Pfuj, vörösek! Rajtuk ki segíthet? (A talizmán)

Az osztrák Moliere-ként tisztelt Nestroy valóban nagymestere volt a szatírának, aki nem hiszi, itt az ideje kipróbálnia ezt a nyárszagú mesét a Kőszegi Várszínházban. Még hét estén át fut, siessenek!
 
 

Pfuj, vörösek! Rajtuk ki segíthet? (A talizmán)

Az osztrák Moliere-ként tisztelt Nestroy valóban nagymestere volt a szatírának, aki nem hiszi, itt az ideje kipróbálnia ezt a nyárszagú mesét a Kőszegi Várszínházban. Még hét estén át fut, siessenek!
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Pfuj, vörösek! Rajtuk ki segíthet? (A talizmán)

Az osztrák Moliere-ként tisztelt Nestroy valóban nagymestere volt a szatírának, aki nem hiszi, itt az ideje kipróbálnia ezt a nyárszagú mesét a Kőszegi Várszínházban. Még hét estén át fut, siessenek!

Csak nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy csütörtök este sikerült a lehetetlen, zűrös napok után végre kaptunk egy laza nyárszagú estét, amikor felhőtlenül (kivételesen nem esett) kiröhöghettük magunkat. Elég ennyi, ezzel „A talizmánnal” sikerült kicsit lelazulni, köszönet az alkalmi csapatnak, Kelemen József rendező igyekezetének.

A Kőszegi Várszínházban pont ez a lényeg, ha nem jutsz el a tengerig (a magyarig se), elérhető áron kapsz egy garantáltan megcsinált estét, élőmuzsikásat, egy sikátorokkal teli, macskaköves kisváros szívében. Ahol aztán az éjszakában kedvedre flangálhatsz még, mintha valahol idegenbe' járnál. Mert Kőszeg és a vár mint mindig, gyönyörű. Benne a várszínház, nincs nélküle nyár, annyira együtt mozog nálunk a júliussal.

Egyedül a teltházat hiányoltunk ezen a tegnapi premieren, pár várszínházi estén túl is szokatlan üres sorokat látni. (Mondjuk a legrosszabb helyeket hagyták üresen, a középső fertály maradt néző nélkül.)

A szünetben aztán a várfalon csücsülve, felkólázott vörösborral, már jókedvűen néztük a feljövő csillagokat. (Tudjuk, bűn így rontani a bort, de valamiért ott a várszínház előtti bodegában nem ízlett simán.) Az osztrák Moliere-ként tisztelt Nestroy zseniális komédiaszerző, nagymestere a szatírának, ráadásul Németh Virág (dal és más) átszövegelésével tíz perc után már otthonosan mozgunk ebben az előítéletekkel terhes, 19. századi, letűnt (de mégsem), felkapaszkodott nemesekkel teli világban. Nem is beszélve az élő gitáros rázengetésekről, most is nagy dicséret jár Némedi Árpádnak és Sebesi Tamásnak.

A darab valahol onnan indít, hogy esőköpenyes nagyhangú legények brahiból megvernek egy idegent, mert vörös, mert más, és nem lehet ocsmány hajától ránézni. Kicsit püfölik, aztán odébbállnak. Vörös! Rőt! Tulipiros! A vörös haj pedig elfogadhatatlan! Megengedhetetlen! A vörhenyesek – mint azt mindenki tudja – mind rosszabbak, mint a többiek, mert… mert mások, na. Tituszt, a megvert "mást" azonban meglátogatja a szerencse, talizmánként kap egy parókát, amitől aztán megnyílik megannyi özvegyasszony hálószobájának ajtaja.

Nestroy kifigurázza az udvari élet szereplőit, leleplezi a kastélyokat uraló apró hazugságokat. Nem annyira professzionális, mint egy Feydeau-darab, de nekünk, amióta a Katona József Színház zseniális átiratát láttuk, jobban bejön. Abszolút helyén van ez a kőszegi várszínházi feldolgozás, menjenek, nézzék, kár lenne kihagyni például Mertz Tibort, kopasz és féltékeny parókakészítőként, megint csak nagy kedvencünk lett ő:)

Július 13. (esőnap július 16.) Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán

A művet fordította, átdolgozta: Németh Virág
Jurisics vár nagyszínpad, 20.30 óra
A Kőszegi Várszínház bemutatója

Jó gyerek ez a Titusz, csak csóró. Persze ez hagyján, de hozzá még a haja… Vörös! Rőt! Tulipiros! A vörös haj pedig elfogadhatatlan! Megengedhetetlen! Mindjárt más lesz a helyzet azonban, amikor Tituszt egy parókának köszönhetően az a szerencse éri, hogy megszűnik vörösnek lenni. Előbb fekete, majd szőke, aztán veres, akarom mondani, deres hajú lesz, a hölgyek pedig elalélnak a közelében. Tisztes özvegyasszonyok vakulnak el látásától, engedik, mit engedik, egyenesen hívják be – először a kertbe, majd a cselédszobába, hogy aztán végül a kastélyban kössön ki. Felível a karrierje, virágzik a magánélete, új ruhák, új munkák, Flóra, fauna és verslábak kísérik felfelé tartó útján…
Együtt tudunk nevetni azon, milyen borzasztóan bánunk embertársainkkal, és azon, amin akár sírhatnánk is. Mert milyen az a világ, ahol megkülönböztetünk másokat fajra, nemre, vallásra, és (haj)színre való tekintettel? És milyen az a világ, ahol ezeket az előítéleteket csak egy másik, egy még nagyobb előítélettel, a pénzzel tudunk lesöpörni az asztalról?

Kőszegi Várszínház

Kőszegi Várszínház, Kőszeg. 7,305 likes · 576 talking about this. A Kőszegi Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a...

Szereposztás:
Titusz - Lábodi Ádám Von Cypressenburgné - Varga Zsuzsa
Emma, a lánya - Pallagi Melitta
Konstancia, a komornája - Kátai Kinga
Flóra, kertészné – Csonka Ibolya
Kobak, kertész - Epres Attila
Marquis, fodrász - Mertz Tibor
Spund, sörgyáros - Sarkadi Kiss János
Gyuri, szolga - Némedi Árpád
Szalome, parasztlány - Bohoczki Sára
Zenész - Sebesi Tamás

Kőszegi Várszínház

Epres Attila A talizmán próbája közben, születésnapján. Ajándéka egy "epres" póló... Boldog szülinapot!

Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Hatvani Mónika, Szalai József
Jelmez: Cselényi Nóra
Zene: Némedi Árpád, Sebesi Tamás
Koreográfus: Bodor Johanna
Ügyelő: Szilasi Attila
Kellék: Kósi Gábor
Súgó: Kiss Szilvia
Öltöztető: Szőke Julika
Rendezőasszisztens: Hatvani Mónika
Rendező: Kelemen József

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés