Mottó: Ha Sopron akart városi mozit, nekünk miért ne kéne? Ha Győrnek nem kellett, akkor nálunk minek?
Szombathely három éves előnyben van?!
"Minket Győrben, vidéken elsők között lepett meg a plaza. Hatásai bennünket még váratlanul értek. Szombathely, Zalaegerszeg és Szolnok könnyebb helyzetben van. Igaz, ott most először szembesülnek majd a multiplexszel, azonban már volt idejük felkészülni rá." - mondja Engyel Antal, a város egyetlen multiplexen kívüli mozisa. Ő már optimista, túlélték.
Vajon tényleg felkészültünk? Mire is?
Szombathelyen a városi mozi sorsa még teljesen bizonytalan. Az önkormányzat még nem döntött: kell-e saját szombathelyi filmszínház, ha nem, mit kezd a belvárosi épülettel. A kérdéssel a kulturális bizottság nem foglalkozott, a gazdasági bizottság is csupán egy részletesebb tanulmány elkészíttetéséről határozott.
A közeli megyeszékhelyen, Zalaegerszegen szintén decemberben nyit a Plaza.
Kegyetlen világ?
Az Ady mozi épülete a városé, az üzemeltető saját vállalkozásban bérli. Lang József negyven éve dolgozik itt, jelenleg a filmszínház vezetője: "Nem tudjuk mi lesz, maradhatunk, vagy sem. Az önkormányzat a hónap végén fogja az ügyünket először tárgyalni. ... A kutya se nézi azt, hogy eddig nyereségesek voltunk, és rendesen fizettük a bérleti díjat. Ki tudja mi lesz most, hogy a városnak kellene áldoznia ránk?" Lang József azonban azt is látja, ha őket bezárják senki sem fogja az igényesebb, "art" filmeket vetíteni. A városban ugyanis egyéb vetítési hely, filmklub nincs. Elképzelhetetlennek tartaná, hogy stábjával a multiplexben dolgozzanak tovább. Bár épp, mint Szombathelyen, ott is igazgatót keresnek: "Kegyetlen világ az. Az egyik kolléga, aki korábban független mozis volt kényszerűségből átment, azóta megalázott ember, az óriáscég semmibe veszi."
Plex-história Sopronban
A város egyetlen, multiplexen kívüli moziját egy betéti társaság működteti. A vállalkozók az önkormányzat épületét még 1996-ban, a plaza megjelenése előtt két évvel bérelték ki, amelyet frissiben fel is újítottak. A multiplex megjelenésével az addig nyereséges vállalkozás a csőd szélére került. "Az, hogy megmaradtunk, az önkormányzat pozitív hozzáállásán múlott" - meséli a cég vezetője, Kalmár István. A város itt fontosnak tartotta, hogy a multiplex mellett is létezzen egy független, városi filmszínház. Az önkormányzat tehát lemondott az épület után jogosan járó bérleti díjról. Így ha nehezen is, de fennmaradtak.
A mozizók csak két-három hónap után szoktak át
A soproni plaza három éve, szintén decemberben nyílt. A közönség - idézi Kalmár - nem robbanásszerűen, egyik pillanatról a másikra csökkent. A soproniak csak két-három hónap után szoktak át a multiplexbe. A mélypont végül nyáron jött el, nézőszámunk (a 97-es bázisukhoz képest) negyven százalékra esett vissza. "A nyár egyébként is holtszezon - magyarázza - így ekkor, az önkormányzat segítsége nélkül, fél év után bezárhattuk volna." A mozi azonban életben maradt. Igaz, nincs jegykezelő, külön büfés, csak mindenesek vannak, öt alkalmazott.
Túlélési stratégia 1.
A nézőszámuk az utóbbi években folyamatosan emelkedik, mára a régi közönség 60 százalékát sikerült visszacsalogatniuk. Évente ötven- hatvanezren látogatnak ide. "A titok, - osztja meg velünk István - ügyesek vagyunk. Szervezzük saját nézőinket, kijárunk az oktatási intézményekbe, diákbérleteket adunk ki, ünnepségekre filmes programokat kínálunk." Nagy vonzerő, hogy míg a plexben nyolcszáz-kilencszáz, addig itt háromszáz-négyszáz forintos jegyárak vannak. Az iskolák csak náluk kapnak kedvezményt, a multiplex ezzel nem foglalkozik. Ráadásul a közös iskolai vetítések náluk mindössze fejenként kétszázötven forintba kerülnek.
"Tévedés - magyarázza, hogy a multiban nagy a kínálat. Évente körülbelül 200 új film jelenik meg a piacon, ennek a konkurencia átlagban a felét sem vetíti. Ezek azok a kiskapuk, amikből mi építkezhetünk." Többen elvi okokból is látogatják a város moziját. Kalmár István több olyan családot ismer, akik értéknek tartják a hagyományos mozizást, és gyermekeit nem kívánják rászoktatni a "plazázásra".
Áldozatok és vesztesek
Győrben a városi mozi két éve meghalt. A város a tulajdonában lévő épületet a szimfonikusoknak adta át, jelenleg épp konferenciateremmé alakítja. Azóta Győrben a multiplexen kívül egyetlen, nem filmklub-jelleggel üzemelő mozi van: a Lloyd. Magánkézben működik, 1994-ben jött létre. Saját épületben, háromszáz férőhelyes teremben, főműsoridőben moziznak.
Túlélési stratégia 2.
"Nagyon kemény harcra kell készülniük. Azonban aki túléli, az eztán is megmarad." -vallja Engel Antal, a Lloyd tulajdonosa. A konkurencia - állítja - nemcsak azzal nehezíti a kisebb mozik életét, hogy odacsalogatja a nézőket, hanem azzal is, hogy megnehezíti a régi helyeken a vetítést. "Hiszen az új kópiákat először a multik kapják meg, amíg ők a filmet műsoron tartják, addig máshol nem lehet azt bemutatni. Szombathelyen is szembesülhetnek azzal, hogy Kőszeg, ahol nem lesz plaza, előbb hozzáfér majd egy újabb kópiához, mint a megyeszékhely mozija. Erre fel kell készülni, ez a konkurenciaharc."
Mint mondja, a győri példa is azt bizonyítja, hogy az önkormányzat segítsége nélkül egyetlen városi mozi sem maradhat életben, a multi érkezésével legkésőbb fél éven belül mind csődbe megy. Szerinte mégis érdemes megtartani őket, egyrészt a kínálat különbözősége miatt, másrészt azért, mert sok család nem tudja kifizetni a multik jegyárait. A mozizás pedig köztudottan nem a felsőbb osztály, hanem a középréteg kedvelt szórakozása.
A hit, hogy értéket közvetítünk, tart minket életben
A Lloyd a konkurencia-harcból szerencsésen kimaradt: "a multinak mi nem voltunk tényező. Hiszen éves szinten csak szerény nyereséggel működünk" - magyarázza a mozis. "Anyagi szempontok alapján nekünk sem volt érdemes fennmaradni." - vallja - A szakma, a hit, hogy értéket is közvetítünk, tart minket életben.
Minden kultúrált városnak figyelni kell arra, hogy értékeit ne hagyja tönkretenni - véli a Lloyd tulaja, majd hozzáteszi: "A multiplex múlandó dolog, bármikor kivonhatja magát a piacról. A bizonytalanért tönkreverni egy hagyományt veszélyes." Másrészt azt is tapasztalja: hogy azokon a helyeken, ahol a multiplex uralja a piacot, a kínálat csökkenése miatt az emberek fokozatosan leszoknak a mozizásról. "A belvárosi mozi a lakók életének fontos része, ha ott kihal, egy közösségi térrel lesz szegényebb a város." - int, majd ezen szavakkal búcsúzik: "Annyi biztos, nem véletlen, hogy régebben egy város csak akkor számított igazán városnak, ha volt saját mozija."
Tényleg: kell nekünk városi mozi? És Önnek/vagy Neked? Miért?
A választ változatlanul keresi:
Pajzs
