyenes, pedig csak pár tízméterre van a központtól. Emberi (hmmm) szükségleteink miatt gyorsan benéztünk egy plázába, és jól tettük.

Itt fotó nem készült, de öt szintről beszélünk, egy az alagsorban, a földszinten hatalmas korzó, felettünk három emelet. Nagyjából a megszokott üzletek, de hatalmas nyüzsgés, jól öltözött emberek, minden öt méteren csinos lányok próbáltak megállítani valamilyen akcióval. De nem vásárolni jöttünk, tíz percnyi bámészkodás után elindultunk sétálni.

Csak úgy, találomra, pedig találtunk egy városmakettet. Hasonlót, mint a szombathelyi, de szellősebbet, könnyen átláthatót, és biztos, hogy olcsóbb volt.

Csak sétáltunk, nem is rögzítettük az épületek neveit, az biztos, hogy jártunk a városházánál, a Katona József Színháznál és a híres Cifrapalotánál. De hatalmas tereket, gyönyörű épületeket láttunk, és ami külön feltűnt, rengeteg fát, füvet, bokrot.

Láthatóan felújították a központot, karban is tartották, de a fákat, zöldterületek meghagyták. Még a kivágott fa törzsét is, ami most olyan, mintha egy, a Gyűrűk urából megismert ent hagyta volna ott a nyomait.

Kecskemét amúgy nagyobb, mint Szombathely, az ország hetedik legnagyobb és nyolcadik legnépesebb városa, jelenleg mintegy 110 ezren lakják, vonzáskörzetével együtt 200 ezer ember központja. A 80-as években volt akkora, mint most Szombathely, azóta folyamatosan emelkedik a lélekszáma.

És ami még feltűnt. Az emberek jól öltözöttek, nyugodtak, mosolygósak. Nem tudjuk az okát, de talán ezen is el kellene gondolkodni itt, az ország gazdagnak gondolt nyugati szélén.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés