Felszerelés nélkül, mínusz harminc fokban százezrek haltak meg - 75 évvel ezelőtt kezdődött el a doni áttörés

A magyar hadtörténelem legnagyobb embervesztesége volt. Szinte nincs olyan magyar család, akiknek ne vesztek volna oda hozzátartozói.
 
 

Felszerelés nélkül, mínusz harminc fokban százezrek haltak meg - 75 évvel ezelőtt kezdődött el a doni áttörés

A magyar hadtörténelem legnagyobb embervesztesége volt. Szinte nincs olyan magyar család, akiknek ne vesztek volna oda hozzátartozói.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Felszerelés nélkül, mínusz harminc fokban százezrek haltak meg - 75 évvel ezelőtt kezdődött el a doni áttörés

A magyar hadtörténelem legnagyobb embervesztesége volt. Szinte nincs olyan magyar család, akiknek ne vesztek volna oda hozzátartozói.

75 évvel ezelőtt, a második világháborúban megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben. Arról, milyen borzalom kezdődött épp 75 évvel ezelőtt, 1943. telén a Don folyó jobb partján, miért is pusztult el 100-120 ezer magyar katona, szinte a teljes 2. magyar hadsereg - szól Feiszt György szombathelyi levéltáros -történész mai blogbejegyzése is. Keretes írásunkban ezt közlünk:

A második magyar hadsereg az 1942 nyarától zajló harcokban, bár 27 ezer fős veszteséget szenvedett, de nem tudta teljesen elfoglalni a Don-kanyart és a közel 200 kilométeres frontvonalnak számító doni partszakasz védelmére a nem egészen kétszázezer ember elégtelennek bizonyult.

Veszélyes hídfőállások maradtak a szovjetek kezén a Don jobb partján.

Az 1943. januári 11-i offenzíva is az el nem foglalt Urivi majd két napra rá a Scsucsjei hídfőkből indult ki. A magyar hadsereg nem rendelkezett harckocsikkal és ami a legnagyobb bajnak bizonyult, nem volt mélységi tagozódása. A súlyos hadászati mulasztás miatt, Jány Gusztávot a németek többször le akarták váltatni.

A tüzérségi és harckocsik támogatásával támadó két szovjet hadosztály kb. 10 km-en áttörte a védelmi vonalat.

A támadók az áttörési pontokon háromszoros emberi és tízszeres tüzérségi túlerőben voltak. A 2. magyar hadseregnek az offenzíva pillanatában egyetlen saját páncélosa sem volt A németek a hadvezetés kérelmére sem nem vetették be a Cramer-hadtest nehéztüzérségét, így bár sok egység kitartott a rendezett visszavonulás helyett a teljes felbomlás következett be.

A legnehezebb helyzetekben kitartó magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Vörös Hadsereg által kitűzött stratégiai célok elérését, mert nem tudták átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlan csatától. A 3. magyar hadtest kimagasló teljesítményeként mint az „utóvédek utóvédje” fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án, utolsónak hagyta el a doni csatateret. Jány Gusztáv főparancsnok végsőkig ragaszkodott Horthynak „utolsó emberig való kitartásról” szóló utasításához, ezért pusztult el a 2. hadsereg közel százezer katonája, és mégennyien sebesültek meg és kerültek hadifogságba.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés