Néhány nappal ezelőtt meglehetősen váratlanul jött a hír, hogy Kósa Lajos Debrecen kormánypárti képviselője egy Facebook-bejegyzésben bejelentette: eljött az ideje, hogy „ teljes mellszélességgel, egységben avatkozzunk bele a hazai sör- és üdítő italpiac szabályaiba”.
Mint kiderült, ez annyit jelent, hogy módosítják a kereskedelmi törvényt, ami véget vetne a három nagy sörgyártó (Henkel, Dreher, Borsodi) annak a gyakorlatának, hogy kizárólagossági szerződést kötnek a vendéglősökkel.
Ez kétségkívül jól hangzik.
Hiszen - ha eltekintünk a lehetséges politikai motivációktól -, örülhetünk annak, hogy az éttermekben, kávézókban, kocsmákban és strandbüfékben stb. a jövőben nagyobb lesz a sörválaszték, és ezzel párhuzamosan végre labdába rúghatnak a kisebb cégek és az egyre népszerűbb kézműves sörök.
Elvileg tehát mindenki jól jár, kivéve a multinacionális cégeket, de őket meg ne féltsük.
Csakhogy könnyen lehet, egy másik vesztese is lesz a történetnek, és azt sem biztos, hogy az összes fogyasztó tapsol majd a végén.
„Úgy jött, mint derült égből a villámcsapás, és sok vendéglátós mérges” – mondta lapunknak Völler László, a Vasi Vendéglősök Klubjának elnöke, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökségi tagja.
Az elnök – aki a bornagykereskedése mellet Szombathelyen maga üzemeltet egy presszót – úgy becsüli, a Vas megyei vendéglátóhelyek körülbelül 90 százalékának van szerződése valamely nagy sörgyártóval; és nem véletlenül.
A gyártók – tudtuk meg - jelentős anyagi segítséget tudnak adni egy vállalkozás indításakor, amiből például bútort, napernyőt, egyéb berendezést lehet vásárolni. Emellett a söröscégek ingyen biztosítják a hűtőszekrényt, és ami legalább ennyire fontos: annak szervizelési hátteret is.
Ehhez még hozzájöhetnek a különböző reklámbevételek, illetve a forgalomból származó jutalékok, kedvezmények.
Ez nemcsak anyagilag volt előnyös a vendéglátósoknak, de a sörgyártók biztosították az egységek sima, zökkenőmentes működését is.
Most mindennek vége, ami nemcsak a kiadások emelkedését, de az egyéb vesződségek növekedését is jelenti.
„A termékválasztékra eddig sem lehetett panasz, hiszen egy-egy gyárnak 15-20 féle söre van már, a kommerszektől kezdve a prémiumig, így ez az indok nem nagyon állja meg a helyét” – magyarázza az elnök, aki megérti, hogy segíteni kell a kisebb cégeket és a némileg más pályán mozgó kézműves söröket, mert tényleg jó lenne, ha meg tudnának erősödni, csak azt nem érti, hogy ennek az árát miért a vendéglátósokkal fizettetik meg, akiknek éppen száz baja van a COVID-19 járvány miatt.
Bizonyára meg lehetne oldani a segítséget más támogatásokkal, adókedvezvénnyel és sok más módon, ami nem más kontójára megy – véli Völler László, aki azt is sérelmezi, hogy ismét a szakma és a kamara megkérdezése nélkül hoznak egy törvényt.
Hozzátette: a kereskedelmi törvény módosítása más zavarokat is okozhat. A nyári szabadtéri rendezvényeket, fesztiválokat is gyakran szponzorálják a nagy sörgyártók a kizárólagosság kérésével. Ez nyilván komoly bevételt és reklámot jelent egy-egy sörgyártónak, de a pénzbeli támogatás, a kölcsönadott bútorzat és a bizományba adott sörmennyiség nagy könnyebbséget jelentett eddig a szervezőknek és a kitelepült vendéglátósoknak egyaránt.
Ha mindezt végig gondoljuk, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a vendéglősök az emelkedő költségeket és a kiesett sörgyári támogatásokat a sör árában fogják érvényesíteni, hiszen olyan nagy mozgásterük nem lesz, és a végén a fogyasztón csattan az ostor – foglalta össze a helyzetet a szakma szempontjából Völler László, aki egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonytalan, mi lesz a korábban megkötött és még érvényes szerződések sorsa.
A törvényt várhatóan pénteken fogadja el az Országgyűlés.
