7+1 kuriózum a Szombathelyi Képtár vadiúj állandó kiállításáról – ami ideiglenes is, meg nem is

Van itt Kassák Lajos, Derkovits Gyula, és még számtalan érdekes és még érdekesebb munka! Hallottátok, hogy új állandó tárlat nyílt a képtárban?
 
 

7+1 kuriózum a Szombathelyi Képtár vadiúj állandó kiállításáról – ami ideiglenes is, meg nem is

Van itt Kassák Lajos, Derkovits Gyula, és még számtalan érdekes és még érdekesebb munka! Hallottátok, hogy új állandó tárlat nyílt a képtárban?
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

7+1 kuriózum a Szombathelyi Képtár vadiúj állandó kiállításáról – ami ideiglenes is, meg nem is

Van itt Kassák Lajos, Derkovits Gyula, és még számtalan érdekes és még érdekesebb munka! Hallottátok, hogy új állandó tárlat nyílt a képtárban?

Első körben jegyezzük meg, nem kell feltétlenül ahhoz neves külföldi galériába zarándokolnunk, aztán órákon át sorban állnunk, hogy nagy festők kuriózumnak számító képeit csodálhassuk. A Szombathelyi Képtárban (és raktárában) is őriznek bizony jó néhány neves kortárs alkotást, nem egy Kassák Lajost, Derkovits Gyulát vagy Tihanyi Lajost például (meg sok mindenki mást, akiért versengenek más kiállítóhelyek.

Mégis vegyes érzelmekkel mentünk a tegnap esti ünnepélyes megnyitóra. Nincs még felújítva az épület, egy éve pont azért zárt be az előző állandó kiállítás, mert a képtár tetőszerkezete annyira ramaty állapotba került, hogy bizonyos részei beáznak. Mikor állnak neki a felújításnak? Minek addig egyáltalán kinyitni? – kérdeztük.

Évek óta, ha ránézünk erre a szombathelyi monumentális kiállítóhelyre, megszakad a szívünk

Szüleink-nagyszüleink generációja önkéntes téglajegy-adományaiból, lelkesedésből építette fel, egy olyan átkosnak nevezett korban (kereken 34 éve), amikor még azt gondolták – érték, ha egy vidéki városnak ilyen nívós kulturális helye van. Nem egy szombathelyinek havonta vonták le a fizetéséből a hozzájárulást azért, hogy egyszer majd a városának képtára és/vagy színháza lehessen. (Mesélte ezt Czenki Zsuzsanna, múzeumi igazgatóhelyettes is, akinek édesapja is hozzájárult, fizette a Képtárért, önként a hozzájárulást. Más olvasatban persze azt is meséli, ez kevésbé szép és nemes adalék, hogy annak, aki jóba akart lenni a rezsimmel, annak kötelező volt "önként" áldoznia a kultúráért.) Mindenesetre sokan hitték akkoriban még, hogy a kultúra közösségi érték!

Tíz-húsz éve a Szombathelyi Képtár még egy impulzív, pezsgő hely volt, jártunk ide nem csak kortárs kiállításokra, koncertekre, performance-okra is. Eseményszámra ment egy-egy tárlatmegnyitó, pogácsáztunk és borozgattunk utána késő estig a csigalépcsőn. Emlékeztek még?

Tippelhettek, tegnap hányan tudhatták egyáltalán Szombathelyen, mi van most a képtárban, vagy egyáltalán a képtárral.

Hány emberhez jutott el a hír, hogy mostantól új állandó kortárs kiállítása van a városnak?

Nem tudom. Persze rajtam, rajtunk is múlik. Én ezért mentem el.

A megnyitón voltunk azért, főként azok, akik annak idején még megélték a téglajegyes korszakot, és számított nekik ez a hely.

Megnyugtató volt azt is hallani a tárlatmegnyitón, hogy a felújítást (lent keretben elolvashatjátok az 1,4 milliárdos felújítási projekt lényegét) senki sem fújta le, 2020-ban nekiállnak, és végre tetőtől talpig korszerűsítik az épületet, rendbe teszik a tetőszerkezetét. 2020 után telente már kabát nélkül is lehet majd tárlatot nézni!

A mostani állandó kiállítás egy kis felvezetés ahhoz, mi várható, ha kész lesz

Ízelítőt ad az új – már eltervezett – koncepcióból. A képtár vezetése ugyanis úgy gondolta, ha már itt van ez a több mint 10 ezer műkincs lent a raktárban, és ez a többezer négyzetméter kiállítótér, ne vesszen egyik sem kárba!

Czebula Anna művészettörténész is azt hangsúlyozta nekünk, amikor az új állandó tárlat koncepciójáról kérdeztük, hogy: „Azt gondoltuk, mindenképpen meg kell mutatni, és láthatóvá kell tenni a szombathelyi képtár valós értékét, hatalmas gyűjteményét az idelátogatóknak! Ne legyenek üresek ezek a terek, ne feküdjön a raktárban ez az óriási, értékes anyag!”

Ezért is született meg ez a mostani, ideiglenesen is állandó kiállítás, ami merőben új szempontokat is behoz a régivel szemben: például, hogy nem időrendi csupán a tematikája, hanem ennél jóval koncepciózusabb. A két kurátor, Czebula Anna és Gálig Zoltán művészettörténészek egyaránt válogattak a szombathelyi képzőművészeti és textilművészeti gyűjtemény anyagából. Olyan festmények, szobrok, kisplasztikák, grafikák, fal- és tértextilek valamint minitextilek kerültek ide, amelyek a képtár karakterét, gyűjtési körét és nemzetközi jelentőségét is reprezentálják.

Találunk szép számmal emblematikus, ismert műveket. Hogyan is nézne ki például, ha nem szerepelne legalább két Derkovits, Kassák Lajos vagy Dési Huber festmény! Viszont ennél sokkal színesebb és frissebb a szemlélet! Már csak a kopottas környezet, a betonfalak, hozzá az elavult világítás végtelenül lehangoló, de lesz ez jobb is!

Addig is lássuk, miért is érdemes még, így a felújítás előtt benézni

A textilgyűjteményből – mesélte Czebula Anna – körülbelül az anyag egytizedét válogatták ki: „Bár öt kategóriában gyűjtünk kortárs textilmunkákat, ebben a kiállításban most a nemzetközi miniatűr gyűjteményünkből csak a fali- és a tértextilek lehetnek jelen.”

Itt van mindjárt az előtérben Fót Ernő gobleinje, 1967-ből, ami eredetileg a VASITERV könyvtárba készült. Még abból az időszakból való, amikor a textilesek kartonra megtervezték, megszerkesztették a munkát, aztán leszövették a monumentális falikárpitokat. Egyébként Ferenczy Noémi (1890 – 1957) volt az első textiles alkotó, aki maga leült a szövőszék mellé, és saját kezűleg állt neki tervei megvalósításának.

A válogatásban megjelennek a korai nagy textilképek, aztán a 70-es évek korszakos munkái, amikor a fali textil kezd kilépni a térbe, az alkotók bátrabban kezdenek játszani az anyaggal, húzták-vonták, roncsolták és megnyújtották a szálakat.

1. A legizgalmasabb textiles kuriózum: Droppa Judit állandóan utazó munkái

Ebből a korszakból az egyik legismertebb és legkeresettebb műalkotás ez a négy piros alakzat, Droppa Judittól. Állandóan utazik a nagyvilágban, Szombathelyen alig látni. Saját dobozai vannak. Olyan korszakalkotó munka: „amikor az alkotó rájött arra, hogy a hurkolt kelmének anélkül, hogy megroncsolnánk, a húzással-vonással különböző alakzatot lehet csinálni, amik aztán visszarendeződnek, ha elengedjük őket.” – mesélte Czebula Anna.

A harmadik nagy textiles korszak a lecsendesedésé, a visszatérés időszaka, amikor újra síkban kezdenek dolgozni az alkotók és megjelennek ismét a falikárpitok.

2. Ide sorolhatók Péreli Zsuzsa munkái is – nem lehet nem szeretni őket

Kihagyhatatlan textiles sztár Péreli Zsuzsa (1947 –), akinek az iparművészeti múzeumon kívül Szombathelyen van a legtöbb műve.

A tárlat képzőművészeti kurátora, Gálig Zoltán művészettörténész: „Én abból indultam ki, mik a legjobb képek, és kik a legjobb művészek. Természetesen az első válogatásnál sokkal több anyag lett, mint ami most ténylegesen itt látható, mert az volt a munka legnehezebb része, hogy miről mondjuk le. Másrészt egyfajta ritmust és felfrissülést ad a kiállításnak, hogy nem tisztán időrendi tárlatot akartunk, hanem szerettünk volna a hasonlóságokat, az összecsengéseket és az eltéréseket is felmutatni. Így egymás mellé kerültek most olyan képek is, amelyek időben távol állnak egymástól, de mégis van valami logikai és vizuális kapcsolódás közöttük.”

3. A legkeresettebb szombathelyi kép – a legnagyobb sztár lett ez a buddhista rózsa

A sok száz értékes műalkotás közül, ki gondolná, hogy pont Lakner László Rózsája a legnagyobb favorit.

Folyton utazik, nemegyszer küzdenek azért, hogy néha legalább Szombathelyen be tudják mutatni: „Ez a legfavorizáltabb, van egy külön ládája, a háta egy nagyon igényes asztalosmunka, iszonyúan precízen megcsinálva. Ezt úgy nevezik, formázott vászon – műfajilag. A rózsa ábrázolást gyakorta láthatjuk Laknernél, a buddhizmus iránti vonzódásával hozzák összefüggésbe.”

4. Egy magyarosan Miró

Ez a Féreg című festmény állítólag azért fontos, mert az Európai Iskola, aminek Bálint Endre tagja volt, szintén nagyon népszerű manapság, másrészt a magyar szürrealizmusnak nagyon kevés produktuma született. Közülük ez az egyik legnagyobb favorit, ami erősen hajaz Miróra. Bálint Endre azon kevesek egyike egyébként, aki szerepelt anno Párizsban egy szürrealista kiállításon.

5. Futásfalvi Márton Piroska macskái

Amióta a nőfestészetet önállóan tárgyalják, azóta Futásfalvi Márton Piroska (1900 Nyárádszereda – 1996 Budapest) nagyon népszerű, sokszor elkérik ezt a képét Szombathelyről. Nem véletlen, hogy életrajzi könyvének címlapján is ez a festmény szerepel:

6. Egy csirkeragut eszegető páros is lehet ász

Nyári István (Munkácsy díjas festőművész, 1977–ben végzett a Magyar Iparművészeti Főiskola reklámgrafika szakán) képe is szép pályát futott be. Ez a képe is nemzetközileg jegyzett, mindig elkérik. Egyébként barátait ábrázolja, és a nyolcvanas évek legelején készült. (A megnyitó hátterében, ott a falon)

7+1 Mi köze van ennek a kortárs festménynek Csontváryhoz?

Annyi, hogy László Dániel festménye hihetetlenül hajaz Csontváry Selmecbánya című képére. Bizony, visszament a helyszínre a festő, és megfestette – annyi év után – ugyanazt a látképet.

Azzal az eltéréssel, hogy Csontváry képén a háttérben - ott a hegyen - látható egy E-betű, az erdőben. A tarvágás jele.

Nagyítsunk rá, mi lett László Dániel képén mindebből!

És akkor még nem beszéltük erről a festményről, meg sok más izgalmas munkáról. Felismeritek az alkotókat?

1.42 milliárdból ezt a közintézményt is kipofozzák Szombathelyen

Ma a támogatói szerződést is aláírták, úgyhogy hozzuk is a részleteket. Nem titokzatoskodunk tovább, persze, hogy a Szombathelyi Képtárról lesz szó. Ami ugyan nem is olyan régi múzeuma a városnak, közadakozásból is építették alig 32 éve, viszont annál lepusztultabb állapotban van. Beázik, rossz a hőszigetelése, tereit nehéz kifűteni.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés