Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Török Gábor: Nem biztos, hogy minden kormányzati döntés mögött ördögi tervet, gonoszságot kell feltételezni

Ez a diktatúra-vita ebben a helyzetben nagyon ártalmas, és az is, amikor az ellenzéket azzal vádolják, hogy a vírusnak drukkol - mondja interjúnkban a politikai elemző.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Akár hétfőn, akár nyolc nappal később, de az országgyűlés elfogadja a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék szerint viszont ez a törvény túl nagy felhatalmazást ad a kormánynak, gyakorlatilag rendeleti kormányzást jelent. Jogosnak érzi az ellenzék tiltakozását?

Két dolgot érdemes elválasztani egymástól. Nyilvánvaló, hogy a rendkívüli helyzetek határozott vezetőket, rendkívüli döntéseket és ehhez szükséges kivételes eljárásokat igényelnek. Egy ilyen válsághelyzetben nem lehet a parlament döntésére várni, nem alkalmas a normál demokratikus ügymenet a gyors és hatékony válságkezelésre.

Török Gábor
Mészáros D. Zsolt

Ugyanakkor a rendkívüli felhatalmazás nem jelenthet időben korlátlan hatalmat, az ókori Rómában például a köztársaság idején a vészhelyzetben kinevezett diktátor különleges jogkörei fél év után megszűntek. A mostani magyar vitában is ez a legtöbbet támadott pont: az ellenzék azt akarja elérni, hogy legyen előre rögzített határideje a parlament kikapcsolásának és a rendeleti kormányzásra való felhatalmazásnak.

Szerintem ez méltányolható felvetés: a kormány erősítené a bizalmat, ha beépítene a törvényjavaslatba egy - akár később meghosszabbítható - határidőt.

Az ellenzék szerint ezzel saját rendkívüli hatalmát akarja bebetonozni a Fidesz. Megvan erre az esély?

Miközben azt mondom, hogy bizalomerősítő lenne egy határidő megadása, azokat a felvetéseket, amelyek szerint azért nincs a javaslatban ilyen, mert ezt kihasználva akar diktatúrát létrehozni a Fidesz, amelyet majd a járványveszély elmúlása után is életben tart, nem nagyon tudom értelmezni. Legalább három okból.

Egyrészt azért, mert ez a politikai ellenfél olyan mérvű diabolizálása, ami sajnos a másik oldalon sem ritka, de aminek a politikai hisztérián túl nem sok értelme és haszna van. Másrészt, mert nem igazán értem, hogy egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormánynak milyen politikai haszna lenne a saját kétharmados többségének tartós és tudatos kikapcsolásából, amely egyben az ország teljes kiszakítását jelentené a demokratikus államok közösségéből.

Harmadrészt, mert ha valóban diktatúrát akarna a miniszterelnök bevezetni, akkor azt eddig is megtehette volna és a járványveszély után is megteheti, hiszen a kétharmados többségével olyan alkotmányt írhat, amilyet csak akar, akár az alkotmánybíróságot és a négyévenkénti választásokat is kivéve belőle, ehhez nincs szüksége a járvány paravánjára.

Összességében szerintem ez a diktatúra-vita ebben a helyzetben nagyon ártalmas, ahogy ártanak az olyan elképesztő mondatok is, amelyekben az ellenzéket azzal vádolják kormánypártiak, hogy a vírusnak drukkol. Most, amikor valóban nemzeti egységre lenne szükség, meg kellene próbálni valahogy a politikai ellenfélben is meglátni a másik embert, és nem egyből a legrosszabbat feltételezni.

A kormány egyre kevesebb konkrétumot közöl a járványról. Mi lehet ennek a politikai oka?

A kormányt ebben a válsághelyzetben ezerféle kritika éri a döntéseiért és a kommunikációja okán is. Nyilván ezek egy része indokoltan, egy másik része viszont jogosnak látszik, mondjuk a tesztek alacsony száma miatt, a területi adatok eltitkolása okán vagy éppen egy-egy kioktató nyilatkozat kapcsán.

Katonák az utcákon a koronavírus járvány alatt
MTI

Ugyanakkor azért érdemes néha arra is gondolni, hogy itt egy olyan válság szakadt hirtelen a kormány nyakába, amellyel korábban még senki nem találkozott. Nem biztos, hogy minden döntés mögött valamilyen ördögi tervet, gonoszságot, politikai szándékot kell feltételezni, vakrepülésben - márpedig a legtöbb kormány az első hetekben egyértelműen ezt gyakorolja - több a kapkodás, az improvizáció, mint az ördögi ravaszság.

Ráadásul nem is annyira rossz az összkép: egyelőre nem lehet azt állítani, hogy a kormány ne próbálná meg kezelni a válsághelyzetet. Megoldani nyilván nem tudja, azt csak az emberek fegyelmezettsége és az idő múlása teheti meg, de amire képes, azt láthatóan megteszi.

A törvényjavaslat börtönnel fenyegeti azokat, akik megsértik a törvényt. Rémhírterjesztőknek minősíthet például olyanokat, akik eltérnek a hivatalos kommunikációtól, és nem hivatalos adatokat, tapasztalatokat is közölnek. Mi a véleménye arról, hogy a nem kormánypárti sajtó lehet a célkeresztben?

Nagyon remélem, hogy nem. A sajtónak kulcsszerepe lehet a válság sikeres kezelésében, és úgy látom, hogy az első napok bizonytalanságai után a legtöbb sajtótermék megértette, hogy nekik a járvány idején most nem ilyen-olyan célú politikai tartalmat kell gyártaniuk, hanem az embereket kell információkkal segíteniük. Ebbe pedig időnként a megalapozott kritika is beletartozhat: ha valami nem jól működik, arról a döntéshozóknak és az embereknek is hasznos tudni.

Több, a városi képviselő-testületben kisebbségben lévő kormánypárti polgármester is arra használja a veszélyhelyzetet és a rendkívüli jogrendet, hogy a képviselő-testület korábbi döntéseit visszavonja. Vannak törvényes lehetőségek annak megakadályozására, hogy egy városvezető egyeduralmat vezessen be?

Megkülönböztetném az ilyen helyzetekben szükséges erős vezetőt és a mini-diktátort. Akik az utóbbi útra lépnek, azoknak azért érdemes átgondolniuk, hogy később a mostani lépéseikkel el kell majd számolniuk: a politikai ellenfeleikkel szemben is, de leginkább a választók előtt.

Aki csak annyit ért meg a válsághelyzetből, hogy most pár hónapig mindent átvihet erőből, azt később kemény évek várhatják majd a helyi közéletben, ha visszatér a politika normál állapota.

A járvány miatt most gyakorlatilag leállt a közélet, csak nyilatkozatok, közlemények jelennek meg. A járvány elmúltával számíthatunk-e a politikai közbeszéd, a politikai küzdelem stílusának megváltozására?

Sokan mondják most, hogy a járvány után nem lesz olyan a világ, amilyen volt, sok mindent átértékelünk, átgondolunk. Őszintén szólva én csak remélni tudom, hogy így lesz, de sajnos valószínűbbnek tartom, hogy a rendkívüli sokk elmúltával mindenki ugyanott folytatja majd az életét a gazdaságban, a politikában és a magánéletben is, ahol járvány miatt felfüggesztette. Pedig jó lenne megérteni az üzenetet, ha azt nem is küldte senki, csak így alakult.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzásszólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Közélet

Hirdetés