Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani

Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.
 
 

Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani

Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Mutassanak egy biológust, aki elmegy környezetet tanítani

Egy friss törvénymódosítási javaslat értelmében a jövőben nem kéne minden tárgyat gyógypedagógusnak oktatnia az enyhén vagy középsúlyosan fogyatékos gyerekeknek, sőt a normál iskolákban is taníthatnának egyes tárgyakat a tudományterülethez köthető diplomával igen, de tanári végzettséggel nem rendelkező szakemberek. A cél a pedagógushiány mérséklése, a manőver sikeressége azonban több mint kétséges az irreálisan rövid véleményezési határidő miatt a tervezethez hivatalosan hozzászólni sem tudó érintett szervezetek és szakemberek szerint.

Alig több mint egy hete törvénymódosító javaslatcsomagot nyújtott be a kormány, egy rakás salátatörvény közé egy sor, az oktatást érintő komolyabb változást rejtve el.

Egy törvénymódosítás értelmében például az iskolákban nem lenne kötelező gyógypedagógus végzettségű tanárt foglalkoztatni az enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók ének, rajz, testnevelés és informatika tanítására,

a szaktanár-hiánnyal küzdő iskolákban pedig legfeljebb 5 évig olyanok is taníthatnának bizonyos tárgyakat: főleg természettudományos és művészeti tárgyakat, akik tanári diplomával nem, de valamilyen, a tárgyhoz kapcsolódó felsőfokú szakképzettséggel rendelkeznek,

a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek pedig a jövőben már nem kaphatnának felmentést az osztályozás alól, mint ahogy arra eddig lehetőség volt.

Az érintetteket képviselő szervezetek négy, nagyjából a húsvéti hosszúhétvégét lefedő napot kaptak a javaslatok véleményezésére. A határidő április 18-án lejárt, ennyi idő pedig a javaslatról jobbára a sajtóból értesülő szervezeteknek és szakértőknek aligha volt elég a véleményezésre, így leginkább csak cikkünkben tudják kommentálni a módosításokat.

Pedagógushiány, az tényleg van

A módosító javaslatcsomagot magyarázó indoklásból kiderül, hogy a benyújtó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az országos szintű pedagógus- és gyógypedagógus hiány okozta problémákra reagálna ezekkel a lépésekkel. Több, a pedagógus-szakmát képviselő szervezet szerint viszont az elvárások lejjebb vitele nem jelent valódi megoldást a problémára, az oktatás minőségét viszont tovább rombolja.

„Pedagógus-hiány tényleg van, sőt, évekkel ezelőtt is volt, csak a probléma mostanra érte el a kormányzat ingerküszöbét” – mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: miközben főleg az informatika, a természettudományos tárgyak és az idegen nyelv területeken már most is látványos a tanárhiány, 8-9 éven belül a helyzet még rosszabb lesz – ennyi időn belül ugyanis a jelenlegi állomány egyharmada, 40 ezer pedagógus éri majd el a nyugdíjkorhatárt.

Mendrey szerint azonban a mostani javaslat, miszerint bizonyos tárgyakat tanári végzettség nélkül is lehetne tanítani az iskolákban, valójában nem oldja meg a pedagógushiányt. „Kevés a realitása, hogy egy biológus diplomával rendelkező egyén menjen majd középiskolába biológiát tanítani, vagy az informatikus informatikát, mert a munkaerő-piaci vonzóereje a tanári állásnak nagyon kicsi” – magyarázta a pedagógus.

A problémát rövid távon mérsékelni igazán azzal lehetne, ha visszatérhetnének az iskolákba tanítani a korábban a nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan nyugdíjazott pedagógusok – ezt mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSz) mellett a másik országos tanárszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is.

Egy kormányrendelet értelmében most ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, akár év közben is kötelező nyugdíjaznia az iskolának a pedagógust, ráadásul a rendelet értelmében a helyére sem vehet fel senkit. „Az a pedagógushiány, amelyet a kormány most ezzel az elhibázott javaslattal akar megoldani, részben ennek a korábbi lépésnek az eredménye, amit a PSZ már akkor is kritizált” – mondta az Abcúgnak Galló Istvánné, a szakszervezet elnöke.

„Egy szívműtétet mégsem bíznak egy szemorvosra”

A mostani törvényjavaslat Galló Istvánné szerint azt hagyja figyelmen kívül, hogy a tanári pálya is egy szakma, amelynek megvannak a maga módszerei, fortélyai, amelyek elsajátítása nélkül nehéz a tanítást jól csinálni. „Lehet valaki jó biológus, de nem biztos, hogy pedagógusnak jó” – tette hozzá.

Jelenleg pedagógiai és pszichológiai tárgyakat egyáltalán nem kötelező hallgatniuk az egyetemen a nem tanári pályára készülőknek. Így jó eséllyel egy történész diplomát szerző hallgató ugyan tanárszakos társánál mélyebb történelemtudással, de nulla pedagógiai felkészültséggel kerül ki az egyetemről.

Gyógypedagógusok: legalizálták a fennálló helyzetet

A törvénymódosító javaslat egy másik pontja értelmében az enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókat ezentúl gyógypedagógiai végzettség nélküli tanár is taníthatná rajzból, testnevelésből, énekből és informatikából.

„Az ellátórendszerben eddig is dolgoztak a fogyatékos gyerekekkel olyanok, akiknek nem volt gyógypedagógusi szakképesítésük, épp a gyógypedagógus-hiány miatt. A mostani intézkedés üdvözlendő, mert azzal, hogy lehetőséget biztosít arra, ne csak gyógypedagógus taníthassa az olyan készségtárgyakat, mint a rajz, az ének vagy a testnevelés, legalizálja ezt a helyzetet”

– magyarázta az Abcúgnak a Magyarországi Gyógypedagógusok Egyesülete álláspontját az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar tanára és a szervezet elnöke, Gereben Ferencné. Szerinte a szakma és az enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos gyerekek ellátottsága nem csorbul azzal, hogy egyes készségtárgyakat nem gyógypedagógusok tanítanak.

Nemzetközi összehasonlításban általános gyakorlat, hogy nem minden tárgynál foglalkozik a sérült gyerekekkel gyógypedagógus. Az enyhe értelmi fogyatékos gyerekeket eleve integráltan iskoláztatják, ahol a készségtárgyakat nem gyógypedagógus tanárok tartják, a külön intézményekben tanuló középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek képzésében pedig ezek a készségtárgyak csak nagyon kevéssé jelennek meg.

Vége az osztályzás-mentes életnek

A törvényjavaslat harmadik pontja szerint megszűnne a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek érdemjegyes értékelés alóli felmentése. Így volt lehetősége például egy megállapítottan diszgráfiás tanulónak, hogy ne kelljen jegyet szereznie a helyesírására.

Az ezt megszüntető intézkedést így indokolta a javaslat benyújtója:

„A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, mely a tanuló jövőképe szempontjából rendkívül hátrányos. A tantárgyakból, tantárgyrészekből történő értékelés és a minősítés alóli felmentés kivezetésével a felmentések helyett a hangsúly a fejlesztésre, a kompenzációra helyeződik át.”

„Ha nincs felmentés, akkor mi lesz? Megbukik a tanuló?” – kérdezett vissza a kormányzati érv hallatán Gyarmathy Éva, klinikai és neveléslélektan szakpszichológus, akinek egyik szakterülete az atipikus fejlődésű – tanulási-, figyelem- vagy spektrumzavaros – gyerekek oktatása.

Gyarmathy szerint mindaddig szükség van a felmentés lehetőségére, amíg a pedagógusok nincsenek felvértezve azzal a módszertannal, ami a hagyományos módszerekkel nem tanítható gyerekek sikeres oktatását lehetővé teszi. Ezt a tudást jelenleg sehol nem kapják meg megfelelő mértékben a pedagógusok, pedig Gyarmathy szerint a jövőben szinte biztosan egyre növekedni fog a mostani közoktatás eszközkészletével nem vagy nehezen tanítható gyerekek száma. Egyszerűen csak azért, mert a 21. századi környezet már más viselkedésre hangolja rá a gyerekek agyát, mint amire az iskolai oktatásuk épül.

Gyarmathy Éva szerint a javaslat azt üzeni, hogy a tanulók a felmentés eredményeképp ellustulnak, és nem tesznek meg mindent a tanulási nehézségeik leküzdése érdekében. Ezt viszont erősen hibás elgondolásnak tartja a szakember. Szerinte a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek úgy tudnak leginkább az iskolában érvényesülni, ha bizonyos területen sikertelenségre ítélt erőfeszítéseiket átcsoportosíthatják olyan területekre, ahol viszont nincsenek gondjaik.

A szakember évek óta azon dolgozik, hogy létrejöjjön Magyarországon egy módszertani központ, amely kifejezetten arra képezne pedagógusokat, hogyan tanítsanak iskoláikba, osztályaikba járó, atipikus fejlődésű gyerekeket. Gyarmathy hangsúlyozta: nem a fejlesztő pedagógusok munkája helyett, hanem mellett.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés