Romkerti halom ásatásán jártunk 

Kiderült, mit rejt, és mit nem a szombathelyi Romkert titokzatos dombja - ásatást néztünk

Azt is tudják már a régészek, mi mindent nem rejthet ez a fura halom ott, a Romkert szélén. Viszont tömegével kerültek elő belőle késő római-kori kincsek.
 
 

Kiderült, mit rejt, és mit nem a szombathelyi Romkert titokzatos dombja - ásatást néztünk

Azt is tudják már a régészek, mi mindent nem rejthet ez a fura halom ott, a Romkert szélén. Viszont tömegével kerültek elő belőle késő római-kori kincsek.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Kiderült, mit rejt, és mit nem a szombathelyi Romkert titokzatos dombja - ásatást néztünk

Azt is tudják már a régészek, mi mindent nem rejthet ez a fura halom ott, a Romkert szélén. Viszont tömegével kerültek elő belőle késő római-kori kincsek.

A szombathelyi Romkert egész nyáron zárva tart, csak a Karnevál idején nyitnak ki rövid időre. Az ok, amiért nem lehet most látogatni, hogy nagyszabású ásatások zajlanak a területen. Középtájban már felszedték a mozaikot, lebontották a helytartói palota helyét “védő” épületet, pár hete pedig elkezdődtek a mozaik helyén is az ásatások.

Másrészt a felújítási projekt részeként lehetőség nyílt arra is, hogy a Romkert más pontjait is megkutassák - kezdte Tárczy-Mladoniczki Réka, a Járdányi Paulovics István Romkert intézményvezetője, majd elmesélte:

- Évtizedek óta az egyik fontos kérdés a Romkerttel kapcsolatban az volt, vajon mit rejt a halom, itt a Romkert szélén. Miért és mikor keletkezhetett? A mozaik alatti kutatással párhuzamosan elkezdtük a halom feltárását is. Már június eleje óta dolgozunk itt, három szelvényt nyitottunk meg.

Ezt az ásatást azonban ne úgy képzeljük el, hogy utána hűlt helye maradt a Romkert dombjának

Tudományos szempontok alapján három folyosót nyitottak a szakmailag kérdéses pontokon, és csak ezeken a helyeken vizsgálódnak. Figyelnek közben arra is, hogy a fákat és bokrokat ne rongálják meg, hogy az ásatások után a dombot, kisebb parkrendezés után, eredeti állapotába lehessen visszaállítani.

A halom keletkezésére több elmélet is született az idők folyamán

Az egyik fontos feltételezés az volt, hogy annak idején, az első században, amikor a római város alapítása történt, erről a magaslatról tűzték ki Savaria tengelyét, és ehhez igazították a város utcarendszerét. A másik elképzelés szerint a Szily János nagyszabású barokk építkezésének idején keletkezett a halom, amikor a székesegyház alapját megásták, ide talicskázták a földet. De létezett egy olyan verzió is, miszerint az 1938-41 közötti régészeti feltárásokon kitermelt földet hordták ide halomba.

Ezekhez képest a mostani ásatás arra az eredményre vezetett, hogy egyik teória sem helytálló

Hogy mikor keletkezett a domb, továbbra sem tudjuk, de azt igen, hogy egyik, fentebb említett elképzelés sem helytálló. Biztosat nem lehet még állítani, de azt igen, hogy nem erről a dombról tűzték ki a római város tengelyét, mert a halomról kiderült, hogy nem első századi. A földfelszíntől számítva 2-3 méter magasan ugyanis tömegével kerültek elő a 4 századi rétegek. Jórészt tehát Szent Márton kori rétegeket takar, tele kincsekkel.

A talált leletek tehát egyértelműen mutatják, hogy a domb jó része a 4. században, az ókor végén keletkezett. Viszont a tetején is találtak feltöltési rétegeket, de ezek nem számottevőek, így az is kizárható, hogy a barokk kori építkezés maradványa lenne, legfeljebb a legfelsőbb, maximum egy méteres réteg származhat ebből az időszakból.

Egy biztos, a kiemelkedés alatt haladt a Borostyánkő út várost elkerülő szakasza, közvetlen szomszédságban állt a városfalon kívül a vámház. A terület Savariában a szabad kereskedelem helyszíne volt. Kicsit arrébb, a Romkert Disco előtt fazekasműhely működött, a út szélén pedig kis üzletekben árulták a portékákat. Mai nyelvre lefordítva ez a placc, ahol a domb is állt, a római kor Plázája volt, elkerülő úttal és bevásárlóközponttal. Nem véletlen hát, hogy a domboldalban az elmúlt hetekben egy újabb 2-3. századi üzlethelyiség falait is megtalálták, amelyet a 4-5. században már nem használtak.

Most azt gyanítják, hogy a domb jórészt a 4. században, Szent Márton korában keletkezhetett. Akkoriban nagyszabású építkezések folytak a városfalon belül, és a lebontott régi épületek maradványait és a város szemetét hordhatták ide.

Az emberi és állati csontok mellett rengeteg szép egyedi lelet is előkerült - sok a késői római anyag

Számtalan késő ókori bronzérme, freskótöredék, mozaikdarab, mázas kerámia- és üvegedény-töredék került most is elő a domb oldalából, de találtak kuriózumokat is, például egy csontból készült kis kanalat, amiről azt gyanítják, hogy orvosi eszköz lehet. Többféle mécses-töredéket, ezek közül is kiemelkedik egy Amon-fejes. Rábukkantak egy 10-12 cm hosszú, Sol istent ábrázoló bronzszobrocskára, amit, bár elég rossz állapotban került elő a földből, sikerült jó minőségben restaurálni, így Karnevál idején már látható lesz az Iseumban.

Tárczy-Mladoniczki Réka azt is hozzátette, hogy a domb legalja még hátra van, a negyedik század előtti rétegekhez még nem nyúltak, így továbbra is titok, mit rejt a mély, mikor is keletkezett valójában ez a terepalakzat.

A Romkertben eztán a mozaik ásatását is megkukkantottuk, arról nemsokára külön cikkben is hírt adunk...

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés