Hat éve csak a hivatalos inflációt kergetik a nyugdíjak

A minimum nyugdíj hat éve ugyanannyi, és közel egymillió ember nyugdíja nem éri el a létminimumot.
 
 

Hat éve csak a hivatalos inflációt kergetik a nyugdíjak

A minimum nyugdíj hat éve ugyanannyi, és közel egymillió ember nyugdíja nem éri el a létminimumot.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Hat éve csak a hivatalos inflációt kergetik a nyugdíjak

A minimum nyugdíj hat éve ugyanannyi, és közel egymillió ember nyugdíja nem éri el a létminimumot.

A Központi Statisztikai Hivatal minden évben nyilvánosságra hozza az átlagnyugdíjak alakulását. Mi azt néztük meg, hogy a sokat emlegetett "emútnyócév" alatt mennyit változott ez az összeg és mit ér ez ma?

A kiinduló évünk 2010. Az átlagnyugdíj ekkor 97.259 forint volt, amely 2016-ra 123.725 forintra nőtt. Ez annyit jelent, hogy hat év alatt 27 százalékkal, pont egy áfányival emelkedtek a nyugdíjak. Mielőtt hozzászólóink - jogosan - megjegyeznék, hogy ez nem nyolc év, gyorsan hozzátennénk, hogy a KSH oldalán egyelőre nem elérhetőek a 2017-es adatok, a 2018-ast pedig hiába is keresnénk, még nincs itt az ideje.

Ami viszont az elmúlt hat év alatt nem változott, az a nyugdíjminimum összege. 28.500 forint volt 2010-ben és annyi 2017-ben is!

Plot 1

Mit értünk átlagnyugdíj alatt?

Cikkünkben az öregségi nyugdíjak alakulását vettük figyelembe. Ebbe beletartozik a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár alatti öregségi nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíja. Mindenkié, azoké is, akik alig kapnak néhány ezer forintot - minimum 28.500 forint - és azoké is, akik nyugdíja megközelíti az egymillió forintot.

Nagy az egyenlőtlenség a nők és a férfiak nyugdíjai között

Vagyis tükrözik a mai magyar kereseti viszonyokat. A férfiak átlagnyugdíja a 2011-es 116.734 forintról 2016-ra 131.719 forintra növekedett. Ez 14.985 forintos növekedés, ami nagyjából 13 százaléknak, az országos, 27 százalékos átlag emelkedés kevesebb, mint a felének felel meg. Sőt, volt egy különleges év is, grafikonunkból látszik, hogy 2012-ben nem nőtt, inkább csökkent a férfiak nyugdíja. 116.734 forintról 114.158 forintra.

Plot 3

A nők nyugdíjai viszont folyamatosan emelkednek. 2011-ben még 95.910 forint volt, ami kevesebb, mint az országos átlag. 2016-ban már átlagosan 114.886 forintot kaptak, tehát öt év alatt 18.976 forinttal, nagyjából húsz százalékkal nőtt a nyugdíjuk.

Plot 5

A két grafikont összevetve viszont látszik, hogy hiába nőttek jobban a nők nyugdíjai, mint a férfiaké, még mindig a férfiak kapnak többet átlagban. 2016-ban ők 131.719 forintot kaptak átlagban, ami csaknem 17 ezer forinttal, vagyis közel 13 százalékkal több, mint a nőké.

Érdekes még megfigyelni azt is, hogy a KSH adatai alapján 2016-ban 1.266.358 nő, míg ugyanebben az évben 748.308 férfi kapott nyugdíjat. Ez összesen 2.014.666 főt tesz ki, durván a magyar társadalom egynegyedét.

Nem több, kevesebb a nyugdíjas

2010-ben még nagyjából 2.937.000 nyugdíjas élt az országban, 2016-ra már 2.640.000-ra csökkent a számuk. 2010-ben ez az egész népesség 29,3 százaléka volt, tavalyra már csak 26,9 százalékát tették ki az országnak.

Ebből 63 százalék nő és 37 százalék férfi. Vagyis közel a duplája a férfi nyugdíjasoknak a náluk kevesebb nyugdíjat kapó, sokszor egyedül élő nő.

Plot 9

A GDP kevesebb százalékát költik nyugdíjakra ma, mint 7 éve

2010-ben még 3.043,8 milliárd forintot költött a kormány a nyugdíjasokra, 2016-ban már 3.533,5 milliárdot. Még nagyobb érdekesség azonban, hogy míg ez 2010-ben az ország teljes GDP-jének 11,3 százalékát jelentette, 2016-ban már csak 10,1 százalékát.

Plot 11

Sokan csak a nyugdíjminimumot kapják meg, amiből lehetetlen megélni

A Policy Agenda szerint a létminimum 2016-ban 88.619 forint volt egy főre. A nyugdíjasok szempontjából ez a szám kicsit változik, náluk ez egy főre 79.757 forint. Ennek az egyik oka az, hogy ők már kiesnek az aktív korúak rétegéből, a másik pedig az, hogy a KSH felmérései alapján az időskorúak kevesebbet fogyasztanak. A Policy Agenda számításai szerint egy időskorú nagyjából 90 százalékát fogyasztja az aktív keresők fogyasztásának. Ebbe beleszámít az étel-, és az energiafogyasztás is.

Az látszik, hogy az átlagnyugdíjak meghaladják ezt a számot, viszont fontos tudni, hogy az ország lakosságának 36 százaléka a létminimum alatt él.

Ez azt jelenti, hogy legalább 950.400 nyugdíjas nem tud megélni a nyugdíjából.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége szerint azonban még ennél is kevesebben érik el a létminimumot, szerintünk a nyugdíjasok felének, azaz 1.320.000 embernek muszáj nélkülöznie.

Az infláció kergeti az átlagnyugdíjakat

A hivatalos infláció mértékéhez képest viszont nőttek a nyugdíjak. Feljebb már említettük, hogy 2010 és 2016 között 27 százalékot nőttek az ellátásban járulók támogatásai, ebben az időben 17,21 százalék volt az infláció. Érdekes módon ebből a férfiak jöttek ki rosszul, 2011 és 2016 között (a KSH ugyanis csak az elmúlt öt évről közöl részletes adatokat) az ő nyugdíjuk 13 százalékkal, míg a nőké ugyanebben az időszakban 20 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt évben 16 százalék volt az infláció, tehát a férfiak nyugdíja ettől három százalékkal lemaradt, viszont a nőké négy százalék előnyben van.

Plot 13
 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés