Londonban mindenféle öltözékre van példa, és egyszerűen semmivel sem lehet kilógni a sorból. Az átlagos londoni ingerküszöbe olyan magas, hogy a metrón utazó zöld hajú lányra az egész testét beborító tetkókkal ugyanúgy senki nem figyel, mint a forrónadrágot és tucatnyi fülbevalót viselő fiúra. Szélsőségek minden irányba találhatók, de mégsem ez jellemzi legjobban Londont.
Egy átlagos londoni nem törődik azzal mit vesz fel. Ez azért van mert másik tízmillió emberrel él együtt a városban, és joggal feltételezi, hogy a kutyát nem érdekel, milyen ruha van éppen rajta. Így jöhet az létre, hogy a stílusok és főleg a különböző etnikumok keveredésével kialakult egy olyan egyedi, sokféleséget tükröző londoni divat, ami személyenként változik, kényelmes, praktikus és stílusos. Nem túl erőlködött, vért izzadott, hanem inkább olyan szerelések, amiben az ember suliba megy, vagy kajálni a barátokkal és nem akad ki rajta, ha valaki véletlenül leönti a bárban sörrel.
Ezért megkértem két barátomat a Londoni Művészeti Egyetemről, hogy ugyan már, pózoljanak nekem egyet. Gill (18), aki Kommunikáció Karon tanul PR-t imád magassarkúkat hordani. Az iskola mellett félállásban dolgozik luxusboltokban eladóként egy ügynökség alkalmazásában. És bár a munkahelyen kötöttek az egyenruhára, sminkre és körömfestésre vonatkozó szabályok, egyetemistaként szeret lazábban öltözködni.
Alap ruhatárát néhány kényelmes pár magassarkú alkotja, amiket általában farmer sorttal (szigorúan harisnyával, a londoni idő elég csípős), vagy szűk szabású farmerrel kombinál. A rövid szabású topok - mint sok más lánynak Londonban - nagy kedvencei, ugyancsak a rövid szabású dzsekik. Ha klubba vagy felkapottabb étterembe megy este, bedobja az Americal Apparelben leárazáson vett kék ruháját, ami még soha nem hagyta cserben.
Harry (20) belsőépítészetet tanul, három éve költözött Angliába. Miért állítom mégis, hogy hűen tükrözi a londoni divat szellemét? A fővárosnak mindössze harminc százaléka született brit állampolgár. Itt tehát a kisebbség a többség. Harry stílusát egészen könnyű behatárolni, egyszerű, fiús, laza cuccok egy kis csavarral. Minden birtokában álló darab jó minőségű persze, és valamiért különös vonzódást érez a pufi deszkás cipők iránt amiben 39-es lábai manga-stílusú macskatappancsokká változnak (lásd harmadik szerelés).
Hiába próbáltam azonban segíteni neki összeállítani az öltözékeket, öt percbe tellett rájönnöm, hogy amit ő gondolkodás nélkül magára kapkod a szekrényből az sokkal jobban néz ki rajta, mint amit én színharmóniák kisakkozásával valaha is összeügyeskedhetek. Melegebb időben előkerül a zöld rövidnadrág és a kockás ing, ami kitűrve és betűrve is hordható. Tipikus egyetemi szerelés az egyszerű kék ing, amit egy színátmenetes mellrész teszi különlegessé. A praktikus oldaltáskában ott bújik a laptop és a vázlatfüzet. A srácokkal lógni a kínai negyedben pedig ott a rosszfiús szabású szürke nadrág és a kék pulcsi, ami néhány színes folttal gazdagítja a lespriccelt összképet.
