Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Az Abcúg írása.
 
 

Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Az Abcúg írása.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Választaniuk kell: egyenek vagy fűtsenek

Tudta, hogy ha jövedelmének 10 százalékánál többet kell rezsire költenie, ön már energiaszegénynek számít? Az Abcúg írása.

Magyarországon közel egymillió ember nem tudja rendesen felfűteni a lakását, és további 2,5 millióan laknak rosszul szigetelt, beázó és a nyirkosság miatt penészesedő otthonokban, amelyek energiaköltségei ráadásul jóval magasabbak, mint a korszerű energetikájú házaknak. A megoldás a meglehetősen öreg magyarországi lakásállomány korszerűsítése lenne, de a valós igényekhez képest kevés a mostani kormányzati szerepvállalás.

A mögöttünk álló hosszú és hideg tél során többször írtunk olyan nehéz helyzetben lévő emberekről, akik a kemény mínuszokban sem tudták megfelelően felfűteni lakásukat, vagy éppen a legkevésbé energiahatékony és leginkább légszennyező fűtőanyagokhoz volt csak hozzáférésük. A hosszan tartó szmogriadókat is ők sínylették meg leginkább.

Riportjaink során pedig szinte mindig találkozunk olyan emberekkel, akiknek aggódnia kell amiatt, hogy a kifizetetlen villany- vagy vízszámlák a lakhatásukat veszélyeztetik. Jártunk már olyan falusi családnál, akik sötétben éltek, mert nem hogy áramra, még gyertyára sem volt pénzük.

A bemutatott helyzetek egytől egyig az energiaszegénység jelenségének iskolapéldái.

A fogalomnak nincs egységes meghatározása, de szakpolitikusok és kutatók azt a jelenséget értik alatta, amikor az energia – legyen az fűtésre, világításra, tisztálkodásra, mosásra használt energia – az emberek egy bizonyos csoportja számára nem, vagy a jövedelmükhöz képest csak nagyon nehezen elérhető.

Ezt a problémakört mutatja be az a tanulmánykötet, amit az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjában politizáló LMP-s európai parlamenti képviselő, Meszerics Tamás és irodája jelentetett meg. A Kézikönyv az energiaszegénységről című kiadvány a téma nemzetközi szakértőinek szövegeit tartalmazza, ezek alapján járjuk körül a problémát.

Nem csak szegénységprobléma lehet

Az energiaszegénységnek három oka lehet, amik esettől függően különböző súllyal nyomnak a latba:

Alacsony jövedelmek Alacsony hő hatékonyság és rossz lakáskörülmények Magas energiaköltségek

Ebből is látszik, hogy az energiaszegénység korántsem csak a legszegényebbek problémája – akkor is felmerülhet, ha az embernek önmagában nem drasztikusan alacsony a jövedelme, ellenben rossz szigetelésű, vagy korszerűtlen fűtéstechnológiával felszerelt lakásban él, és a keresetének egy jelentős részét kell energiára költenie. Ráadásul magas energiaárak mellett.

A 21-es csapdája

Hogy pontosabb képet kapjunk arról, ki számít energiaszegénynek, érdemes megnézni, hogyan definiálják a fogalmat az Egyesült Királyságban, Európában ugyanis itt foglalkoznak szakpolitikai szinten a legtudatosabban a kérdéssel:

„A háztartásban nem megfelelő az energia ellátottság, ha a kielégítő fűtési szint fenntartásához a bevétel több mint 10 százalékát kell energiára költeni. A 20 százalékot meghaladó arány esetében rendkívüli szegénységről beszélünk. A WHO szabványok alapján a veszélyeztetett háztartásokban a megfelelő fűtési szint a nappaliban 23 ℃ és a többi helységben 18 ℃. A többi háztartás esetében 21 ℃ a nappaliban és 18 ℃ a többi helységben.”

A 2013-as, az Eurostaton belül elvégzett, az EU-n belüli jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felmérések (European Union Statistics on Income and Living Conditions) szerint az Európai Unió akkor 505,7 milliós lakosságából

52 millió ember nem tudta megfelelően felmelegíteni az otthonát 161 millió ember küzdött aránytalan lakhatási költségekkel 81 millióan laktak rossz minőségű házban 41 millióan rendelkeztek közüzemi tartozással

Magyarországon az Eurostat frissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a teljes lakosság 9,6%-át, 946 ezer embert érinti az energiaszegénység, ennyi embernek okozott gondot, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását. Emellett 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy a rossz szigetelés miatt behúz a hideg az ablak mellett.

A kérdéssel éves lakhatási szegénységről szóló jelentésében rendszeresen foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország, eszerint nálunk kimagaslóan nagy a különbség a szegénységi küszöb alatt és felett élők között az energiaszegénységnek való kitettségben. Bár 2013 óta mindkét csoportban csökken az érintettek aránya, a szegénységi küszöb alatt élők csaknem negyede, 24,7 százaléka megélt ilyen helyzetet, míg a küszöb felett élőknek 7 százaléka.

Az otthon hidege

Ha valakinek a komfortos lakhatása kerül veszélybe, annak kihatása van az illető testi és lelki egészségére egyaránt. A tartósan hideg lakásban élőknél például megnő a szívroham, az agyvérzés, az influenza és a kihűlés esélye, a hideg nyirkos terekben megtelepedő penész pedig krónikus légzőszervi megbetegedéseket idézhet elő.

Az elszigetelődés, az elmagányosodás és a depresszió is gyakrabban merül fel az energiaszegénységben élőknél: akik szégyenként élik meg, hogy hideg lakásban kell élniük, azok sokkal ritkábban kérnek segítséget, és egyáltalán – a fűtetlen lakásba sem szívesen hívnak barátokat, családtagokat.

Valódi szociális bérlakásrendszerrel könnyebb lenne

Az energiaszegénység hosszútávú mérséklésének legjobb módja a lakásállomány korszerűsítése – állítja szinte egybehangzóan a szakirodalom. Az energiahatékonyság javítása a házak hőszigetelésével és a fűtőberendezések korszerűsítésével kezdődik.

A legkézenfekvőbb kormányzati szerepvállalás ebben a kérdésben egyértelműen a szociális bérlakás-állomány korszerűsítése lenne, ezt lehetne a legkevesebb lépésből megoldani, itt ugyanis nem jön képbe a magántulajdon. Magyarországon azonban messze nincs olyan széles szociális bérlakás-hálózat, mint mondjuk a kérdésben élen járó Hollandiában, ahol a szociális bérletek aránya 32 százalék, vagy Ausztriában, ahol ez 23 százalék.

Budapesten, ahol a legnagyobb igény mutatkozna rá, 2016 nyarán mindössze 41451 lakás volt a 23 kerület tulajdonában, és az arányaiban legtöbb önkormányzati lakással rendelkező VIII. kerületben is csak a teljes állomány 10 százaléka ilyen ingatlan. A legsűrűbb önkormányzati lakáshálózattal bíró kerületekben van viszont a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. Az Index egy korábbi cikkéből kiderül: a VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, nincs rendes vizes blokk, és sok rossz állapotban lévő lakása van még az önkormányzatoknak a délpesti külsőbb kerületekben, Kispesten, Erzsébeten, Csepelen és Soroksáron. Itt az állomány 15-20 százaléka komfort nélküli vagy krízislakás.

A komfort nélküli lakások valószínűleg nem csak a fent felsorolt problémákkal járnak: a beázások, penész és egyebek miatt kifejezetten egészségtelenek, de ráadásul a rossz állapotban lévő lakásoknak még a rezsiköltsége is nagyobb, mint az újabb, jobb állapotúaknak.

Újítani, újítani, újítani!

A másik út a magánlakások épületenergetikai korszerűsítésének ösztönzése lenne különböző eszközökkel. Magyarországon és jellemzően a közép-kelet európai országokban erre is nagy szükség van: a magyarországi lakásállomány ugyanis elöregedőben van, a KSH Otthontérkép szerint a lakások átlagéletkora 50 év körül alakul.

A 4,3 milliós magyarországi lakásállomány legalább 70 százaléka szorul energetikai felújításra – ez a szám a 2015-ös Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) szerepel.

A lakossági energetikai fejlesztésekre többfajta kormányzati támogatás létezik, a legtöbb azonban visszatérítendő, ami a szegényebb – tehát az energiaszegénységtől a leginkább fenyegetett – rétegek számára nehezen elérhetővé teszi a támogatást.

Az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezelésében működő Otthon Melege Program, ami évi 5-10 milliárd forintnyi támogatást oszt ki lakossági energetikai korszerűsítésekre – beleértve az elavult háztartási gépek cseréjét is.

Ez azonban édes kevés a valós igényekhez képest: a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia ugyanis csak 2020-ig 1600 milliárd forint lakossági beruházási igénnyel számol. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy az Otthon Melege Program legutóbbi, 5 milliárdos keretére beérkező igényléseket 8 órán át tudták csak fogadni, ilyen hamar kimerült.

Centrum-periféria

A Kézikönyv az energiaszegénységről egyik fejezete azzal foglalkozik, milyen eltérések vannak az energiaszegénység megjelenésében az Európai Unión belül – konkrétan, a Nyugat- és Észak-Európát jelentő centrum és a Dél- és Közép-Kelet Európát jelentő periféria között.

Eszerint az energiaszegénység legmagasabb szintjeit közép- és kelet-európai államokban mérik. Ennek több rendszerszintű oka is van, amik mind a központilag tervezett gazdaság, az államszocializmus örökségéből adódnak. Ilyen a lakásállomány rossz hőszigeteltsége, a múltban mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak és a nem fenntartható vegyes fűtőanyagok túlsúlya.

A második tényező, a történelmileg alacsony energiaárak, azért probléma, mert a piacgazdaságra való áttérés az 1990-es években a piaci energiatarifák szintjére emelte az energiaárakat, de ez nem járt együtt a társadalmi jólét hasonló mértékű emelkedésével és energiahatékonysági mechanizmusok kialakulásával. Magyarán drágább lett az energia, de nem csökkent a fogyasztás és arányaiban nem nőttek annyit a jövedelmek.

Míg Közép-Kelet Európában az energiaszegénység láthatóan egy rendszerszintű állapot és mind az alacsony-, mind a középjövedelmű réteget érinti, addig a centrum országokban, azaz az EU nyugat- és észak-európai tagállamaiban a probléma sokkal kisebb mértékű.

Ezekben az országokban az energiaszegénység egy bizonyos demográfiai csoportra vagy bizonyos lakástípusokra korlátozódik: főként az alacsony jövedelmű, nem energiahatékony otthonokban élők képtelenek megvásárolni a “megfizethető meleget”.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

 

Hirdetés