Írhattuk volna sorozatunk újabb darabjának alcímébe azt is, hogy a „városi bérház”, vagy „Elegancia” - sőt egy írásainknál sokat használt adatbázis fotódokumentációjában Stadler-házként is megtaláltuk a szóban forgó, talán legnagyobb tömegű városközponti épületet. Maradtunk az évszázada azonos számozás semlegességénél. A szóban forgó helyen állt a barokk korszakig az egyemeletes régi városháza. Amely így elhelyezkedésével is jelezte, szimbolizálta a város polgárosult újkorát, hiszen a település kereskedelmi központjának egyik fontos bejáratánál, sarkán állt.
A Szombathely építés- és művészettörténetében a középkor csendesebb évszázadai után robbanással járó korszakban a tér a mainál sokkal egységesebb képet mutatott: a kevés földszintes épületet leszámítva zömmel kétszintes, barokk stílusú lakóépületekkel és üzletekkel volt tele. Korábban éppen a városháza közelében állt a pellengér, illetve a nyilvános megvesszőzésekhez használt ún. simakő. A XIX. század első harmadának végére a városi adminisztráció és elöljáróság elhelyezésére már annyira méltatlannak ítélték az itt álló hivatalt, hogy át is költöztették azt a mai Szily János utcába (1838). Az üresen maradt épületet egy vendégfogadó vette birtokba, de sorsa a század végéig eléggé mostohán alakult.
1898-ban építik fel itt a város első, háromemeletes bérházát. Tervezője Fischer Ferenc fővárosi építész volt. Az eklektikus stílusban, sarokerkéllyel épült bérpalota új párkánymagasságot és épülettömeget jelenített meg az addig egységes, de kissé terjengős és nem eléggé városias kinézetű központi téren. Egyfajta nagyvárosias építkezés előfutára, mintaadó képviselője lett. Azonnal nem is talált követőkre, de hatása mégis óriási lett a talán kevésbé egységes, de mindenképpen az akkori dinamikusan, világszinten is jegyzett tempóban fejlődő Szombathely centrumának átalakulásában.
A következő viharos és fordulatos század során üzletek, szolgáltató és vendéglátó egységek váltották egymást a földszinten. A II. világháború súlyos pusztításaiban ez az épület is komoly károkat szenvedett: a Kőszegi utca felőli hosszabb frontjának közepén ma is látható az újjáépítés során készült (és vállaltan mementó jellegű) szocreál betoldás. A rendszerváltás előtti szombathelyiek számára a legismertebb itt működő kereskedelmi egység az Elegancia ruházati áruház volt. Hosszan hátranyúló árusítóterének két évtizede történt részekre bontásával jött létre ma ismert állapot. Ahol újságos, két cipőbolt, optikai és illatszer kereskedés, egy kávézó és kedvelt terasza, elegáns ékszerbolt, a tér felé néző oldalon pedig látványpékség viszi tovább az épület kereskedelmi múltját.
