Helyi szólistával ünnepli a magyar klasszikus zene napját a Savaria Szimfonikus Zenekar

Május 31-én szerdán, a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltánra emlékezik a Savaria Szimfonikus Zenekar. Savaria bérletsorozatának utolsó előadásán egy-egy Lajtha László és Kovács Zoltán mű, valamint két Dohnányi Ernő darab hangzik el, a szólista Tóth Domonkos (klarinét) lesz, Kovács János pedig vezényel.

Idén hét éve annak, hogy elhunyt Kocsis Zoltán Liszt Ferenc- és kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze.

Hagyományteremtő szándékkal születésnapján indította útjára A Magyar Klasszikus Zene Napja elnevezésű programsorozatot a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét. Új ünnepnap került tehát a magyar kultúréletbe, fókuszba állítva a magyar klasszikus zenét.

A magyar klasszikus zene gazdagságára, régi és új értékeire, kis és nagy mestereire, változatosságára és félreismerhetetlen ismertetőjegyeire büszkének kell lennünk. A magunk muzsikáját, 19., 20. és 21. századi komponistáink alkotásait az európai kultúra, s egyáltalán: a világ komolyzenéjének egyetemes közegében leljük fel. Ahhoz mérjük, és abban helyezhetjük el a magyar zeneirodalom termését.

A Magyar Klasszikus Zene Napja alkalmából a Savaria Szimfonikus Zenekar következő hangversenyének szólistája, Tóth Domonkos (klarinét), a Liszt Ferenc Művészeti Egyetem növendéke ajánlja a zenebarátok figyelmébe a zenekar május 31-i hangversenyét. Domonkos a tavalyi A jövő zenészei gálán kapta Kiss Barna igazgatótól a megtisztelő felkérést, aki a gálahangverseny történetében először honorálta bérletes nagykoncert-fellépéssel egy növendék kivételes tehetségét.

Az elhangzó művekről:

Lajtha László (1892-1963) zenéje olyan, mint az érme, melynek anyaga magyar, verete francia, érvényessége pedig az egész világra kiterjed.

Ez a Szimfonietta esetében tökéletesen megállja a helyét. A magyar népzene, valamint a klasszikus nyugati műzene (főként Bach, Haydn, Mozart) hatása egyaránt érvényesül e kompozícióban, és persze az a könnyed, levegős, áttetsző hangszerelés is, amelyet Lajtha a francia zenéből tanult el.

A hazai zenei életben igen megbecsült, elismert szakembernek számító szerző egyik legnépszerűbb, leggyakrabban játszott műve.

Kovács Zoltán (1966-) művében a klarinétszóló virtuozitásával, a mélyvonósok kontrasztjával, sokféle karakter egybefűzésével élvezetes darabot hallhat a közönség. Kicsit bartókos, századfordulós hangulatfestő részekkel. A ritmikai elemek sokfélesége teszi izgalmassá a részek kapcsolatát.

Dohnányi Ernő (1877-1960) négytételes kompozícióját olykor a romantikus melléknévvel szokás említeni. Ám a mű (késő)romantikus jellege a szerzőre oly jellemző derűvel, a balettes és valceres utalások humorával is jól összefér.

„Melyik nemzet tud ma egyszerre három ilyen géniuszt (Kodály, Bartók és Dohnányi) felmutatni?” - tette fel a kérdést 1933-ban a korabeli kritika a Filharmóniai Társaság Zenekarának 80. születésnapi koncertje kapcsán. Itt hangzott el Dohnányi öttételes műve, melyben a tündéri Capricciót egy szomorkás Rapszódia követi, középen hallhatjuk a lendületes Scherzót, majd egy 16. századi dallamra írt variációs tétel után könnyed és felhőtlen Rondo zárja az alkotást.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Programajánló