Szombathely krimi-helyszín lett: Szántó Dániel legújabb regényében, Az üldözöttben is feltűnik

Az ifjú szerző ugyanis, bár már tíz éve Budapesten él, Szombathelyen nőtt fel, kanizsais diák volt. Egy frissdiplomás közgazdásznak miért jut eszébe krimit írni, fiktív karakterek helyett miért nem gazdasági karriert épít?
 
 

Szombathely krimi-helyszín lett: Szántó Dániel legújabb regényében, Az üldözöttben is feltűnik

Az ifjú szerző ugyanis, bár már tíz éve Budapesten él, Szombathelyen nőtt fel, kanizsais diák volt. Egy frissdiplomás közgazdásznak miért jut eszébe krimit írni, fiktív karakterek helyett miért nem gazdasági karriert épít?
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Szombathely krimi-helyszín lett: Szántó Dániel legújabb regényében, Az üldözöttben is feltűnik

Az ifjú szerző ugyanis, bár már tíz éve Budapesten él, Szombathelyen nőtt fel, kanizsais diák volt. Egy frissdiplomás közgazdásznak miért jut eszébe krimit írni, fiktív karakterek helyett miért nem gazdasági karriert épít?

- Az első krimidet, a Revanst a legjobb hazai elsőkönyves regények között emlegették. Most dobták piacra a második könyvedet, Az üldözöttet, ami egyfajta folytatás. Próbálkoztál más műfajokkal? Közgazdász létedre miért írsz, és miért krimit?

- A szórakoztató krimi nem feltétlen követeli meg a bölcsész diplomát, sokkal inkább kell hozzá egyfajta élettapasztalat, az átlagosnál jobb képzelőerő, és alapvető követelmény a jó logika. Mindig is rengeteget olvastam, mindenféle könyveket, a sci fi-fantasy műfajával kezdtem, aztán jöttek a fordulatos krimik. Több mint 100 bűnügyi regényen voltam már túl, amikor felmerült bennem, én is írhatnék egyet, de akkor még nem tudtam igazán, hogyan álljak neki. Egyszer csak leültem, tudtam, most van időm, és elkezdem megtervezni az első forgatókönyvet, ez lett a Revans, amit tavaly novemberben dobtak piacra. Egy kriminél nagyon fontos jó előre kitalálni a csavarokat és a karaktereket, akikkel manipuláljuk majd az olvasót. Fontos, hogy a végén a szálak összeérjenek, ehhez viszont az egészet előre kell látni.

- Az első regényed remek kritikákat kapott, például ezt írta róla egy blogger: „több, mint egy szimpla elsőkönyves kötet. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy számomra az idei év egyik, ha nem a legkellemesebb meglepetése volt a könyv.” Tíz hónapra rá itt az új regény. Nem volt nagy a nyomás rajtad, hogy ez is legalább annyira ütős legyen, mint az első?

- Az üldözöttnél annyiban volt nehezebb a tervezés, hogy úgy kellett megírni ezt a regényt, hogy önállóan kötetként is érhető legyen, viszont vissza kellett benne utalni az elsőre is, mert részben annak a folytatása. Folyamatosan egyensúlyoztam azon, hogy ne legyen túl sok utalás benne, de aki a Revansot olvasta, az se csalódjon, kapjon visszacsatolásokat.

Mennyi időbe telik egy krimit megírni?

- Két-három hónap csak a forgatókönyv megtervezése, aztán következik az írás, ami körülbelül még egyszer ugyanennyi időt vesz el, így legalább 7-8 hónap intenzív munka kell hozzá. Persze ez könyvenként változik.

- Frissdiplomás közgazdászként hogyan tudtál ennyi időt szánni egy regényre?

A Budapesti Gazdasági Főiskolán szereztem nemzetközi közgazdász diplomát, majd a Samsungnál dolgoztam, mikor elkezdtem az első regényem. Azóta eljöttem a cégtől, két barátommal együtt belevágtunk egy saját vállalkozásba. Volt már szabadidőm, én osztottam be, mit és hogyan akarok csinálni, ekkor kezdtem el az első krimivel foglalkozni. Nekem az írás reggel nyolctól kora délutánig megy igazán, aztán, ha van ihletem még az esti órák is termékenyek lehetnek. Megfigyeltem magamon, ha egy nap négy óránál többet írok, már többet hibázom. Épp ezért, kötött munka mellett nagyon nehéz egy ilyen könyvet megírni.

A krimi összetett műfaj, arról is szól, hogy az olvasót manipulálni kell

Ki tudja választani, melyik elméletben hisz, kit gyanúsít, aztán meg kell vezetni, hogy elérjük a végén azt a hátborzongató hatást, amit vár. Ehhez viszont az kell, hogy a szerző teljesen átlássa a történetet, mert ha egy logikai buktató becsúszik, biztos, hogy az olvasó veszi észre a leghamarabb.

Vagy eleve úgy is olvassák a krimiket, hogy direkt keresik a buktatókat.

Igen, de szerintem nem feltétlenül rossz attól egy krimi, ha már az olvasása közben rá lehet jönni a legfőbb fordulatra. A finom technikai megoldások legalább annyira izgalmasak, mit az a sokáig rejtett tény, hogy ki a gyilkos. Nálam egy-egy szereplő karakterfejlődése is lényeges, mi mindenen megy keresztül, míg eljut az esetleges gyilkosságig.

Nem féltél attól, hogy a kiadók az első regényed félresöprik, és esélyed sem lesz olvasók elé kerülni? Nyolc hónap munka, „vakon”, kiadó nélkül, nagy bátorságra és elhivatottságra vall.

Sokat őrlődtem azon, miközben az első könyvemet írtam, hogy lesz-e értelme, mert tudom, hogy a legtöbb kézirat a nyomdáig sem jut el. A kiadók asztalára havi szinten 60-70 kézirat is befut, még ha csak részleteket olvasnak belőlük, akkor is embert próbáló feladat. Ez a bizonytalanság, amikor írod a könyvet, bizony idegőrlő. Tudtam azt is, hogy általában névtelen hazai szerzőkkel a kiadók nem mindig foglalkoznak, mivel pénzügyi kockázatot látnak bennük.

Valaki, aki a semmiből jön, nincs ismertsége, annak sok esélye nincs.

Ahhoz, hogy eljuthass a könyvesboltok polcaira, valóban jó regényt kell írni, megfelelő marketingtervvel és végtelenül sok elszántsággal.

Hány példányban jelent meg?

Ahogy az első kötetből, ebből is 2000 példány került ki a nyomdából. Természetesen Szombathelyen is árulják, és mivel idevalósi vagyok, kicsivel több példányt hoztak le. Hivatalosan szeptember 11-én jelent volna meg, de mindig számolni kell egy kis csúszással. A Bookline top 50-es sikerlistáján, ahol műfajtól függetlenül minden könyvet rangsorolnak, azóta, öt nap elteltével már a 30. helyen szerepel. Ez egy rendkívül jó kiindulási alap.

A kiadó belenyúlt a regénybe? Javított?

A Revansnál előzetesen, a végkifejletnél két megoldási javaslatom volt, végül a kiadó sugallta, melyik lenne a jobb. Ennyi, de én nagyon mélyen és alaposan átgondolom a történeteimet, tudom, ha nem találok benne hibát, akkor komolyabb logikai buktatók nincsenek benne.

Szövevényes történetedbe a mai magyar társadalmi környezetet, aktuálpolitikát is beleszövöd?

Igen, minden szerzőnek kötelezettsége, hogy egyik karaktere által kifejtse a véleményét az aktuális politikai és társadalmi helyzetről, és az ő szemszögéből reflektáljon a mindennapokra, görbe tükröt tartson az olvasónak. Mélyen azonban nem folyok bele, ez egy krimi.

Tényleg, Szombathelyet is beleszőtted már?

Budapest a fő helyszín, de visszaemlékezés vonalán a Revansban is van Szombathelyre utalás, a legújabb könyvemben pedig annál is több. Az üldözöttben az egyik fő helyszínt egy budapesti börtön adja, ahová egy nyomozót bezártak, és ahonnan próbál megszökni.

Jártál már börtönben, gondolom, persze látogatóban?

Igen, ahhoz, hogy egy hitelesnek tűnő szökést fel tudjak építeni, muszáj volt elmenni és alaposan körbenézni egy börtönben. De persze azzal mindig lehet vitatkozni, hogy elképelhető-e, hogy egy rab így lépjen meg, ahogy én azt kitaláltam. Azt gondolom, a szökéshez is, mint mindenhez, szerencse is kell, kedden-szerdán talán meg lehetne így szökni, csütörtökön már nem, és így fordítva.

Másrészt a kutatómunkának köszönhetőn a hazai drogpiacra is lett egy kis rálátásom, hogyan is épül fel. A harmadik szál, a rendőrségi és a börtönszökés mellett ugyanis drogvonalon halad.

Ki az, aki, akinek először megmutatod a készülő regényt?

A párom, ő a legnagyobb kritikusom... :)

Túl kritikus?

Meg meri mondani a véleményét, ami jó, de egy szerzőnek figyelnie kell arra, hogy a saját feje után menjen. Valamikor jó tanácsot ad, de egy szint után ő is elfogult lesz.

Nagyon nehéz olyan előolvasót találni, aki mindvégig objektív marad, és csak hasznos tanácsokkal tud ellátni.

Egy idő után szorongató tud lenni, hogy mindenki meg akarja mondani, mit gondol, hogyan lenne jobb, négyféle különböző véleményt hallasz egyszerre, mindenki a saját szemléletét akarja veled beépíttetni. Le kell ülni ilyenkor, átgondolni, mit akarok én, aztán a jó dolgokat beemelni, a rosszakat kiszűrni, de azért ez nehéz.

Van a családodban, baráti körödben író, aki a kezdeti lökést megadta?

Nincs, a családomban inkább építészek vannak. Az elején nehéz, viszont jó, hogy olyan szakmailag kompetens blogereket találni az interneten, akik nemcsak elolvassák a könyveket, de hasznos véleményeket is mondanak. Akad, aki nagyon kritikus, van, aki nagyon pozitív, valaki ezt a történetet szereti, a másik azt. Nemcsak írnak rólad, de csillagozzák is műveket, amitől az ő olvasóközönsége kedvet kap, ez fontos és remek része a magyar könyvpiacnak. Magyar krimiszerző nincs sok, a krimi nem az a populáris műfaj, mint a romantikus-erotikus könyvek, nincs is olyan kialakult olvasórétege.

Másik szerzőkkel találkoztál már?

Hallomásból tudunk egymásról, mindenki megtartja a saját könyvbemutatóját, a saját kiadójával dolgozik, nincs különösebb kapcsolat. Ha bemész egy könyvesboltba, azt látod, millió meg egy külföldi sikerkönyv van, és nagyon nehéz kitűnni magyarként.

Már csak azért is, mert a magyar olvasó azt hiszi, a külföldi biztos jobb, ezért azt veszi meg.

E miatt angolosabban csengő álnéven nem gondolkodtál?

Nem akartam flancoskodni, hogy kitalálok magamnak valami extravagáns külföldi nevet, amikor mindenki tudja, hogy ez egy magyar szerző. Nem szeretem ezt, én abban hiszek, ha valami működik, akkor az magyar névvel is működik.

Van benned már egy újabb könyv?

Ez a két megjelent kötet egy sorozat darabja. Van bennem két másik történet is, amit szeretnék megírni, de még nem döntöttem el, melyikkel folytassam, ennek az előzményét, vagy annak a folytatását, vagy egy teljesen különálló történetnek álljak neki. Nehéz így megtalálni a helyes utat, egyedül van a szerző.

Igazán sohasem állok le, ha olvasok (és sokat olvasok), közben azon kapom magam, hogy a történet elsikkad, azt figyelem, a szerző hogyan szőtte össze a szálakat, miként építette fel a regényt. Megyek az utcán, közben agyalok, észreveszek valamit, eszembe jut egy ötlet, hazamegyek és feljegyzem. Utólag aztán megnézem, mi az, amit ezekből a jegyzetekből be tudok építeni, valahogy így formálódik bennem a történet.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés