Lehet, hogy az ön cége is jól járna, ha átállna az IFRS könyvelésre?

Amikor Ferencz Zoltán , a szombathelyi Vállalkozásközpont igazgatója azt mondta, hogy a legközelebbi beszélgetésünk témája az IFRS lesz, bevallom, nem tudtam, mit takar a rövidítés. Egy rövid internetes kereséssel persze gyorsan ki lehetett deríteni, hogy az International Financial Reporting Standards-re utalnak a betűk, de hogy valójában mindez mit jelent az elméletben és a gyakorlatban, ahhoz már szakemberre volt szükség.

Sipos Dániel , a Vállalkozásközpont IFRS szakértője nemcsak erről beszélt, azt is elmagyarázta, hogy miért lehet kedvező bizonyos vállalkozásoknak, ha áttérnek erre a Magyarországon kevésbé ismert és használt rendszerre.

A történet dióhéjban

Az IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat jelent. Párhuzamba lehet állítani a magyar számviteli törvénnyel, ami a hazai jogszabályok alapján határozza meg a könyvelést.

Az 1973-ban indult IFRS az Európai Unióban érvényes számviteli sztenderdek gyűjteménye, amelyeket minden tagállam elfogad, és amelyeket az unió nagyvállalatainak kötelezően alkalmazniuk kell. De használata földrajzilag ennél jóval kiterjedtebb: jelenleg kb. 150 olyan ország van, ahol valamilyen szinten alkalmazzák.

Magyarországon 2016 januárjától van arra lehetőség, hogy egy cég ezzel a módszerrel készítse el a pénzügyi beszámolóját.

Akiknek kötelező

Kötelező az IFRS használata azoknak a cégeknek, amelyeknek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának szabályozott piacán forgalmazzák (Nyrt.-k), és szintén kötelező a hitelintézetek (bankok stb.) számára.

Akik választhatják

Az IFRS opcionális azon vállalkozások számára, melyeknek anyavállalata ezzel a metódussal készíti a konszolidált beszámolóját (amely az egész cégcsoport összevont számait tartalmazza).

Választhatják a könyvvizsgálatra kötelezettek (ez a kategória árbevételhez és/vagy foglalkoztatotti létszámhoz kötött), a pénzügyi szektorban tevékenykedő (MNB felügyelet alá tartozó) vállalkozások és a külföldi cégek magyarországi fióktelepei.

Mi a különbség a magyar és az IFRS szabályok között?

Általánosságban elmondható, hogy az IFRS rugalmasabb, mint a mereven szigorú magyar szabályozás. Keretelveket határoz meg, nagyobb szabadságot ad, szerephez jutnak az úgynevezett számviteli becslések és jobban alkalmazkodik az iparág specifikus adottságokhoz is.

Végeredményeként egy „észszerűbb, logikusabb és konzekvensebb” képet kapunk egy vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

A fentebb említett elvek számtalan részletben jelennek meg, amelyek olykor jelentősen eltérnek a magyar szabályozástól.

Csak néhány példa:

A hosszabb időszakokon átívelő projekten dolgozó cégek számára előnyös lehet, hogy az IFRS-ek szerint a bevétel-elszámolásnál a bevétel megjelenítése úgynevezett teljesítési kötelmekhez kötött. Ha van például egy szerződés, amellyel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy 2020. december 31-ig a projekt 50 százalékban teljesítésre kerül, akkor az IFRS-ek szerint a teljes szerződéses ellenérték ennek megfelelő hányadát már árbevételként kell elszámolni a vállalkozás könyveiben függetlenül attól, hogy számlázásra került-e vagy sem. Mindez egészen másként van szabályozva a magyar jogszabályok szerint.

Másik példa a halasztott adó fogalma, ami teljesen hiányzik a magyar fogalomtárból. Az IFRS-ek szerint a számviteli eredmény és adóalap átmeneti különbségeinek adóhatását meg lehet jeleníteni a könyvelésben. Egy eszköz értékcsökkenését például másként kell számolni az adótörvény és a számviteli törvény alapján. Az IFRS ezt kezelni tudja, merthogy az a cél, hogy időben elsimítsa az adóráfordításokat.

Az IFRS eltérő módon kezeli a lízing kötelezettségeket is. Például operatív lízing esetén (amikor egy vállalkozás havi fix bérleti díjakat fizet, de futamidő lejártával nem kerül a birtokába az eszköz), bizonyos meghatározott feltételek teljesülése esetén a bérelt eszközt be lehet aktiválni a társaság könyveibe, mintha már az övé lenne. Így természetesen más lesz az eredménykimutatásban megjeleníthető összeg is.

A magyar szabályozás szerint le lehet írni értékvesztésként a nem teljesült követeléseket. IFRS alkalmazása esetén viszont a várható veszteségekre kell képezni értékvesztést az összes vevőkövetelésre, teret adva a becsléseknek.

Az IFRS előnyei

Ahogy a fenti példák is mutatják, az IFRS rugalmasabb, jobban tükrözi az összetett ügyleteket, ráadásul a szabályozás folyamatosan követi a piaci változásokat.

Legalább ennyire fontos a nemzetközi összehasonlíthatóság. A választható kategóriába eső vállalkozások az IFRS alkalmazásával egy következetes, átlátható pénzügyi beszámolóval rendelkezhetnek, amely segít a külföldi piacokra lépni, megkönnyíti a határon túli partnerkeresést és a cég vonzóbb lehet külföldi befektetők szemében is.

Amivel számolni kell

Bár a helyzet évről évre javul, még mindig szűkösen áll rendelkezésre az alkalmazásához szükséges szaktudás. Az IFRS-könyveléshez speciális szoftver is szükséges, olyan, amely például képes a gazdasági eseményeket kiterjesztett kategóriákban kezelni. A szombathelyi Vállalkozásközpont mind a két kihívást jelentő területen (szaktudás, IT) magabiztosan mozog.

Kinek ajánlatos az IFRS?

Akiknek már vannak határon túli kapcsolatai, vagy tervezik ennek a kiépítését.

Olyan cégcsoport tagja, ahol az anyavállalat – vagy más kapcsolt vállalkozás - ezzel a módszerrel készíti el a beszámolóját.

Vannak olyan cégek, melyek „öszvér megoldást” alkalmaznak. Azaz a cég az éves beszámolóját a magyar jogszabályok alapján készíti el és teszi közzé, de – a különbségekre alapozva - rendszeres időközönként (havonta, negyedévente, évente) átforgatja főkönyvi adatokat IFRS-ek szerint, és egy úgynevezett „reporting package”-t is készít, ami alkalmas arra, hogy a határon túli anya- vagy más kapcsolt vállalat felé a jelentéstételi kötelezettségének eleget tegyen. Ez meglehetősen időigényes tevékenység, hiszen gyakorlatilag duplikálódnak az adminisztrációs terhek. Közülük sokan azért nem állnak át, mert idegenkednek az IFRS-ektől, esetleg nincs meg hozzá a szakemberük vagy túl költségesnek gondolják. Pedig valójában a legtöbbjüknek előnyt jelentene a teljes átállás, ha az egyedi beszámolójukat is az IFRS-ek szerint készítenék.

Amit még meg kell említeni

Azt, hogy érdemes-e átállnia egy konkrét cégnek, mindig meg kell hogy előzze egy nagyon alapos átvilágítás és elemzés.

Külön csoportot jelentenek azok a vállalkozások, ahol már IFRS-ek szerint történik a könyvelés, de mégis szükségük van külső szakértőkre. Ilyen szükséghelyzet állhat elő, ha új üzletágat indítanak, ha magukban az sztenderdekben történik változás, vagy ha egy új sztenderd kerül bevezetésre.

Végül, de nem utolsósorban: arra is számítani kell, hogy az IFRS szerepe a jövőben egyre nagyobb lesz, mind a hazai, mind az EU viszonylatában.

A szombathelyi Vállakozásközpont komplex IFRS-csomagokat tud nyújtani a vállalkozásoknak, illetve olyan összetett pénzügyi szolgáltatást kínál ügyfeleinek, amelynek része a real time adatszolgáltatás, illetve segíti a partnert a pénzügyi terv elkészítésétől egészen a dokumentumok kezeléséig.

Amennyiben cikkünk felkeltette érdeklődését, további információkat, árajánlatot az info@vk.hu e-mail címen kérhet.