2005-ben az akkori magyar kormány Bozóki András akkori kulturális miniszter előterjesztésére február elsejét a köztársaság emléknapjává nyilvánította. Az időpontválasztás nem véletlen, hiszen 1946-ban ekkor választották meg Tildy Zoltánt köztársasági elnöknek és bukott meg végleg a monarchia, mint államforma hazánkban.
Varannai Aurél, a Reuters akkori tudósítója így számolt be a korabeli eseményekről:
"A csütörtökön tartott pártközi értekezleten a pártok többsége úgy határozott, hogy Tildy Zoltán miniszterelnököt választják meg a Magyar Köztársaság elnökévé. Tildy, a Kisgazdapárt vezetője, miniszterelnökké történt kinevezése óta az összes pártok bizalmát bírja. Tildy józan személye a jelenlegi koalíció biztosítéka. Tildy a harmadik Magyar Köztársaság elnöke lesz. Az első köztársaságot 1848-ban kiáltották ki, annak elnöke Kossuth Lajos volt. Másodízben 1919-ben volt Magyarországon köztársaság Károlyi Mihály elnökségével."
A kiemelt mondat valószínűleg sok embernek szemet szúrt. Általában a "harmadik köztársaság" alatt az 1989 utáni időszakot szoktuk érteni, míg a háború utáni rövid demokratikus kísérletre pedig a "második köztársaságként" hivatkozunk.
Jelen cikkünk előtt erősen ajánljuk kollégánk írását az államformákról, amit itt 
Mit keresnek a királyok, hercegek, fejedelmek a 21. században? 2024. November 03. 19:14 tudnak elolvasni. Február elseje alkalmából röviden összefoglaljuk a három (és fél) "Magyar Köztársaság" történetét.
Az a bizonyos "és fél"
Varannai kolléga az 1848-49-es szabadságharc alatt kialakult rendszerre hivatkozik "első köztársaságként". 1849-ben Debrecenben az országgyűlés ugyan kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, viszont a függetlenségi nyilatkozatban nem szerepel a "köztársaság" szó.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem online lexikonjában az alábbi szöveg olvasható a függetlenségi nyilatkozatról:
"A sok száz esztendős magyar függetlenségi törekvések e kiemelkedő dokumentuma azonban nem foglalt nyíltan állást az állam-és kormányforma kérdésében, jóllehet az új kormány elnöke az új berendezkedést respublicai (köztársasági, a szerk.) irányúnak mondotta, de a monarchiát mint államformát hivatalosan nem változtatták meg. A Függetlenségi Nyilatkozat ugyanis csak a Habsburg-dinasztiától történő elszakadást deklarálta, az államforma megváltoztatásáról nem intézkedett. Erre utal az államfő elnevezése is. A kormányzó elnök titulus legalább annyira utal a magyar királyok helyettesítési tradíciói között oly nagy szerepet játszó kormányzóra, mint a polgári köztársaságok elnökére."
Hazánk neve rövid ideig "Magyar Állam", vagy korabeli nyelvhasználattal "Magyar Álladalom" lett.
Az őszirózsás forradalom: "népköztársaság" kontra "tanácsköztársaság"
Az első tényleges, demokratikus köztársaságot 1918. november 16-án, az őszirózsás forradalom után kiáltották ki. Az első ember, aki köztársasági elnökként volt államfő Károlyi Mihály gróf volt, akiből az első világháború vége felé miniszterelnök lett. Az új államnak viszont a manapság kommunista államok által használt "népköztársaság" nevet adták.
Ironikus módon, ezt a demokratikus berendezkedést egy kommunista diktatúra váltotta. Kun Béláék a saját államukat viszont "tanácsköztársaságnak" nevezték.
Sokan úgy hiszik, hogy ezek után következett a monarchia visszaállítása és Horthy Miklós kormányzósága, de ez nem így van. A kommunisták bukása után ugyanis a szociáldemokrata Peidl Gyula miniszterelnöksége (aki egyben ideiglenesen az államfői feladatokat is ellátta) alatt rendelettel visszaállították a puccs előtti népköztársaságot.
Csakhogy a Peidl-kormányt a jobboldali Friedrich István híveinek és a bevonuló románok segítségével megdöntötte. Bár Friedrich igyekezett rendeleteiben kerülni az államformára való hivatkozást, egy bíróságokról szóló rendeletben mégiscsak elismeri, hogy az ország államformája köztársaság.
A második köztársaság, ami az első népköztársaság utóda és amit megpuccsolt a második népköztársaság, ami pedig a tanácsköztársaságé
Mint már fentebb is írtuk, 1946-ban Tildy Zoltánt választották meg az új Magyar Köztársaság élére. Erre az időszakra szoktunk "második köztársaságként" hivatkozni. 1949-ben viszont ismét végbement egy kommunista államcsíny, amikor ugyanis az akkori rendet felváltotta a "Magyar Népköztársaság".
Ekkortájt az új kommunista államok már nem tanácsköztársaságnak, hanem általában "népköztársaságnak" nevezték magukat, bár voltak kivételek (pl. Német Demokratikus Köztársaság). Csakhogy, mivel nálunk már volt egy "Magyar Népköztársaság", ezért a bonyodalmak elkerülése érdekében a köznyelvben az elsőre gyakran "Első Magyar Köztársaságként" szoktunk hivatkozni.
Nem engedünk 89-ből! (kivétel az ország nevét)
1989. október 23-án ismét kikiáltották a köztársaságot és ezzel véget ért a kommunista egypártrendszer is. Az állam neve újból "Magyar Köztársaság" lett. Az ezt követő időszakra "harmadik köztársaságként" szoktunk hivatkozni.
Bár az államforma megmaradt, az Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésétől hazánk neve ismét megváltozott: "Magyarország". Bár a köznyelvben gyakran eleve így hivatkoztak rá az elmúlt évszázadok alatt is, a 21. századra ez lett államunk hivatalos megnevezése.
Cikkünkhöz segítségünkre volt:
Wikipédia, Hungaricana, mek.oszk.hu, polhist.hu és a lexikon.uni-nke.hu.
