Vívó, képviselő, orvos, újságíró, súlyemelő - és ami közös: mindegyikük nő, méghozzá az első

Március 8-a világszerte a nők napja. Ez alkalomból szeretnénk bemutatni néhány úttörő nőt, akik valamit elsőként értek el. Az előző résztől eltérően most magyar hölgyek tetteit elevenítjük fel.
 
 

Vívó, képviselő, orvos, újságíró, súlyemelő - és ami közös: mindegyikük nő, méghozzá az első

Március 8-a világszerte a nők napja. Ez alkalomból szeretnénk bemutatni néhány úttörő nőt, akik valamit elsőként értek el. Az előző résztől eltérően most magyar hölgyek tetteit elevenítjük fel.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Vívó, képviselő, orvos, újságíró, súlyemelő - és ami közös: mindegyikük nő, méghozzá az első

Március 8-a világszerte a nők napja. Ez alkalomból szeretnénk bemutatni néhány úttörő nőt, akik valamit elsőként értek el. Az előző résztől eltérően most magyar hölgyek tetteit elevenítjük fel.

Az első magyar női olimpiai bajnok – Elek Ilona

Elek Ilona – vagy Csibi, ahogy mindenki hívta - 1907. május 17-én született Budapesten. Gimnazista korában még zongoristának készült, a női vívás ekkor még illetlen hóbort volt.

Ennek ellenére a magyar fővárosban mégis megjelent egy női vívóegyesület, aminek hirdetését meglátva Csibi és húga –Elek Margit, aki később ötször világbajnok vívó lett – a zongoraórákra kapott pénzből iratkozott be. Lebukásukat egy győztes verseny után készült csapatkép okozta, aminek következtében az Elek lányokat eltanácsolták a gimnáziumból.

Csibit felvették a Zeneakadémiára, ám tanára nem nézte jó szemmel a vívást, mert úgy gondolta, merevíti a lány csuklóját. Utolsó mérkőzéseinek egyikén a vívószövetség egy vezetője is a nézők közt ült, aki látva a lány tehetségét rögtön lebeszélte arról, hogy befejezze a vívást.

1928-ban már póttag volt az olimpiai keretben, ám ekkor még nem utazhatott ki a játékokra. A következő évi Európa-bajnokságra pénzügyi okokból nem utazhatott ki, ám édesapja állta a költségeket, és a 22 éves lány pontot érő helyezést ért el.

Pályafutása hamarosan ismét majdnem véget ért: testvére egy mérkőzésén a zsűri igazságtalanul ítélkezett, ezért a feldühödött Csibi odasétált az elnöki asztalhoz, és véleményezte a bírók tevékenységét. Példa statuálás céljából 2 évre eltiltották a versenyzéstől.

Legközelebb 1933-ban, a budapesti EB-n vívhatott újra, ahol már aranyérmet szerzett. Hamarosan azonban már nem csak az állt versenyzése útjába, hogy nő volt. Zsidó származása miatt sorra tanácsolták el a sportegyesületektől, csak a Detektív Atlétikai Club fogadta be. 6 hazai válogató versenyen is részt kellett vennie, mire bekerült az olimpiai keretbe.

1936-ban, a berlini olimpián csak Elek Ilona képviselte a magyar vívósportot a döntőben – a férfiak tőrvívói és a tőrcsapat is kiesett a selejtezőkben. Csibit nem tartották esélyesnek, arra számítottak, hogy a két korábbi olimpiai bajnok német Helene Mayer vagy az osztrák színekben versenyző Ellen Preis lesz a döntő résztvevője.

Ennek ellenére az ekkor 29 éves Elek Ilona könnyedén szerezte meg az aranyérmet. Így lett egy zsidó származású nő a Gömbös-kormány által vezetett Magyarország első női olimpiai bajnoka - mindezt a náci Németországban.

A következő években sorban szerzett érmeket világversenyeken és országos bajnokságokon, majd a világháború miatti leállást követően 1948-ban Londonban megvédte olimpiai bajnoki címét. A helsinki olimpián ismét címvédésre készült, ám ekkor egy bíró tévedés következtében elvesztette az aranyérmet (a későbbi videófelvételeken látszik, hogy az utolsó találat érvénytelen volt.

Elek Ilona néhány évvel és éremmel később befejezte pályafutását, de a helsinki aranyérem miatt élharcosa lett az elektromos pontjelző berendezések bevezetésének. Később befejezte Zeneakadémiai tanulmányait, majd komponálni kezdett.

Hugával, Margittal írt önéletrajzi könyve 1968-ban jelent meg „Így vívtunk mi” címmel. 1988-ban halt meg Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található.

Nem csak Elek volt zsidó származású

Helene Mayer, a németek vívója is zsidó származású volt, 1933-ban nem tudta igazolni apja árjaságát, így egyesületétől is elküldték, ösztöndíját megvonták. Emigrált az Egyesült Államokba, és valószínűleg amerikai színekben indult volna Berlinben, ám a nácik zsarolása miatt mégis horogkeresztes mezt öltött.

A berlini olimpia idején „száműzték az antiszemitizmust” a városból, és a németeknek szüksége volt egy olyan sportolóra, akin bemutathaják, hogy egyenrangúként bánnak a zsidókkal: ez lett a korábbi olimpiai bajnok Helene Mayer.

Blonde Hee –ahogy sporttársai nevezték- annak reményében indult németként a versenyen, mert azt ígérték neki, hogy akkor családja békében élhet tovább. De a nácik nem csak őt zsarolták meg így: Gretel Bergmann, a női magasugrás akkori német csúcstartóját hasonlóképp vitték haza Londonból – ám ő végül mégsem indulhatott.

A közvélemény egyöntetűen a német versenyzőt tartotta esélyesnek. Az egyik magyar tudósító, a korábbi kardvívó, Petschauer Attila egy alkalommal azt jelentette az Estnek, hogy „Helene Mayertől a győzelmet nem lehet elvenni.” Elek Margit erre ironikusan csak annyit reagált: „Még szerencse, hogy Csibi nem olvasta a cikket.”

Az első magyar női országgyűlési képviselő – Slachta Margit

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született 1884. szeptember 18-án. 1908-ban családja egy része kivándorolt az Egyesült Államokba, Margit viszont Magyarországon kezdett el tanulni.

Kalocsán tanítóképzőt végzett, majd tanítani kezdett. Ezzel azonban felhagyott, hogy szociális munkásnak állhasson. Belépett az Országos Katolikus Nővédő Egyesületbe és hamarosan is ő is előadásokat kezdett tartani.

Az elsők közt lett tagja a szociális missziótársulatnak. 1915-ben szociális iskolát nyitott és szerkesztője lett a Keresztény Nő című lapnak. 1918-től a lap címe Magyar Nőre változott, alcíme pedig A keresztény feminizmus lapja lett.

1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, március 25-én pedig a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, így ő lett az első női képviselő Magyarországon.

Élete további részében a nők megsegítésén fáradozott. 1943-ban Rómába utazott, hogy cselekvésre sürgesse a pápát, miután Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”. A későbbiekben több zsidót is bújtatott.

1944-ben betiltották az általa alapított Keresztény Női Tábort, ám a Demokrata Néppárton belül tovább működhetett. 1945-ben ismét országgyűlési képviselő lett.

Nőmozgalmát politikai párttá szervezte, amivel 4 mandátumot tudtak szerezni. Kommunista nyomásra az egyik parlamenti felszólalását külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették, ezért 60 napra kizárták az országgyűlésből.

Ezután felszólalt az egyházi iskolák államosítása ellen, majd amikor a képviselők elénekelték a Himnuszt, ő nem állt fel, ezért a mentelmi bizottság felfüggesztette mentelmi jogát, valamint 12 hónapra ismét kitiltották. Politikusi pályája befejeződött Magyarországon.

1949-ben húgával először Ausztriába, majd az Egyesült Államokba szökött. Többször szerepelt a Szabad Európa rádióban, Nemes Borbála álnéven. Két évvel később megpróbált hazaköltözni, ám 1953-ban végleg letelepedett Amerikában. Onnan is próbált segíteni: segítséget nyújtott az ’56-os menekülteknek is.

1969-ben az Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, 1974-ben hunyt el Buffaloban.

Az első magyar orvosnő – Huggonai Vilma

1847-ben született grófi családba. Tanulmányait a Prebstel Mária leánynevelő intézetben végezte – ezzel elvégezte a magyar nők számára elérhető legmagasabb képzést. Érdeklődése azonban a természettudományok felé irányult.

18 évesen Szilassy György földbirtokos felesége lett, 3 gyermeket hozott a világra. Hamarosan azonban megtudta, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak – férjük beleegyezésével. Bár Szilassyt untatta neje érdeklődése, mégis beleegyezett, így 1879-ben orvosi diplomát szerzett.

Az egyetem sebészeti klinikáján, majd alapítványi kórházban dolgozott. Magyarországon nem tudta elfogadtatni a diplomáját, egészen 1897-ig. Közben szülésznői vizsgát tett, és megírta A nők munkaköre című tanulmányát.

Időközben elvált, majd újra házasodott: hozzáment Wartha Vince vegyészhez, akitől megszületett Vilma nevű kislánya. Miután elfogadták diplomáját, főként nők és gyerekek gyógyításával foglalkozott. 1907-ben megjelenteti magyarul Fischer-Dückelmann: A nő, mint háziorvos című könyvét.

A világháború éveiben betegmegfigyelő állomásokat szervezett, az Országos Nőképző Egyesületben pedig betegápolást tanított. 74 évesen hunyt el. Hugonnai azonban nem csak az első magyar orvosnő volt. Egyes források szerint ő volt az első nő Magyarországon, aki egyetemi diplomát szerzett.

Az első magyar újságírónő – Vay Sarolta

Az első magyar újságírónő megnevezés nem a leghelyesebb: Vay Sarolta férfiként élt. Emiatt élete egy részében nem a Sarolta, hanem a Sándor nevet használta.

Vay Sarolta élete épp olyan kusza volt, mint amilyennek tűnik. Édesapja nem tudott túllépni első szülött fia halálán, így az 1859-ben született Saroltát fiúként nevelte, tőle kapta a Sándor nevet is. Két éves korában apja a gyermek nevelését Kászonyi Dánielre bízta, aki huszárfőhadnagyként és hírlapíróként lett ismert.

Kászonyi a fiatal Saroltát lovagolni és vívni tanította. Sarolta 12 évesen Drezdába került, ahol leányiskolában tanult. Diplomát szerzett, majd Budapesten kezdett dolgozni, 1895-től a Pesti Hírlap állandó munkatársa volt. Ekkor már férfiként élt.

A tiszeszlári vérvádper tárgyalásáról tudósított, mikor megismerte Eszéki Emmát, akivel utána 6 évig élt együtt. 1889-ben -szülei beleegyezésével- feleségül vette Engelhardt Máriát. A házasság válással végződött, Vay pedig eladósodott.

Időközben szanatóriumba került, ahol Richard von Krafft-Ebing pszichiáter vizsgálta. A doktor fő művében, a Psychopatia Sexualis: eine Klinisch-Forensische Studie című kötetben külön fejeztet szentelt az újságírónak.

Vay visszatértekor már csak az irodalomnak élt, több kötete is megjelent. 1918-ban hunyt el tüdőgyulladás következtében, Svájcban.

A magyar súlyemelés első női olimpiai érmese – Márkus Erzsébet

Listánk végén ismét hazabeszélünk, hiszen egy vasi sportolóról van szó.

Márkus Erzsébet 1969-ben született Sopronban, de a súlyemelést már Vas megyében kezdte el, 1986-ban. 7-szeres Európa-bajnok, 9-szeres magyar bajnok. Legnagyobb sikerét 2000-ben érte el, amikor ezüst érmet szerzett az olimpián - akkor már édesanyaként. Jelenleg edzőként dolgozik.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés