Mécs Imre ezért akar felszólalni a közgyűlésben Czeglédy Csaba mellett

Czeglédy Csaba képviselte Mécs Imrét és társait a Németh Szilárd és Kovács Zoltán elleni, uszítás miatt tett feljelentésben.
 
 

Mécs Imre ezért akar felszólalni a közgyűlésben Czeglédy Csaba mellett

Czeglédy Csaba képviselte Mécs Imrét és társait a Németh Szilárd és Kovács Zoltán elleni, uszítás miatt tett feljelentésben.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Mécs Imre ezért akar felszólalni a közgyűlésben Czeglédy Csaba mellett

Czeglédy Csaba képviselte Mécs Imrét és társait a Németh Szilárd és Kovács Zoltán elleni, uszítás miatt tett feljelentésben.

A múlt héten írtuk, hogy Czeglédy Csaba, előzetesben lévő szombathelyi képviselő megkérte dr. Szendrő-Németh Tamás ügyvédet, képviselje őt a szeptember 14-i, szombathelyi közgyűlésen, és hogy Mécs Imre is jelezte, szeretne felszólalni Czeglédy mellett.

Olvasóink közül többen is értetlenkedtek, hogy az 56-os elítélt, volt országgyűlési képviselő, mára már visszavonult Mécs Imre miért akar kiállni Czeglédy mellett. Kaptunk egy levelet, ami megmagyarázza a dolgot.

Még januárban történt, hogy a Fidesz támadást indított a civil szervezetek ellen, mégpedig Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, rezsibiztos, valamint Kovács Zoltán kormányszóvivő útján. Mindketten olyan kifejezéseket használtak sajtótájékoztatóikon, amelyek Mécs Imre és társai (Magyar Fruzsina, dr. Földes István) szerint uszításnak minősülnek.

Feljelentést is tettek közösség elleni uszítás bűntette miatt, jogi képviseletüket Czeglédy Csaba vállalta.

A feljelentést elutasították, de a barátság megmaradt, és ez vezette arra Mécs Imrét, hogy szót kérjen a szombathelyi közgyűlésen, és kiálljon Czeglédy mellett.

Ami nem biztos, hogy sikerül, hiszen Puskás Tivadar polgármester nem reagált a levélre, a dr. Szendrő-Németh Tamás által később elküldött kérésre sem. A V, mint Vas Egyesület közben felhívást tett közzé, miszerint ők ott lesznek a közgyűlésen, és erre kérik szimpatizánsaikat is.

A feljelentés

KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG
Könyves Kálmán krt. 38.
1087 Budapest

Tárgy: feljelentés

Alulírott Magyar Fruzsina, Mécs Imre és dr. Földes István meghatalmazott jogi képviselőnk útján feljelentést teszünk Németh Szilárd, a FIDESZ országgyűlési frakcióvezető-helyettese, „rezsibiztos” és Kovács Zoltán, kormányszóvivő ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 332. § c) pontjába ütköző közösség elleni uszítás bűntette miatt az alábbiak szerint.

Németh Szilárd a FIDESZ parlamenti frakciójának vezető-helyetteseként a 2017. január 10-ei sajtótájékoztatóján elmondta, idézem: „a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött … ezért ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani”. Az ATV Start 2017. január 11-ei műsorában a frakcióvezető-helyettes meg is nevezte azokat a civil szervezeteket, melyeket – elképzelése szerint – el kell takarítani Magyarországról: így a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International civil szervezeteket szeretné száműzni Németh Szilárd.

Ehhez csatlakozott – Németh Szilárddal egyetértve – Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki az ATV Start 2017. január 13-ai műsorában a műsorvezető azon kérdésére, miszerint a Soros-féle „álcivilek” együtt dolgoznak-e a terrorszervezetekkel?, a kormányszóvivő úgy reagált, hogy „Abszurd koalíció látszik kialakulni. Hogyan lehetséges az, hogy magukat emberjogvédő, vagy civileknek nevezett emberek ezekkel a terrorista, vagy embercsempész szervezetekkel akarva-akaratlanul cimborálnak, vagy együttműködnek!”

Álláspontom szerint ezzel a kijelentésével a jelenlegi kormánypárt egyik vezető tisztségviselője, illetve a kormányszóvivő megvalósította a Btk. 332. § c) pontjába ütköző közösség elleni uszítás bűntettét. E törvényhelyen a jogalkotó azt a személyt rendeli büntetni, aki nagy nyilvánosság előtt – többek közt – a lakosság egyes csoportjai, vagy azok tagjai ellen erőszakra, vagy gyűlöletre uszít. A Németh Szilárd és Kovács Zoltán által megvalósított történeti tényállás teljes egészében kimerítette a törvényi tényállást.

A FIDESZ parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint a kormányszóvivő ugyanis ezt az – erkölcsileg is mélyen elítélendő – kijelentését részben egy sajtótájékoztatón tette,a melyen a sajtó képviselői azért voltak jelen, hogy arról tudósítva a politika, a közélet iránt érdeklődő, meg nem határozható számú személyt tájékoztassák a nagyobbik kormányzó párt vezető tisztségviselőjének nyilatkozatáról; részben mind Németh Szilárd, mind Kovács Zoltán egy országos elektronikus média műsorában mondta a fent idézetteket, amely műsort pontosan meg nem határozható, de mindenképp jelentős számú néző ismerte meg. Erre figyelemmel a Németh Szilárd, illetve a Kovács Zoltán által elmondottak nagy nyilvánosság előtt hangzottak el, arról nagyobb, pontosan be nem határolható számú természetes személy szerzett, illetve szerezhetett tudomást.

Nem képezheti vita tárgyát, hogy a törvényi tényállás következő tényállási eleme, nevezetesen az elkövetési magatartás „lakosság egyes csoportjai, vagy azok tagjai” elleni irányultsága is megvalósult. A Btk. pontosan nem határozza meg, hogy a bűncselekmény szempontjából hogyan lehet behatárolni a lakosság egyes csoportjait (maga a törvényi tényállás csak példálózó és nem taxatív jelleggel jelöli meg a fogyatékosságot, a nemi identitást, illetőleg a szexuális irányultságot), de az elkövetési magatartás szempontjából az a lényeg, hogy a lakosság meghatározott, meghatározható csoportja, illetve annak tagjai ellen kell irányulnia.

Önmagában a sajtótájékoztatón, illetve a műsorban elhangzott, általában a civil szervezetek elleni uszítás is megvalósította az idézett bűncselekményt, hiszen beazonosítható az a személyi kör, amely a civil szervezetek tagjaiként, pártolóiként, aktivistáiként igyekeznek a kormányzatot rászorítani a jogszabályok betartására.

Viszont az ATV-n tett 2017. január 11-ei nyilatkozatával Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes pontosította, hogy melyek azok a civil szervezetek – így a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International – akiknek az eltakarítását kívánatosnak tartja. Kovács Zoltán pedig a szintén ATV Startban tett nyilatkozatával – a Németh Szilárd által már bevezetett „Soros-féle álcivil” fogalmat használva – újfent körvonalazta azt a lakossági kört, amelyekről elítélően nyilatkozva a terrorszervezetekkel cimborálónak bélyegezte meg.

Ezen megfogalmazásból pedig kétséget kizáróan és egyértelműen beazonosítható, hogy az elkövetési magatartás a lakosság azon csoportjai ellen irányul, akik ezen három civil szervezet tagjai, aktivistái; ők azok, akiket – annak ellenére, hogy magyar állampolgárok – el kell takarítani „innen”, vagyis Magyarországról.

Nem lehet vitás az sem, hogy a Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján, majd az azt követő napon az ATV-ben, illetve a Kovács Zoltán kormányszóvivő által elmondottak megvalósították az elkövetési magatartást: az erőszakra, vagy gyűlöletre uszítást. Az uszítás az elkövető részéről olyan aktív magatartás, mely alkalmas arra, hogy a célzott csoport ellen ellenséges hangulat, negatív megítélés, gyűlölet alakuljon ki.

A magyar nyelv értelmező szótára szerint az „uszít” szó jelentése tárgyas igeként a következő: valamely személy, csoport, szervezet, illetőleg intézkedés ellen ellenséges magatartásra biztat, ingerel, lázít valakit. A Büntető Törvénykönyvhöz fűzött kommentár szerint a gyűlöletre uszítás – a véleménynyilvánítás szabadságával történő durva visszaélésen túl – az erőszak érzelmi előkészítése. Ezáltal az elkövető magatartása alkalmas arra, hogy a támadni szándékozott lakossági csoport ellen olyan negatív, ellenséges közhangulat alakuljon ki, amelynek eredményeként akár a lakossági csoport, akár annak egyes tagjai ellen atrocitásokra, támadásokra is sor kerülhet.

A FIDESZ parlamenti frakcióvezető-helyettese által elmondottak önmagában tartalmazza azt a veszélyt, hogy azon felbátorodva a civil szervezetek, illetőleg azok tagjai ellen atrocitásokra kerülhet sor, hiszen a „eltakarítani” ige kifejezetten negatív tartalmú, amely ebben a szövegkörnyezetben, ezzel a jelentéssel azt jelenti, hogy Magyarországot ezektől a civil szervezetektől megtisztítják, a civil szervezeteket eltűntetik hazánkból.

Ráadásul ezen kifejezés használatára úgy került sor, hogy hazánk XX. századi történelmében egymást követték a különböző népcsoportok, nemzetiségek tagjainak, politikai pártok és egyházak követőinek országból való eltakarítása, ami „szerencsésebb” esetben kilakoltatást, kitoloncolást jelentett, kevésbé szerencsés esetben halálbüntetést, hosszas bebörtönzést vagy munkatábort, ezen belül sor került a cigányok, melegek, zsidók fizikai megsemmisítésére is a megtisztítás zászlaja alatt…

Szintén az ellenséges hangulat, a gyűlölet, mint erőteljes negatív érzelem kiváltására alkalmas a kormányszóvivő fentebb már idézett kijelentése (mely persze minden valós alapot nélkülöz). A terrorszervezet kifejezés a 2001-es new york-i terrortámadás, illetve az utóbbi évek európai terrortámadásai óta szinte a gonosz szinonimájává, a könyörtelenség, az embertelenség megjelenítőjévé vált. Így mindaz, illetve mindenki, aki a terrorszervezetekkel cimborál, az negatív színben jelenik meg, hiszen a magyar nyelv értelmező szótára szerint a „cimborál” ige azt jelenti, hogy pajtáskodik, valamely cél kivitelére egyesül, összejátszik, együvé tart. Vagyis az álcivil-szervezetek összejátszanak a terrorista szervezetekkel, sejtekkel, azok tevékenységét, céljai elérését segítik.

Az uszítás a kialakult bírói gyakorlat szerint nemcsak egyenes szándékkal, hanem eshetőleges szándékkal is megvalósítható, mivel az elkövető tudatának elegendő arra kiterjednie, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt tett kijelentései gyűlölet keltésére objektíve alkalmasak, melyet nem kell kívánnia, elegendő, ha ezt felismeri és ebbe belenyugszik (BH 1998.11.521.). Az elkövető tudatának ugyanakkor feltétlenül magában kell foglalnia annak felismerését is, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba (intoleráns, kirekesztő, jogfosztó magatartásba, végső esetben - erőszakos jellegű - cselekvésbe) csaphat át (EH 1999.5: Legf. Bír. Bfv.X.1105/1997.).

Németh Szilárd és Kovács Zoltán civilszervezet-ellenes kijelentései ugyanakkor nem csak büntetőjogilag elítélendők, hanem erkölcsileg is, azon túlmenően, hogy Németh Szilárd esetében megmosolyogtató módon idézi az ’50-es évekbeli Rákosi-érát az a szófordulat, ami a nagytőke elítélendőségét tartalmazza. Erkölcsileg elítélendő a FIDESZ frakcióvezető-helyettesének, illetve a kormányszóvivőnek a nyilatkozata abból a szempontból, hogy olyan szervezeteket támad, illetve olyan szervezetek ellen uszít, melyek a közhatalom, az önkényeskedés, a visszaélések feletti kontrollt hivatott megjeleníteni.

Az 1994-ben alakult Társaság a Szabadságjogokért azért jött létre, hogy bárki megismerhesse az alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. A TASZ jogfejlesztő tevékenysége során figyelemmel kíséri a jogalkotást, képviseleti tevékenységet lát el a stratégiai jelentőségű peres eljárásokban, mozgósítja a nyilvánosságot. Különös figyelmet fordít a politikai jogok, az önrendelkezési jog, valamint a sérülékeny csoporthoz tartozók jogaira, azok védelmére.

A Magyar Helsinki Bizottság az 1989-es alapítása óta olyan közhasznú egyesület, mely az emberi méltóságot védelmezi a jog és a nyilvánosság eszközeivel. „Jogvédő területe” a jogállamiság, a menekülők (menekültek) és a fogva tartottak, de figyelemmel kíséri a rendőri tevékenység, intézkedések jogszerűségét is. A Magyar Helsinki Bizottság fokozott figyelmet fordít a hátrányos helyzetben levő, így fogyatékkal élő, roma, vagy épp külföldi személyek által az államhatalomtól elszenvedett bánásmódra.

A Transparency International Magyarország pedig egy olyan civil szervezet, mely a korrupció megfékezését, a közhatalmi döntéshozatal és a közpénzeket érintő folyamatok átláthatóságát és számonkérhetőségét, valamint a közérdekű adatok jobb elérhetőségét hivatott elérni.

A fentiekből látható, hogy a Németh Szilárd által megnevezett mindhárom civil szervezet – a maga területén – olyan tevékenységet fejt ki, amelyek az egyre inkább putyinizálódó és egyben a Horthy-rendszert is példaképének valló Orbán-rezsimnek kínosak, nemkívánatosak. Feltehetően a nagyobbik kormánypárt ezért vette át az Oroszországban már 2003. óta folyamatosan „fejlesztett” módszert: az orosz kormányzat minden olyan civil szervezetet, amely külföldről (is) elfogad támogatást, külföldi ügynöknek, ügynökségnek titulálja, így amikor egy jogvédő szervezet kritizálja az orosz kormányzatot, hatóságot az antidemokratikus lépése, korrupciója miatt, akkor könnyen vissza lehet vágni, hogy a bírálatot megfogalmazó civil szervezet tulajdonképpen nem is független, hiszen külföldi ügynök.

Ez figyelhető meg – sajnos – kicsiny hazánkban is: a rendszerváltáskor hasznos Soros György, valamint a tőle anyagi támogatást elfogadó szervezetek az utóbbi időben nemkívánatosak, újabban már üldözendők lettek.

Úgy gondolom, hogy pártállástól, politikai meggyőződéstől függetlenül minden józan gondolkodású személy – legalább magában – megbotránkozott, de legalább megdöbbent azon, hogy „Rezsiszilárd” a politikai korrektséget üldözendőnek, Magyarországról eltávolítandónak jelölte meg. A magyar nyelv értelmező kéziszótára szerint a „korrekt” szó jelentése a következő: egyrészt olyan személyt jelent, aki mások jogos érdekeit elismeri, aki tisztességesen dönt, illetve cselekszik, és ezáltal megfelel a közösség, a társadalom elvárásainak; másrészt olyan erkölcsileg helyes magatartás, eljárás, cselekmény, ami figyelembe veszi mások jogos érdekeit és tisztességes hozzáállást tanúsít.

Németh Szilárd azáltal, hogy a politikailag korrekt magatartást tanúsító „álcivilek” eltakarítását, tehát eltávolításukat, például száműzetésüket szorgalmazta, tulajdonképpen az igazságos, mások érveit, véleményét (legalább) meghallgató szervezetek, személyek, illetve közéleti magatartás száműzését szorgalmazta. Ami – valljuk be őszintén – a jelenleg regnáló hatalomnak az utóbbi években egyik célkitűzése.

Pedig annak idején a jelenleg regnáló kormányfő is kifejezetten hasznot húzott Soros Györgyből, mikor annak alapítványa ösztöndíjjal fizette Orbán Viktor oxfordi (hasonlóan más akkori ellenzéki politikus, így Szájer József, Kovács Zoltán és Németh Zsolt külföldi, illetve Schmitt Mária és Kövér László itthoni) tanulmányát, majd a rendszerváltást megelőzően a FIDESZ-t nyomtatók vásárlásában.

De nem kell ily régmúltra visszanyúlni, hiszen 2006-2007-ben – a jelenlegi kormányfő megkeresésére – a Társaság a Szabadságjogokért, konkrétan annak ügyvivője, Schiffer András képviselte Orbán Viktort az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által indított személyiségi jogi per másodfokú eljárásában a Fővárosi Ítélőtábla előtt.

Tekintettel arra, hogy Németh Szilárd közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvez, ezért a nyomozás lefolytatására a Be. 29. § g) pontja, 551. § (1) bekezdése, valamint a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 49. § (2) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdésére – a Központi Nyomozó Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

Gondolom, azt nem kell kihangsúlyozni, hogy a feljelentésben megjelölt cselekménynek – a büntetési tétele ellenére – óriási a társadalomra veszélyessége, így a pontos történeti tényállás felderítése, a büntetőjogi felelősség kivizsgálása érdekében mindenképp szükséges a nyomozás lefolytatása.

Mondanom sem kell, hogy annak a személynek a cselekménye, aki, mint a bűnüldöző hatóság tagja a rendelkezésre álló adatok ellenére nem folytatja le a nyomozást, vagy azt ímmel-ámmal végezve lényegében közreműködik abban, hogy Németh Szilárd és Kovács Zoltán megússza a büntetőjogi felelősségre vonást, megvalósítja a Btk. 282. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző, azonban a (3) bekezdés d) pontja szerint büntetendő hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettét. Ezen bűncselekmény a büntetési tétele miatt még 2022-ben is büntetendő lesz …

A kérdés az, hogy az ügyészség elég bátor lesz-e ahhoz, hogy objektíven nyomozzon az ügyben, avagy a feljelentéssel érintett cselekmény érdemi kivizsgálása már a következő, nem Polt Péter által vezetett ügyészségre marad.

Kelt Szombathelyen 2017. január 20. napon

Magyar Fruzsina, Mécs Imre és dr. Földes István feljelentők képviseletében

dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda
dr. Czeglédy Csaba eljáró ügyvéd

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés