Dragomán György író is Vas megyei Príma-díjas jelölt lett - Szavazzon, kik legyen a díjazottak!

Egy tanár, egy újságíró, egy fafaragó vagy egy regényíró viszi el idén a fődíjat? Itt voksolhat, két kategóriában is favoritjára, igaz a végeredményt ez nem befolyásolja.
 
 

Dragomán György író is Vas megyei Príma-díjas jelölt lett - Szavazzon, kik legyen a díjazottak!

Egy tanár, egy újságíró, egy fafaragó vagy egy regényíró viszi el idén a fődíjat? Itt voksolhat, két kategóriában is favoritjára, igaz a végeredményt ez nem befolyásolja.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Dragomán György író is Vas megyei Príma-díjas jelölt lett - Szavazzon, kik legyen a díjazottak!

Egy tanár, egy újságíró, egy fafaragó vagy egy regényíró viszi el idén a fődíjat? Itt voksolhat, két kategóriában is favoritjára, igaz a végeredményt ez nem befolyásolja.

Október 14-én a szombathelyi Weöres Sándor Színházban eldől, hogy ki veheti át idén a Vas megyei Príma-díjat. Rengeteg jelölt van, találni köztük tanárokat, újságírókat, és a kultúra szinte minden ágából érkező művészeket. Most Ön is szavazhat arról, hogy szíve szerint kinek adná a díjat, igaz, ez a végleges eredményt nem befolyásolja, de mi kíváncsiak vagyunk az olvasóink döntésére is. Íme, a jelöltek:

Ön szerint ki legyen a nyertes? Döntsön!

Ön szerint ki nyerje el 2017-ben a Vas megyei Príma címet? (lezárva)

 
  • 96   Dr. Bátor György

     
  • 166   Dr. Czetter Ibolya

     
  • 139   Dragomán György

     
  • 241   Erdélyi János

     
  • 332   Földesi János

     
  • 53   Pachnerné Horváth Erika

     
  • 28   Kiss Zsolt

     
  • 65   Marosfalvi Antal

     
  • 184   Németh Gyula

     
  • 63   Portschy Tamás

     

A 2017. évi Vas megyei Príma-Díj jelöltjei

Magyar tudomány - Dr. Bátor György

Dr. Bátor György 1961-ben született Budapesten. 1979-ben érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. 1986-ban avatták orvossá, ezt követően a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet Szemészeti Osztályán helyezkedett el. Innen a Magyar Honvédség Központi Honvédkórházába került, ahol 2001-től adjunktusi beosztásban mint orvosőrnagy végezte gyógyító tevékenységét. Szakvizsgázott szemészetből, honvédorvostan és katasztrófa-orvostanból, 2014-ben neuro-oftalmológia licence vizsgát tett.

2002-től osztályvezető főorvos a Markusovszky Kórház Szemészeti Osztályán. A magas szakmai színvonalon működő osztály élén Prof. Dr. Rácz Péter munkásságát folytatja. Szerepe volt abban, hogy a nyugat-dunántúli régióban jöhetett létre az országban ötödik macula-degenerációs centrum. Kollégáival a legkorszerűbb műtéti eljárásokat honosították meg. Országosan is a legújabb sebészeti beavatkozással végzik a látóhártya műtéteket, ami a betegek számára legkevésbé megterhelő, de a szürkehályog sebészetben is a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzák. [p]Több bemutató műtétet végzett, a nevéhez fűződik a 2005-ös, élő műtéti közvetítéssel egybekötött szemorvosi kongresszus szervezése is. Oktatóként szemészeti előadásokat tartott többek között a Semmelweis Egyetemen és a PTE Egészségügyi Főiskolán. 2015-ben a gyógyszerészképzésben kifejtett magas színvonalú munkájáért a Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományi Karának Társult Oktatója kitűntető címben részesült. Hat könyvfejezet, egy önálló és 14 társszerzős közlemény szerzője, közel 100 tudományos előadás előadója. 2002 óta vezetőségi, 2010-től pedig elnökségi tagja a Magyar Szemorvosi Társaságnak. 2016 óta a társaság felügyelő bizottságának elnöke.


Magyar oktatás és köznevelés - Dr. Czetter Ibolya

Dr. Czetter Ibolya az ELTE Savaria Egyetemi Központ tanára: fáradhatatlan nyelvápoló és lelkes lokálpatrióta. Magyar, illetve orosz nyelv és irodalom szakos tanárként végzett a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott egyetemi tanulmányokat. Itt szerezte meg a nyelvtudomány doktora címet is 2002-ben. 1987 óta rendszeresen publikál: első önálló kötete 1999-ben jelent meg A stílus és a formák - Tanulmányok a nyelvművész Márai Sándorról címmel.

Kutatási területe a stilisztika, a 20. századi irodalmi nyelv, de neve összeforrt Márai, és újabban Kristóf Ágota életművével is. Több kötete látott napvilágot a Nemzeti Tankönyvkiadónál is. Hivatása szeretetét tanárai erősítették benne, legfőképpen azok, akikben a tudatos önképzés és a szakma iránti elkötelezettség szerénységgel, emberséggel párosult. Jelenleg az egyetem Irodalomtudományi Tanszékén oktat irodalomelméleti és irodalomtörténeti tárgyakat, és középiskolásokat is tanít óraadóként. Közéleti, társadalmi tevékenysége jelentős. Elnöke a Vas Megyei TIT-nek; vezetőként, tanulmányi rektorhelyettesként aktívan részt vett a Berzsenyi Dániel Főiskola egyetemmé válásában, a Nyugat-magyarországi Egyetemmel való egyesülés után pedig elnökhelyettesként dolgozott. 2007 után az Esztétikai, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet vezetője volt. 20 éve tart előadásokat az ELTE Stíluskutató csoportjában. Összesen hat önálló kötetet jegyez, szerkesztő, konferenciák szervezője és résztvevője.

Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvtudományi Bizottságának és más, magas rangú szakmai társaságoknak. Czetter Ibolyának élete, hobbija: a munkája, azaz a tanítás, a nevelés, de emellett társastáncra, nyelvtanulásra, sőt festésre is szívesen szakít időt.


Magyar irodalom - Dragomán György

Dragomán György író, drámaíró, műfordító. A Márai Sándor- és József Attila- díjas prózaíró, könyvei több mint harminc nyelven jelentek meg. Drámáit és művei színpadi adaptációit Európa-szerte játsszák a színházak. Marosvásárhelyen született, családjával 1988-ban települt át Magyarországra. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta tanulmányait angol-filozófia szakon. Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt.

Diplomát végül angol szakon szerzett, majd folytatta tanulmányait az ELTE PhD-képzésén, témája a modern angol irodalom volt. Szabó T. Anna költőel a szombathelyi évek alatt ismerkedett meg, két fiuk született. „Írni tizenhárom évesen kezdtem, egy képet láttam meg, olyan tisztán és plasztikusan, hogy úgy éreztem, le kell írnom. Azóta is ezzel kísérletezem” - fogalmazta meg Dragomán György. Első regénye, A pusztítás könyve 2002-ben jelent meg, azóta napvilágot látott A fehér király, a Máglya, valamint az Oroszlánkórus című novelláskötet. Ha nem ír, akkor többnyire fordít, honlapokat szerkeszt, vagy filmkritikákat jegyez, hallatja hangját közéleti kérdésekben is. Pihenésképpen pedig főzni szokott, gasztronómiai írásai a honlapján is olvashatók.


Magyar színház- és filmművészet - Erdélyi János

Részlet a Búcsú Kemenesaljától című filmből 0.26-0.36 Megállok… könnyemet.

Berzsenyi Dániel szavaival búcsúzott a szülőfalujától filmjében Erdélyi János. Dukán született, ott járt általános iskolába. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola népművelés-történelem szakán 1982-ben végzett. Ezután Kőszegen népművelő, majd Budapesten újságíró lett. Szombathelyi barátjával, Zsigmond Dezsővel 1984-ben forgatták első filmjüket, amit a párthatalom betiltott. Az elmúlt évtizedekben 30 dokumentumfilmet készített többek között a Duna-delta lágereiről, a jugoszláviai háborúról, a holokauszt túlélőiről, a kacsaól alatt hat évig kitartó katonáról, vagy a párthatalom ellen lázadó falusiakról. Az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzről készített filmjükkel megnyerték a Magyar Filmszemlét. Az Indiántél című mozifilm, amely neves magyar színészeket vonultat fel, a Troiai Filmfesztiválon a legjobb rendezés díját kapta. Természetfilm sorozatait a régi gyümölcsökről, az elszakított területek borászatáról készítette.

Filmjeiben gondolatai mellett sokszor maga a rendező is felbukkan. 1990 óta számos szakmai szervezet tagja, a Magyar Dokumentum Műhely alapítója, 15 évig a Magyar Történelmi Filmalapítvány kurátora. Munkáját számos elismerés jutalmazta. Többek között elsőként kapta meg Vas megye Berzsenyi Dániel díját, Balázs Béla díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, és a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.

Jelenleg Kőszegen és Dukán él. A filmezés mellett szőlőt művel, szürkemarhát tart, és borkimérést üzemeltet.


Magyar zeneművészet - Földesi János

Földesi János tanár, népzenész, a népművészet ifjú mestere. Munkáját Magyar Ezüst Érdemkereszttel is elismerték. 1984 óta foglalkozik a magyar népzenével, a Kiváló Művészeti Együttes címet is magáénak tudó Boglya Népzenei Együttes alapító tagja, és a zenakar szervezési feladatait máig ő látja el. Matematika-könyvtár szakos tanári diplomát szerzett, a népzenét kezdetben táborokban és önképzéssel tanulta. Később Művészeti Oktatói Bizonyítványt kapott, és elvégezte a Magyar Tudományos Akadémia táncházzenész-képző tanfolyát is. Földesi János fontos feladatának tartja az adatközlők felkeresését határon innen és túl is, hogy azoktól tanulhasson, és beépítse a hallottakat saját zenekarának repertoárjába.

A Boglyát szombathelyi főiskolások alapították, céljuk a kezdetek óta nem változott: a magyar népzene hagyományhű elsajátítása és eljuttatása a közönséghez. A térség valamennyi jelentős táncegyüttesével dolgoztak már, állandó kísérői az Ungaresca és a Gencsapáti Hagyományőrző táncegyüttesnek. Folyamatosan koncerteznek, táncházakat tartanak nemcsak Vas megyében, hanem szerte az országban. Több önálló lemezt is megjelentettek már. Közel negyedszázada minden nyáron népzenei tábort szerveznek fiatalok számára.

Földesi János és felesége, Rózsa 20 éve indította el a népzene tanszakot a Bartók Béla Zeneiskolában, 2011-ben pedig a Művészeti Szakközépiskolában kezdték el a nyugat-dunántúli középfokú népzeneoktatást. Földesi János a burgenlandi magyarok népfőiskolájának felkérésére az Őrvidéken is tanít, ezzel részt vállal az őrvidéki magyar népzene újjáélesztésében - ennek eredménye egy tankönyv és két CD, egy felnőtt- és egy gyerekzenekar, valamint 14 vonós hangszeres, népzenét tanuló növendék.


Magyar sajtó – Pachnerné Horváth Erika

Horváth Erika, a Vas Népe sportújságírója a lap közelmúltban elhunyt egykori sportrovat-vezetője, Bodor Ferenc bátorítására lépett az újságírói pályára. Az Aranytollas és Príma-díjas nagy előd mentora is volt.

Horváth Erika jelentős sportmúlttal rendelkezik. Tizenhárom évig versenyszerűen röplabdázott, tagja volt a Haladás NB I-es csapatának. A sport iránti elkötelezettség irányította a pályaválasztásban, a Tanárképző Főiskola matematika-testnevelés szakát végezte el. Sportolóként, főiskolai hallgatóként, majd gyakorló tanárként is aktív részese volt a megye sportéletének. A megyei napilapnál, a Vas Népénél 1988-ban kezdett dolgozni. Azóta napi rendszerességgel megjelenő írásaival a vasi sport kiemelkedő krónikása. Nemcsak az élsport, hanem a szabadidősport eseményeiről is tudósít. Bemutatja a sikerek hátterét, a kiváló sportolókat és edzőket.

Horváth Erika 2000-ben lett a Vas Népe sportrovatának a vezetője. Kollégáival együtt azon dolgozik, hogy a megye minden szegletéből eljuttassa a sporthíreket az olvasókhoz. Fontosnak tartja, hogy a lapból minél több sportág eseményeiről értesülhessenek az olvasók. Több mint 30 sportágban követik nyomon a Vas megyei sportolók, csapatok nemzetközi, országos és megyei eredményeit, de helye van a sportoldalakon a legkisebb településekről érkező híreknek is. Kiemelten kezelik az utánpótlás és a diáksport eredményeit. Ezzel is népszerűsíteni kívánják a rendszeres mozgást a fiatalok körében, teljesítményük elismerésével pedig igyekeznek még inkább ösztönözni őket.

Horváth Erika csaknem három évtizedes sportújságírói munkáját a Vas Népe munkatársai két alkalommal is nívódíjjal ismerték el.


Magyar sport – Kiss Zsolt

Kiss Zsolt 1971-ben született Répcelakon. Életét már korán meghatározta a teke, ugyanis édesapja, Kiss József, valamint nagybátyja, Kiss László is a sportág répcelaki meghonosításának úttörői voltak. Testvérével, Józseffel együtt már gyerekként beleszeretett a sportágba és egy életre elkötelezte magát a szakág mellett. Játékosként megyei szinten versenyzett, közben pedig beletanult az edzői szakmába. Néhány évvel ezelőtt édesapjától átvette a stafétabotot és trénerként, illetve a szakosztály vezetőjeként folytatta a helyi csapat építését.

A sikerek nem sokat várattak magukra: 2010-ben a harmad-, 2011-ben pedig a másodosztályt nyerték meg a répcelaki tekések, és ezzel párhuzamosan elkészült a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő 4 sávos répcelaki tekecsarnok, amelynek gondnoki feladatait is Kiss Zsolt kapta meg. Az igazi diadalmenet azonban csak ezután kezdődött: első élvonalbeli évében a répcelaki együttes a 4. helyen végzett és ezzel kiléphetett a nemzetközi kupaporondra, ahol 2012 őszén debütáltak. Ezt követte sorozatban 4 felnőtt Szuperliga bronzérem, aztán egy ifjúsági csapatbajnoki aranyérem. A sportág harmadik számú kontinenstornáján, az NBC-kupában is kipróbálták magukat, ahol időről időre egyre jobb eredményt értek el: a bronz és az ezüstérem megszerzését követően 2016-ban a répcelakiak megnyerték az NBC-kupát. Emellett a Répcelaki SE tekézői egy ifjúsági világbajnoki aranyat és 4 ezüstérmet szereztek.

Mindebben, valamint a teke népszerűsítésében, a kiváló vasi sporteredmények gyarapításában és Répcelak hírnevének öregbítésében határon innen és túl is óriási szerepe van Kiss Zsoltnak.Eredményes tevékenysége a répcelakiakat minden idők legeredményesebb Vas megyei tekecsapatává tette, amely a sportág szűk európai elitjéhez tartozik.


magyar képzőművészet – Marosfalvi Antal

Marosfalvi Antal festő-restaurátor a rajzolás alapjait a Derkovits Képzőművészeti Szabadiskolában sajátította el. 25 éves korától - a műszaki jellegű napi kenyérkereső munka mellett - rendszeresen bemutatta alkotásait különböző kiállításokon. Egyik alapítója a Vasi Fiatal Képzőművészek Csoportjának és a Győri Művésztelepnek, továbbá tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1984-től nyugdíjazásáig a Szombathelyi Képtár főállású restaurátora volt. Több mint ezer festmény helyreállítása fűződik a nevéhez, saját képei közül több is hazai és külföldi gyűjteményben van.

Marosfalvi Antal készítette el a pannóniai vértanúkat és szenteket életnagyságban ábrázoló ikonosztázt a szőlősi Jézus Szíve templom számára - ez az egyik legjelentősebb munkája, ugyanakkor az évek alatt számos oltárkép, templomi festmény megmentésén fáradozott. Szívesen utazgat idehaza és a világban, az így szerzett élményei is gyakran visszaköszönnek művein. A festészet mellett szobrokat, domborműveket is jegyez. A művészetpártolást felvállaló Rumi Rajki Körnek negyedszázada a tagja, mintegy ötven műalkotást társadalmi munkában restaurált. Szívesen ír művészeti tárgyú cikkeket és részt vállal a fiatalabb generáció szakmai felkészítésében: tanítványai közül többen elismert szakemberek. Bár már elmúlt 85 éves, aktívan dolgozik és részt vesz a közéletben. Tisztelői gyakran méltatják Marosfalvi Antal szakmaszeretetét, mesterségbeli tudását, felbecsülhetetlen értékmentő tevékenységét, mély humánumát és friss - széles látókörét.


Magyar népművészet és közművelődés – Németh Gyula

Németh Gyula celldömölki csont- és fafaragó elektroműszerésznek tanult, de szakmáját hamar felcserélte a faragással. Előbb kisiparosként, később szabad szellemi foglalkozásúként folytatta tevékenységét. Megrendelésre készített szobrokat, domborműveket, népi bútorokat, kerítéseket, kapukat, kopjafákat, használati tárgyakat. Alkotásait rendszeresen elküldte kiállításokra is, a bírálók pedig felfigyeltek színvonalas munkáira.

1975-ben alapító tagja volt a Velemi Népművészeti Studiónak. 1977-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Az Országos Népművészeti Kiállításon 1979-ben Aranyplakettel, később Gránátalma-díjjal tüntették ki. 1983-ban a Cziffra György Alapítvány ösztöndíjasa lett. Alkotásaival számos díjat nyert: az Országos Népművészeti Kiállításon és az Alpok-Adria Nemzetközi Nép-és Iparművészeti Kiállításon is elismerték fafaragásait. 2010 óta a Népművészet Mestere cím birtokosa./p][p] Munkáival kiállításon is rendszeresen találkozni lehet: Csepelen és Jánosházán önállóan, Zalaegerszegen Bíró Ferenc kosárfonóval együtt mutatkozott be. Alkotásait a fővárosban és a határon túl is láthatta a közönség, Grácban, Güssingben, Bulgáriában és Franciaországban is kiállították műveit. A Velemi Stúdió tagjaival együtt állandó résztvevője a Nyugat-dunántúli Régiós és Országos Népművészeti Kiállításnak. Legutóbb a Reformáció 500 kiállításon voltak láthatóak munkái./p][p] Németh Gyula fontosnak tartja, hogy legyenek követői, ezért 1978 óta a Celldömölki Művelődési Központ és Könyvtárban fafaragó szakkört vezet, ahol a fiatalokat vezeti be a mesterség rejtelmeibe. Tanítványaival két évente kiállításon mutatják be közös munkájuk eredményeit./p][p] Vas Megye Közgyűlése, a Dr. Kiss Gyula Kulturális Egyesület, valamint a celldömölki kistérség is kitüntetéssel ismerte el a munkásságát.


Magyar építészet és építőművészet – Portschy Tamás

Portschy Tamás építészmérnök 1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd városépítés-városgazdasági szakmérnök képesítést is szerzett. Első tervezői tapasztalatait a Vas Megyei állami Építőipari Vállalatnál szerezte mint előkészítő mérnök, majd Celldömölkön a Városi Tanács műszaki osztályvezetője lett. Neki is köszönhető, hogy sikerült megállítani a tájba nem illő építkezéseket a Ság-hegyen, és szakmai tanácsadással elindulhatott a szőlőhegy építészeti megújulása. A rendszerváltáskor a Nyugat-dunántúli AGROBER-nél vállalt építész irányító tervezői feladatot, majd 1995-ben megalapította saját cégét, amelynek azóta is ügyvezetője. Nyugdíjba vonulása óta is aktív: 2017 augusztusától ő Celldömölk város főépítésze. Tervei alapján több mint félszáz épület valósult meg a megyében: egyebek mellett lakóházak, áruházak, szálloda, kemping, tornatermek, diákotthon, ipari épületek. Tervezőként fontosnak tartja, hogy az épület nemcsak funkcionális létesítmény, hanem élettér is egyben – meg kell felelnie rendeltetésének, illeszkednie kell környezetéhez, de legalább ilyen fontos, hogy használói jól érezzék magukat benne./p][p] Az épülettervezés mellett készített településrendezési terveket is, amelyekhez felhasználta az Európai Falumegújítási Program tanulmányozása során szerzett tapasztalatait. Több szakmai, társadalmi és civil szervezet tagja – tevékenykedett az Alpok-Adria Munkaközösségben, a megyei Építész Kamarában, a Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületben, és egyik szervezője a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek. Munkája mellett szívesen utazik, és ami megragadja, azt fényképeken is rendre megörökíti.

Ifjúsági Prima Jelöltek

Idén a Vas megyei ifjúság kiemelkedő alakjait is díjazzák, két jelölt között fog eldőlni, hogy ki kapja a Príma-díjat

Fodor Máté énekes, zeneszerző

Horváth Kristóf táncos, táncoktató

Ön szerint ki legyen a nyertes? Döntsön!

Ön szerint ki legyen az Ifjúsági Prima kategória nyertese? (lezárva)

 
  • 135   Fodor Máté

     
  • 102   Horváth Kristóf

     
 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés