Ohmydeer 2. nap 

Megvesztek a szarvasok a zalai viharban

Az eső és a sár sem állította meg az Ohmydeeren tombolókat.
 
 

Megvesztek a szarvasok a zalai viharban

Az eső és a sár sem állította meg az Ohmydeeren tombolókat.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Megvesztek a szarvasok a zalai viharban

Az eső és a sár sem állította meg az Ohmydeeren tombolókat.

Miután az első napról hazatérve már egyből temetni kezdtem a nagykanizsai Ohmydeer fesztivált, a szombat délután leszakadt esőtől még jobban megijedtem. Az a baj, hogy már nagyon régóta vártam egy olyan vidéki fesztivált, ahol a halálraunt fix magyar koncertbandákon túl kevésbé ismert, viszont annál érdekesebb zenekarok is megjelennek. A századik fesztiválos Vad Fruttik, és a kétszázadik 30Y helyett Nagykanizsán végre lehetett Panel Surfers-re, Dope Calypso-ra, meg Fran Palermora menni.

Ezért esett nagyon szarul, hogy a fesztivál reggelén a honlapon még a kedvezményes bérleteket árulták. Reméltem, hogy csak az oldal nem frissült, de amikor kiértünk elég nyilvánvaló lett, hogy valószínűleg azok sem fogytak el. És miközben voltam tényleg nagyon jó koncerteken, kicsit illúzióromboló volt, hogy a legtöbbjükön háromjegyű sem volt a közönség létszáma.

Aztán jött a második nap, és jött a vihar, én meg magamban el is könyveltem, hogy még kevesebben lesznek. Köszi mindenkinek, hogy tévedtem. Lehet, hogy Ákos és a Toploader nem voltak elég vonzó headlinerek, szombaton Morcheebán és Wellhellón már pufibb volt a nagyszínpad előtti tömeg.

Utóbbinál a hazai pálya előnye is bejátszhatott, mert hogy Diaz szegről végről kanizsai, el is mondta, hogy ha nincs Nagykanizsa, akkor ő se állna most ezen a színpadon. Hát persze, hogy nem, Papi, mert akkor ez a színpad se lenne.

A Forest Stage is hozta szombaton amit kell, ott még látványosabban gyarapodott a közönségszám péntekhez képest, egy nagyon erős Panel Surfers után pedig a Dope Calypso lenyomta a fesztivál talán legjobb koncertjét. Amúgy arra is érdemes egy mondat erejéig kitérni, hogy ez a fajta zúzás sem fogott ki a hangcuccon, az összes helyszín teljesen jól szólt, ami fesztiválon elég ritka, első nekifutásra meg pláne.

Szóval van amúgy az Ohmydeernek egy csomó erénye. Az egész helyszín nagyon jól néz ki, a biztonságiak nem voltak mindig jófejek, se segítőkészek, de alapvetően a szervezéssel sem volt semmi probléma. Jó zenekarok játszottak, jól szólt minden, reggelig lehetett bulizni a Staropramen decknél, ahol amúgy végig ilyen emészthetőbb, strandpapucsos techno szólt, plusz az ingyenes tranzitbusz is nagyon kedves dolog.

De tényleg kevesen voltak, az viszont látszott, hogy nem 20 forintból rakták össze a dolgokat, úgyhogy valószínűleg pénzügyileg nem lesz sikersztori az első Ohmydeer. Azt viszont remélem, hogy akkora bukó se lesz, hogy jövőre már ne tudjanak belevágni, mert ha többen fedezik fel ezt az erdei szarvastivornyát, akkor abszolút megvan a potenciál, hogy valami nagyon jó dolog süljön ki belőle.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés