Nicsak: Itt a harmadik Vas megyei Kossuth-díjas

Hildebrand István operatőr-rendező Felsőcsatáron nőtt fel, és kapcsolata nem szakadt meg a faluval.
 
 

Nicsak: Itt a harmadik Vas megyei Kossuth-díjas

Hildebrand István operatőr-rendező Felsőcsatáron nőtt fel, és kapcsolata nem szakadt meg a faluval.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Nicsak: Itt a harmadik Vas megyei Kossuth-díjas

Hildebrand István operatőr-rendező Felsőcsatáron nőtt fel, és kapcsolata nem szakadt meg a faluval.

Egészen különleges az idei év, a Kossuth-díjasok névsora ugyanis tele van Vas megyei nevekkel.

A Velemben élő Törőcsik Marin kívül Kisléghi Nagy Ádám is itt él és alkot, és most arra hívták fel a figyelmünket, a ma szintén Kossuth-díjat kapott Hildebrand Istvánt szintén szoros szálak fűzik ehhez a kicsi nyugat-magyarországi megyéhez.

Egészen pontosan a határszéli Felsőcsatárhoz, a ahol a gyermekkorát töltötte 12 éves koráig.

A Vaol.hu beszámolója szerint tavaly novemberben járt a faluban, ahova 90. születésnapjára hívták.

Kiderült, hogy 12 éves koráig horvátul beszélt, magyarul kevésbé. Nagyapja traktorosnak szánta Felidézte, amikor Budapestre került, és először meglátta a Dunát, azt hitte, az a tenger. Itt a Pinka ma már picinek tűnik, egykor hatalmas volt. És élénken emlékszik, amikor Felsőcsatár határában lezuhant egy amerikai repülőgép, ő találta meg.

„Jöttek például a filmesek, akik festett üvegeket hoztak magukkal, amelyek akkorák voltak csupán, mint egy mai okos telefon. Kézzel festették ezekre Jézus történetét. Megvolt a szeplőtelen fogantatás és a keresztre feszítés is. Az iskola falára, diaként „vetített képhez” a helyi tanító játszott aláfestő zenét harmóniumon. - Mi gyerekek úgy hívtuk: a mozi. Számomra tíz éves koromig ez volt a mozi” – nyilatkozta ugyancsak felsőcsatári gyerekéveiről a Prémium Magazinnak Hildebrand.


Életrajza az MTI által kiadott anyagban:

HILDEBRAND ISTVÁN Balázs Béla-díjas filmoperatőr, videórendező, érdemes művész 1928. szeptember 26-án született Budapesten.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán diplomázott 1950-ben. Ezt követően híradó-operatőrként dolgozott az Új Magyar Filmirodánál, a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdiónál, a Hunnia Filmgyárban, majd a Budapest Filmstúdióban. 1952 és 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1970 és 1980 között a Mafilm Nemzetközi Stúdió, 1986-tól a Pannónia Filmstúdió főoperatőre, 1991-től a Videovox Stúdió produkciós és művészeti vezetője volt.

Kezdetben riport- és dokumentarista alkotásokkal foglalkozott. Az ötvenes évek közepétől játékfilmek operatőre lett, ő fényképezte az 1960-as, 70-es, 80-as évek leglátványosabb produkcióit. Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként többek között olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, valamint A veréb is madár, illetve a Marton Endre által rendezett Katonazene. Népszerű európai tévésorozatok operatőre is volt, nevéhez fűződik az 1975-ös Sztrogoff Mihály című kalandfilm-sorozat is. Munkáját formagazdagság, plasztikus fényhatások, kitűnően választott beállítások és biztos technika jellemzik.

Művészetét 1960-ban Balázs Béla-díjjal, 1979-ben érdemes művész címmel ismerték el. 1962-ben és 1967-ben megkapta a filmkritikusok díját, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. 2008-ban a Filmszemle, 2016-ban a magyar filmkritikusok, 2018-ban a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Életműdíjával tüntették ki.

2018-ban mutatták be Kocsis Tibor és Konecsny Emőke dokumentumfilmjét Jelenetek egy operatőr életéből - Hildebrand István legendáriuma címmel.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés