Még a Fidesz szavazók kétharmada sem adna közpénzt focira és a stadionfelújításokra

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 4. és 9. között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a hazai sport és finanszírozásának egyes kérdéseit.
 
 

Még a Fidesz szavazók kétharmada sem adna közpénzt focira és a stadionfelújításokra

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 4. és 9. között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a hazai sport és finanszírozásának egyes kérdéseit.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Még a Fidesz szavazók kétharmada sem adna közpénzt focira és a stadionfelújításokra

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 4. és 9. között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a hazai sport és finanszírozásának egyes kérdéseit.

Tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) nem ért egyet azzal, hogy az első- és másodosztályú focicsapatok adóforintokból kapnak új, vagy felújított stadiont. Mindössze 16 százaléknyi válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ezzel egyetért. Legkevésbé az MSZP és a Jobbik szavazok értenek egyet ezzel a gyakorlattal (96 és 95 százalék), de még a Fidesz szavazók körében is majd’ kétharmados (60 százalék) többségben van ez a vélemény.

A válaszadók mindössze 7 százaléka aki jónak tartja a tao-támogatás jelenlegi rendszerét. A Fidesz szavazóknak is mindössze 15 százaléka gondolja így, de az MSZP és a Jobbik szavazók körében senki nem volt, aki eképpen nyilatkozott volna.

Azonban tízből kilenc megkérdezett (89 százalék) jónak látja, ha a sport mellett az oktatást vagy az egészségügyet is támogathatnák a cégek ebben a rendszerben. Tízből nyolc Fidesz szavazó (80 százalék) is így gondolkodik, de a többi pártok szavazói körében, és a bizonytalanok esetében is 90 százalék felett van az elképzelés támogatottsága.

A látványsportok kiemelt támogatásával a megkérdezettek mindössze ötöde ért egyet (20 százalék), míg kétharmaduk (65 százalék) szívesebben látná más sportágak támogatását is.

Az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben, leginkább a Jobbik szavazók, és a rendszeresen sportolók látnák szívesen a támogatási rendszer más sportágakra való kiterjesztését (79, illetve 76 százalék).

A futball kiemelt támogatásával még kevesebben, a tíz megkérdezettből egy (11 százalék) ért egyet. A többi válaszadó vagy a tao-támogatási rendszer egészével, vagy a látványsportok támogatásával, vagy a foci kiemelt támogatásával nem ért egyet. Az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik ebben a kérdésben.

A megkérdezettek háromnegyede (72 százalék) szerint nem javult a magyar labdarúgás színvonala, az elmúlt évek állami támogatásának ellenére. Ebben a kérdésben is hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport: leginkább az MSZP, a Jobbik szavazók, és azok gondolják így, akik járnak sporteseményre (89, 86, és 81 százalék).

Legkevésbé a Fidesz szavazók körében van jelen az a vélemény, hogy a hazai labdarúgás színvonala nem javult, de ott is egyértelmű többségben van (55 százalék, 27 ellenében).

Az elmúlt években mértekhez viszonyítva nem növekedett a focimeccsekre járók aránya. A megkérdezettek ötöde (20 százalék) említette, hogy az elmúlt két évben járt bármilyen hazai focimeccsen. Leginkább a férfiak, a 30 év alattiak, és az érettségivel rendelkezők járnak meccsre (27, 37, és 28 százalék).

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. május 4-9 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1008 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Forrás: a Publicus Facebook oldala.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés