A héten megjelent írásunkban részletesen hírt adtunk arról, hogy egy csatározásoktól sem mentes megyei szövetségi ülésen a vasi
szocialistáknál többségbe került a maffia módszerekkel vádolt Tóth Csaba és
Szabó Bálint csapata. Ők állítólag fantomszervezeteket hoztak létre, amelyeket csak
Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese segítségével sikerült elfogadtatniuk a
vasiakkal. Cikkünk megjelenését követően lapunkat megkereste Szücs Gábor, a
Szövetségi Tanács elnöke. Párttársaival ellentétben ő névvel vállalta
nyilatkozatát, így kapva kaptunk az alkalmon
A leggyengébb láncszem: az MSZP tagfelvételi rendszere
Szücs Gábor aki a szombathelyi közgyűlésben a szocialisták
frakcióvezetője, többek szerint a helyi pártszervezet egyik meghatározó embere
az állítólagos fantomszervezetekkel kapcsolatban először a párt alapszabályának
ide vonatkozó részét ismertette velünk. Ez szabályozza az MSZP-ben a tagsági
viszonyt, és azt, hogy miként lehet a pártban szervezeteket létrehozni. Az MSZP
megalakulásakor a tagfelvételi rendszerből megpróbáltak minden olyan elemet
kiiktatni, amely a pártállami időkre emlékeztetett.
A párt tagfelvételi rendszere roppant liberális. A belépési nyilatkozatokat
bárki akár az Internetről is letöltheti. Ha kitöltve eljuttatja hozzánk, a
nyilatkozata megtételével az MSZP tagjává válhat. Még a tagsági díj sem
kötelező. Amikor ezek a szabályok születtek, a szervezetet még nem fenyegette az a
veszély, hogy bármely szándékkal tömegesen kívántak volna belépni. Azonban ameddig
a jelenlegi szabályozás van érvényben, bármennyire elavult is, ezt kell betartani
jelentette ki a Szövetségi Tanács elnöke.
Miként lehet alapszervezeteket alapítani?
Az alapszabály szerint egy 5000 fő alatti településen egy alapszervezethez 5
helyben élő tag kell, 5000 fölötti lélekszámnál 10. Ha a tagok együttesen
kinyilvánítják, hogy új alapszervezetet kívánnak létrehozni, és erről felveszik a
jegyzőkönyvet, valamint elkészítik a szervezeti és működési szabályzatot, akkor
már megalakultnak tekinthetők. Ezt be kell jelenteni a Szövetségi Tanácsnak, akik
formailag megvizsgálják, hogy az alakulás az alapszabálynak megfelelően zajlott-e.
Ez történt azon az ominózus csütörtökön is mondta Szücs Gábor.
Persze tette hozzá igazuk van azoknak is, akik fenntartással fogadták ezeket a
szervezeteket. Mert józan logikával nagyon kicsi a valószínűsége például annak,
hogy egyetlen napon méghozzá épp május 1-én egyszerre három szervezet is
alakul egyazon megyében. Az is felettébb furcsa, hogy egy tag megalakít egy
szervezetet, majd még aznap kiválik és létrehoz egy másikat, onnan is kilép, és
alapít egy harmadikat.
Ezek az információk azonban a Szövetségi Tanács minden tagjának rendelkezésére
álltak: ismerték azok is, akik ezeknek a szervezeteknek az elfogadását megszavazták.
Miért szavazták meg mégis?
A Szövetségi Tanács aznapi ülése úgy kezdődött, mondta el Szücs Gábor,
hogy szavazással döntötték el: kíván-e a választmány ezen az ülésen a
szervezetekről dönteni. A választmány igennel válaszolt. A lista mindenkinek a
kezében volt, ez alapján a szervezetekről egyenként szavaztak. Így 17 szervezetet
regisztráltak. Az alapszabály szerint utalt vissza Szücs Gábor egyébként nem
is volt más lehetőség, hiszen az új szervezetek az abban leírtaknak megfeleltek.
A megalakulások politikai és morális vetületét az etikai bizottságnak kellett volna
kivizsgálnia. Volt rá módjuk januártól júniusig, döntést mégsem hoztak. A megyei
elnökség részéről megfogalmazódott egy olyan igény a Szövetségi Tanács felé,
hogy amíg az etikai vizsgálat le nem zárul, addig az új szervezetek ne kerüljenek a
Tanács elé. Ennek határideje március vége volt, ám határozat máig nem született.
Akkor miért jöttek létre ezek a szervezetek?
Valamennyi parlamenti párt esetében a megyei lista első helyén szereplő
személy 99 százalékos valószínűséggel országgyűlési képviselő lesz. Ezt a
listát a megyei szervezetek küldöttei állítják össze. A megyében, ismerve a
választási eredményeket, nincs több ilyen biztos befutó hely. Aki aztán az bekerül
Országgyűlésbe, ha elég ügyes és jó gazdasági lobbi áll mögötte, már meg tudja
találni, hogyan hozza kedvező pozícióba saját magát. Érthető, ha Tóth Csaba
szeretné ezt elérni jelentette ki a szövetségi elnök.
A másik fő motívum Szücs Gábor szerint az ősszel esedékes kongresszus, ahol a párt új elnököt és elnökséget is választ. A megyék 300 párttagonként delegálhatnak 1 küldöttet, tehát nagyon nem mindegy, mekkora a párt taglétszáma a megyében. A mostani tagtoborzási hadművelettel már 8-9 vasi küldött lesz a kongresszuson. 2-3 küldöttel több, mint eddig. A nyár folyamán az MSZP-ben minden szinten tisztújítások is zajlanak, akkor derül majd ki az is, kik lesznek a küldöttek.
Szili nem Tóth Csaba mellett érvelt
Szücs Gábor biztos benne, az alelnökasszony a rend helyreállításának
szándékával érkezett Szombathelyre, a jó szándék vezérelte. Persze, mivel a
döntés előtt nem jött le tájékozódni, nyílván a saját forrásaiból
informálódott. Szili Katalin azzal a feladattal érkezett, hogy segítsen a megyében, a
Tanács ülésén aztán kibújt belőle a parlamenti elnök, taktikus volt:
látványos megsértődése célba ért, más lett a hangnem a teremben, mindenki
visszafogta magát.
Szücs azt az információnkat, miszerint a Tóth Csaba-féle szálak az Arago Holding vezéréhez, Leisztinger Tamáshoz vezetnek, nem tudta sem cáfolni, sem megerősíteni. Szerinte a jelek nem ilyen egyértelműek. Elmondása alapján csupán annyi biztos, hogy az utóbbi években feltűnt egy 30-35 éves csapat, amely egyelőre még nem az elnökségért könyököl, csupán pozíciókat akar kisajtolni magának, hogy később egyre nagyobb befolyással bírjon.
Akik gátlástalanul nyomulnak, és akik nem
Az a fiatal politikus-generáció, amelynek tagjai pimaszul, gátlástalanul,
semmit sem tisztelve nyomulnak előre emlékeztetett Szücs Gábor pár évvel
ezelőtt a Fideszben jelent meg először. Ezt a stílust azonban Szücs szerint a
szavazók most sem az MSZP-ben keresik. Ráadásul lehet, hogy hiába a nagy
könyökölés, hiszen akár az is megtörténhet, hogy az MSZP mondjuk több cikluson
keresztül nem jut a hatalom közelébe, és akkor fölösleges volt az egész.
Szerencsére mint mondta vannak más hozzáállású fiatalok is: ott van
például az önkormányzati képviselőjelölt Nemény András, aki 27 évesen nagy
reménye lehet Szombathelynek, és nem ő az egyetlen ilyen fiatal MSZP-s politikus.
Vihar a biliben
Szücs Gábor végezetül leszögezte, szerinte ez az egész hercehurca nem
több, mint vihar a biliben. Kit érdekel, hogy a párt melyik helyi
tisztségviselője könyököli le a másikat?! Véleménye szerint a lényeg az,
hogy az MSZP képes-e megújulni, tud-e konkrétumokat mondani a választóinak? Abba
tudja-e hagyni a köldöknézegetést, vagy sem? Nem az a dolguk, hogy újabb csatákat
vívjanak meg egymással: meg kell nézni, a friss szervezetek mire képesek, hogy
teljesítenek. Ha csak fantomok, akkor úgyis pillanatok alatt felmorzsolódnak majd.
