66 szakember mondott fel a Vas Megyei Kormányhivatalban

Összesen 92-en távoztak. Elméletileg lehetne őket pótolni, a gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű. Van, ahol akadozik az ügyintézés.
 
 

66 szakember mondott fel a Vas Megyei Kormányhivatalban

Összesen 92-en távoztak. Elméletileg lehetne őket pótolni, a gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű. Van, ahol akadozik az ügyintézés.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

66 szakember mondott fel a Vas Megyei Kormányhivatalban

Összesen 92-en távoztak. Elméletileg lehetne őket pótolni, a gyakorlatban azonban nem ilyen egyszerű. Van, ahol akadozik az ügyintézés.

Összesen 2500-an kérték a felmentésüket a központi és a területi közigazgatásban - írta nemrég az Miniszterelnökségre hivatkozva az Index. A kormány szerint a sok távozó miatt nem lesznek gondok az ügyintézésben, az Index viszont úgy tudja, hogy a megyei és járási, kerületi kormányhivatalokban májusra kaotikus helyzet alakulhat ki.

Ugyanannyi pénzért többet kell dolgozniuk

Március elsején lépett életbe egy még tavaly elfogadott új jogszabály, ami a minisztériumok és háttérintézményeik, a megyei, járási és központi kormányhivatalok dolgozóit, továbbá a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

Ennek lényege, hogy március 1-től az érintetteknek 25-ről 20-ra csökkent az alapszabadságuk, és a félórás ebédszünet már nem számít bele a munkaidőbe. Ez a felháborodás egyik oka, a másik, hogy a beígért béremelés helyett gyakorlatilag bércsökkentés történt, ugyanis így megnőtt a munkaidejük, és ugyanannyit keresnek, mint korábban.

Egy érintett lapunknak azt mondta, eddig 8 órától 16:30-ig tartott a munkaideje, most 7:30-tól 16:30-ig. Ami nem nyolc órát plusz félórás ebédidőt jelent, hanem 9 órányi munkaidőt. Azoknak is, akik nem veszik igénybe a fél órás ebédszünetet.

Fizetnek annak, aki hajlandó távozni

Kiszámolták, hogy a módosítás és a szabadság csökkentése miatt évi 16 nappal nőtt az éves munkaidejük, ami 8 százalékos munkaidő-növekedést és munkaerő-csökkentést jelent. De nem csak ez jelent gondot.

A kormányhivatal szakemberei eddig kormánytisztviselői státuszban voltak, a jogszabállyal azonban állami tisztviselők lettek március 15-től, vagyis változott a besorolásuk. A törvény értelmében a munkavállalóknak joguk van azt mondani, hogy nem fogadják el az átsorolást, ez azonban gyakorlatilag a felmondásukat jelenti. Informátorunk szerint szinte fizetnek azért, ha valaki távozik.

Az új besorolásról értesíteni kellett a munkavállakókat, akiknek öt munkanapjuk volt eldönteni, elfogadják-e az új státuszt. Aki nem fogadta el, annak két hónapos felmondási idő után megszűnik a munkaviszonya, és végkielégítést is kap. A Vas Megyei Kormányhivatalban 66-an döntöttek így.

92 emberrel vannak kevesebben

Információink szerint jelenleg 1166 a létszámkeret a vasi kormányhivatalban, ennyi ember közül távozott most 66. Viszont korábban már öt embert áthelyeztek, 21 nyugdíj előtt állónak pedig felmondtak. Segítőnk szerint velük tulajdonképpen jót tettek, hiszen megkapják a végkielégítést, és nem kell tovább dolgozniuk.

Így a 66 önként távozóval együtt 92 munkavállalóval vannak kevesebben a vasi kormányhivatalban.

Az önként távozók között is vannak nyugdíj előtt állók, vagyis ebben az évben érik el az öregségi nyugdíj korhatárát. Ők is azért vállalták a felmondást, mert a két hónap felmondási idővel és a végkielégítéssel kihúzzák a nyugdíjig, úgy, hogy gyakorlatilag már szinte dolgozniuk sem kell.

A vasi kormányhivatalban a 92 fő nem is tűnik soknak, ha az 1166-os létszámkeretet nézzük. Mégis vannak olyan területek, ahol gyakorlatilag ellehetetlenült az ügyintézés. Információnk szerint van olyan osztály, ahol az osztályvezető kivételével mindenki felmondott.

Ezt látva az osztályvezető is bejelentette lemondását, de ígéretet tett, ha kap új embereket, marad. A szigorúnak tűnő jogszabályok ellenére ezt meg is ígérték neki, így most újra feláll a majdnem megszűnt osztály.

Újabb létszámcsökkentés jön jövőre

Segítőnk felhívta a figyelmet arra is, hogy egészen március 1-ig létszámstop volt a hivatalokban, nem tudták pótolni a távozókat, azokat sem, akik nyugdíjba mentek. Főleg ennek tudja be a problémákat.

Szerinte további tömeges felmondás nem várható, az ötnapos határidő lejárta után már nem jár automatikusan a végkielégítés. A távozókat elvileg pótolhatják, de a gyakorlatban nem ilyen egyszerű.

2020. január 1-től ugyanis új létszámkeretet állapítanak meg a kormányhivatalokra, Vas megyében is várhatóan csökken majd a létszámkeret. Így, ha most pótolják a kieső 66 embert, az újonnan jöttek nagy részétől január 1-vel meg kell válniuk. Informátorunk szerint most fél évük van a kormányhivataloknak, hogy kitalálják, kisebb létszámmal hogyan tudnak majd eredményesen működni.

Egy másik érintett lapunknak azt mondta, nincs feszült helyzet a hivatalokban, inkább izgatottság van a változások miatt. A legtöbben szerették volna megtartani a munkahelyüket, főleg az okozott dilemmát, hogy nem ismerték a végkielégítés mértékét. Azt is megerősítette, hogy főleg a nyugdíj előtt állók döntöttek a végkielégítés és a távozás mellett.

Lázár János hagyatéka

Most az a fő gond, hogy már az új szerződések alapján kell dolgozniuk úgy, hogy nem is ismerik annak a tartalmát, alá sem írták. Szerinte nincs akkora létszámcsökkenés, ami akadályozná a munkát, de megjegyezte, ez attól is függ, hogy egy adott osztályról hányan mennek el.

A nagyobb gondokat inkább a korábban bevezetett létszámstop okozta, amikor nem tudták pótolni a távozókat, valamint a rossz és egyenlőtlen munkaszervezés. Megjegyezte, a helyi HR-esek keze meg van kötve, mindent felülről irányítanak.

Ezt a kijelentést más forrásokból is megerősítették. Lázár János, még kancellária miniszterként jelentette be a bürokráciacsökkenést, ebből eddig annyi valósult meg, hogy sok ügyben lecsökkentették az ügyintézési határidőt.

Ez jó az állampolgároknak, hiszen gyorsabban el tudják intézni a dolgaikat ráadásul a törvénymódosításba beletettek egy kitételt, hogy ha a csökkentett határidő miatt nem sikerül végigvinni egy adott ügyet, akkor automatikusan az ügyfél javára kell dönteni. Plusz, egyes ügyekben a határidőcsúszás miatt 10 ezer forint fájdalomdíjat is fizetni kell.

Maga Orbán Viktor lépett közbe

Ez azonban a létszámstop miatt leterhelte a hivatalokat, állítólag nemrég maga Orbán Viktor Orbán adott utasítást, hogy a lehetőségek szerint csökkentsék az állami hivatalok létszámát, mert nem tartotta elégségesnek a bürokrácia csökkentését.

Arról is terjednek a hírek, hogy a felmondások vonzóvá tételével akarták csökkenteni a létszámot, és a kormány a felelősséget így át tudja hárítani a kormányhivatalokra. Viszont ez nem olcsó, elsősorban olyanok távoztak, akik magas végkielégítésre számíthattak, az összes végkielégítés kifizetése milliárdos nagyságrendű kiadás lesz.

Bürokráciacsökkentés magyar módra.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu