Tönkreteszi a szombathelyi önkormányzati cégeket a rezsicsökkentésnek nevezett államosítás

700 millió forint hiánya van a Szomhullnak, mert az állami hulladékgazdálkodási cég nem fizeti ki az elvégzett munkát. A rendszerbe kódolva van a helyi cégek összeomlása.
 
 

Tönkreteszi a szombathelyi önkormányzati cégeket a rezsicsökkentésnek nevezett államosítás

700 millió forint hiánya van a Szomhullnak, mert az állami hulladékgazdálkodási cég nem fizeti ki az elvégzett munkát. A rendszerbe kódolva van a helyi cégek összeomlása.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Tönkreteszi a szombathelyi önkormányzati cégeket a rezsicsökkentésnek nevezett államosítás

700 millió forint hiánya van a Szomhullnak, mert az állami hulladékgazdálkodási cég nem fizeti ki az elvégzett munkát. A rendszerbe kódolva van a helyi cégek összeomlása.

Tavaly január óta rengetegszer írtunk arról a veszélyről, amit hulladékszállítás központosítása, és a közszolgáltatási jog elvesztése jelent Szombathelynek. A fideszes városvezetés azonban egészen az év végéig nem vette komolyan a dolgot, amikor kiderült, hogy mégis baj van, a SZOVA vezérigazgatóját és a sajtót hibáztatták.

A baj most már tényleg itt van, és ez feketén-fehéren látható a SZOVA és a SZOMHULL tavalyi évről szóló üzleti beszámolóiban, amit csütörtökön tárgyal a közgyűlés.

Sokszor leírtuk, de megtesszük még egyszer: A szombathelyi hulladékszállítást a SZOVA végzi, nekik van ehhez gépparkjuk, munkaerejük, a SZOMHULL alvállalkozójaként. A SZOMHULL egy technikai cég, hivatalosan ők végzik a hulladékszállítást, mert a rezsicsökkentés során hozott jogszabályok erre kötelezték az önkormányzatot.

A SZOMHULL rendeli meg a munkát a SZOVÁ-tól, az új rendszer szerint pedig megkapja a munka ellenértékét az állami hulladékgazdálkodótól, az NHKV Zrt-től, amit az elvégzett munkáért kifizet a SZOVÁ-nak. De csak elméletileg.

A közgyűlésre készült anyagból ugyanis kiderül, hogy

hiába végezte el a munkát a SZOVA, az NHKV uganis csak a tavalyi év első negyedévében elvégzett munkát fizette ki.

Közben elszámolták ugyan a második és a harmadik negyedévet, de nem azon az áron, amit a lakosság befizetett a hulladékszállításért, hanem jóval alacsonyabb áron. A SZOVA literenként 3,50 forintot számlázott ki a SZOMHULL-nak, az állami cég viszont csak 1,95 forintot hajlandó fizetni literenként. Vagyis

az állami hulladékgazdálkodó a lakosság által befizetett hulladékszállítási díj közel felét megtartja.

Ennek következtében a SZOMHULL elért anyagi lehetőségeinek végére. A SZOVÁ-val szemben 736 millió forint adósságot halmoztak fel, amit nem tudnak kigazdálkodni. Az anyagból kiderül, hogy ennek következtében a cég alaptőkéje a törvényi minimum alá esett, a tulajdonos önkormányzatnak 250 milliót kellene most befizetnie a SZOVÁ-ba, amire egyszerűen nincs fedezet. A cég beszámolója szerint az önkormányzat által nyújtott tagi kölcsön és a SZOVÁ-val szembeni tartozás elengedése lehet a megoldás.

De ha a SZOVA elengedi az adósságot, vagy annak egy jelentős részét, akkor a város működése kerül veszélybe.

Az önkormányzat éppen azért döntött úgy, hogy a SZOVA az SZOMHULL-nak számlázzon, és ne közvetlenül az állami NKHV-nak, mert így az önkormányzati vagyonkezelést végző SZOVÁ-nál nem jelentkezik a hulladékszállítás és a rezsicsökkentés okozta veszteség.

A SZOVÁ-nak ugyanis likvidnek, legalább nullszaldósnak kell lennie ahhoz, hogy elláthassa egyéb feladatait, és végig tudja vinni az elkezdett fejlesztéseit. Ráadásul az idén lejár a cég kötvényfizetési kötelezettségére aláírt halasztási határidő, az idén erre mintegy 180 milliót kell kifizetni.

Egyébként a SZOVA ennek a kötvénykibocsátásnak köszönhetően tudta megvásárolni azt a területet a vasútállomással szemben, ahová ismét tervezik az Ady téri buszállomás kiköltöztetését.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az egész rezsicsökkentésnek a korábban az önkormányzatoknál keletkező bevételek elvétele és központosítása volt a fő célja. Az is kiderült pár hete, hogy a hatósági árnál jóval alacsonyabb áron lehetne beszerezni a lakossági gázt is, ha nincs a rezsicsökkentés, a számítások szerint minden háztartás átlagosan 70 ezer forintot bukott rajta. És ez a pénz is az államhoz vándorolt.

Közben az önkormányzatok kénytelenek a költségvetésükből kisegíteni a rezsicsökkentéssel agyonsanyargatott cégeiket, az erre fordított pénz szintén a lakosság által befizetett adóforintokból származik. És normál esetben a lakosság életkörülményeinek javítására lehetne fordítani. De ez nem normális eset.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés