Igenis sakkban tarthatnák az orvosok a törvényhozókat

Az egészségügy és a betegek érdeke is, hogy egy korszerű, jól működő orvosi kamara jöjjön létre – mondják azok az orvosok, akik belülről reformálnák meg a több mint 40 ezer tagot tömörítő szervezetet. Az Újratervezés elnevezésű kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportból nőtt ki: kihasználnák a lehetőséget, hogy hamarosan tisztújítást tart a kamara. Nem palotaforradalmat akarnak, hanem felrázni az orvostársadalmat. Interjú az Újratervezés csoport három tagjával, Máté-Horváth Nórával, Lénárd Ritával és KIncses Gyulával.
 
 

Igenis sakkban tarthatnák az orvosok a törvényhozókat

Az egészségügy és a betegek érdeke is, hogy egy korszerű, jól működő orvosi kamara jöjjön létre – mondják azok az orvosok, akik belülről reformálnák meg a több mint 40 ezer tagot tömörítő szervezetet. Az Újratervezés elnevezésű kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportból nőtt ki: kihasználnák a lehetőséget, hogy hamarosan tisztújítást tart a kamara. Nem palotaforradalmat akarnak, hanem felrázni az orvostársadalmat. Interjú az Újratervezés csoport három tagjával, Máté-Horváth Nórával, Lénárd Ritával és KIncses Gyulával.
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Igenis sakkban tarthatnák az orvosok a törvényhozókat

Az egészségügy és a betegek érdeke is, hogy egy korszerű, jól működő orvosi kamara jöjjön létre – mondják azok az orvosok, akik belülről reformálnák meg a több mint 40 ezer tagot tömörítő szervezetet. Az Újratervezés elnevezésű kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoportból nőtt ki: kihasználnák a lehetőséget, hogy hamarosan tisztújítást tart a kamara. Nem palotaforradalmat akarnak, hanem felrázni az orvostársadalmat. Interjú az Újratervezés csoport három tagjával, Máté-Horváth Nórával, Lénárd Ritával és KIncses Gyulával.

Nemrég állt nyilvánosság elé az Újratervezés elnevezésű csoport. Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport több mint három éve működik, több ezer tagja van. Miért volt szükség egy újabb kezdeményezésre? Miért fontos, hogy megalakuljon a kamarán belül ez a csoport?

Lénárd Rita (L.R.): Kerestük a lehetőséget, hogyan lehetne tovább lépni, mert az, hogy kieresztjük a gőzt, az kevés. Ez hívta életre az Újratervezés csoportot, hogy legyen valamiféle kézzelfogható aktivitás.

Máté-Horváth Nóra (M.H.N.): Kinőttük azokat a kereteket, amit az 1001 orvos… Facebook-csoportként jelentett. Továbbra is fontos felület, de egy Facebook-csoporttal nem lehet változást elindítani a Magyar Orvosi Kamarában. Ezért fogalmazódott meg a gondolat, hogy valamilyen formációba szerveződve a MOK által kínált keretek között érjünk el változást.

L.R.: A kamara területi alapon szerveződik, de az alapszabály alapján van arra lehetőség, hogy a tagok külön csoportot hozzanak létre bizonyos célok, témák mentén. Ez lenne az Újratervezés. Álmos Péter (az 1001 orvos… egyik alapítója – a szerk.) volt, aki észrevette ezt a lehetőséget. A csoport formális megalakulása lehetővé teszi, hogy minden területi szervezeti és elnöksegi ülésen ott legyünk; lássuk, mi történik a kamarában, hogyan épül fel a szervezet, mik a helyi problémák. Közvetlen közelről láthatjuk a szavazás előkészítését is. Ehhez a területi szervezeteknek jóvá kell hagyniuk a csoport elindítását.

Tudva, hogy a kamara vezetésének elég viharos a viszonya az 1001 orvos…-sal, ez menni fog?

M.H.N.: A kamara vezetése nem egyenlő a tagsággal. Kínosan ügyeltünk arra, hogy minden alaki követelménynek megfeleljünk. Egy már működő csoport ügyrendjét vettük alapul, így az elutasítás csak egyértelműen manipulativ okból történhet.

Kingyes Gyula (K.GY.): Nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért nem jöhet létre a csoport. Az nem elég érv, hogy félünk tőletek.

Hogyan függ össze az egészségügy állapota, hogy milyen színvonalú ellátást kapnak a betegek, és az orvosi kamara működése? A laikus szemlélő számára tűnhet úgy, hogy a kamara kérdése csupán az orvostársadalom belügye.

M.H.N.: A mindenkori szakmapolitikának az a legfőbb baja, hogy a döntéshozók nem az adott területen dolgoznak: egy államtitkár vagy egy miniszterelnök ritkán vesz részt a betegállátásban. Arról nem beszélve, hogy nincs dedikált egészségügyi minisztérium. Magyarán kell egy kapocs az orvosok és az ápolók, illetve a politika közé. Ha nincs egy erős lobbitevékenység, akkor a politikának nem lesz füle arra, hogy leesik a csempe a műtőben, hogy nincsen elég ágy a kórházban. Ez a kapocs lenne az orvosi kamara. Most csak a sajtó segítségére számíthatunk ebben.

K.GY.: Alapvető célünk az egészségügy feduális működésének a lebontása. Ez nemcsak orvos és orvos között létezik, hanem az orvos-beteg viszonyban is megjelenik. Amikor a kamara demokratizálódásáról beszélünk, akkor erre is gondolunk. A betegek érdeke is, hogy olyan egészségügyben gyógyuljanak, amelyik szabályok szerint, nagy betegbiztonsággal működik és partnernek tekinti őket, nem pedig a gyógyítás tárgyának.

M.N.H.: Ettől az uram-bátyám világtól én szabályosan rosszul vagyok, és nem azért, mert nem tisztelem azt, aki mögött valós tudás és emberség áll. Sokszor azok várják el ezeket a rangkóros megszólításokat, akik nem képesek emberségesen beszélni a betegekkel.

Mi a probléma a kamarával?

L.R.: Éger István szavaival válaszolva: 15 évig kért és nem történt semmi. (Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke – a szerk.)

K.GY.: A kamara a potenciális súlyához képest nem tudja képviselni az orvostársadalom és az egészségügy érdekeit.Teljesen elszakadt egymástól a tagság és az elnökség. Vannak jó és általunk is támogatható deklarációi a kamarának, de ezeknek nincs következménye. A legutóbbi közleményükből is két sor hiányzik: határidő, hogy meddig kezdjen el tárgyalni velük a kormány, illetve mi lesz, ha ez nem történik meg.

M.H.N.: A MOK elnöksége jelenleg egy önfenntartó szervezet, nagyon jól elvannak az elmúlt másfél évtizedben kialakult miliőben. Csakhogy közben nem képviselik sem a 40 ezres tagság, sem pedig a társadalom érdekeit a nagypolitikai felé.

Éger István szerint a MOK-nak nincs eszköze, hogy változást kényszerítsen ki a politikától.

L.R.: Pedig mérhetetlenül erős szervezet lehetne a kamara; nem kell sztrájkról beszélni, elég lenne az önkéntes túlmunka felmondása. Ha csak a tagság fele megteszi ezt, már megáll az élet.

K.GY.: Nincsenek kihasználva a rendelkezésre álló keretek, de lenne ereje a kamarának, hogy ezeket tovább bővítse. Rossz a kamarai törvény, ez igaz, de ki kell kényszeríteni a megváltoztatását.

Tavasszal választásokat tart a kamara: megszavazzák a területi és az országos küldötteket, ősszel pedig tisztújítást tart az így megválasztott országos küldöttgyűlés. Az Újratervezés tagjai is indulnak jelöltként?

L.R.: Mindannyian beleegyeztünk, hogy elvállaljuk a jelöltséget a cél érdekében. Emellett szeretnénk olyan küldötteket találni, akikkel meg tudjuk valósítani a kamara átalakítását, akár olyanokat is, akik most is küldöttek.

K.GY.: Fontos, hogy egy változáspárti küldöttgyűlés álljon össze most. Jelenleg 70 tagja van az Újratervezés csoportnak, aki belép, annak aktivitást kell vállalnia.

M.H.N.: Hangsúlyozzuk, hogy nem palotaforradalmat akarunk csinálni, nem akarunk mindenkit leváltani. Azt szeretnénk, ha egy új, aktívabb szellemben működne a MOK, mert azt látjuk, hogy apátia uralkodik a tagságban; a küldöttek passzívak, úgy érzik, hogy úgysem tudnak beleszólni a most zajló dolgokba. A kamara vezetése azért változatlan immár 15 éve, mert mindig ugyanazok az emberek szavaznak.

L.R.: Nagyon kevesen szavaznak a küldöttállításon; legutóbb a teljes, körülbelül 40 ezres tagság egy számjegyű százaléka vett részt a szavazáson. Volt olyan körzet, ahol alig volt több szavazat volt, mint ahány jelölt, gyakorlatilag magukat választották meg.

Lesz saját elnökjelöltje az Újratervezés csoportnak?

K.GY.: Klasszikusokat idézve: majd akkor megyünk át a hídon, ha odaértünk. Nem Éger Istvánt akarjuk lecserélni egy jobb jelöltre. Semmire sem megyünk, ha nincs akarat és aktivitás. Rajtunk múlik, ezt kell megérteni és elhinni.

M.N.H.: Ahhoz hasonlítanám a helyzetet, mint mikor tavaly az országgyűlési választások előtt az 1001 orvos…-ból összeállt néhány lelkes tag, és elkezdtek egészségügyi választási programot írni. Nem azért, mert államtitkárt akartunk volna delegálni, hanem mert jól látjuk, mi történik az egészségügyben. Nagyon szívesen megírjuk a programot, hogy milyen legyen az új, korszerű orvosi kamara.

Hány reformpárti küldött kell ahhoz, hogy változás történjen a kamarában? Hogyan történik a lehetséges jelöltek felkutatása?

M.H.N.: Ha a 380 fős országos küldöttgyűlés kétharmada képviseli az Újratervezés szemléletét, akkor nagy változás várható. M.H.N.: Kicsit idejét múlt lenne lakossági fórumokat tartani, nem is fogunk. Az Újratervezés egy abszolút online szerveződő mozgalom, mi hárman is most találkozunk először személyesen, pedig évek óta dolgozunk együtt, vannak tagjaink külföldről is.

L.R.: Nagyon különböző életkorú, beosztású, világnézetű orvosok vannak a Facebook-csoportunkban: teljesen más rétegekhez tudunk szólni, és ez érték. Szeretnénk minél több orvost elérni, hogy választhassanak: marad ez a mocsár vagy elindulunk valamerre. Nem lehet tovább várni.

Megvan a hangulat ahhoz, hogy aktivizálódjon a tagság?

L.R.: Látva, hogy már napi szinten hiányoznak a munkavégzéshez szükséges minimumfeltételek, azt gondolom, hogy igen.

K.GY.: Az orvostársadalomban is egyre erősebb a klasszikus nagypolitikával szembeni apátia, onnan nem várnak megoldást. Ugyanez igaz a szakszervezetekre is. A kamara az a forma, ami leginkább alkalmas lehet az orvostársadalom megszólítására, belső működésének megváltoztatásra.

Ha már a sajtó szerepét említették: az orvosi kamarának kötelessége lenne-e megszólalnia olyan nagy port kavaró esetekben, mint a Honvédkórház botrányai vagy Székely László szívsebész ügye?

L.R.: Ha nem ismeri az adott eset pontos körülményeit, akkor nem lenne helyes.

M.H.N.: Ha orvosi körökben történik egy botrány, ami ekkora felháborodást vált ki, mint a Székely-ügy, akkor a kamarának kötelessége kivizsgálnia azt.

L.R.: Ezért is szerepel az Újratervezés csoport programjában a szakmai minimumfeltételek betartásának vizsgálata.

K.GY.: Főleg, hogy az egyedi esetek mögött sokszor rendszerhiba húzódik meg.

M.N.H.: Van a kamarának etikai bizottsága, képletesen. Egy lassú reagálású egység, ami nagyon jól tud semmitmondó állásfoglalásokat adni.

L.R.: Többször kezdeményeztük az etikai kódex módosítását, hiába.

K.GY.: A kamara kizárólag akkor szólalt meg hálapénzes ügyekben, amikor már muszáj volt, mert például az 1001 orvos… csoport kivitte a nyilvánoság elé, egyébként pedig hárítanak.

M.H.N.: Az még a szerencsésebb eset, ha hárítanak: a kommunikációjukra is ugyanaz a kioktató, paternalista hangnem a jellemző. Ha jelezzük a problémákat, ugyanúgy beszélnek velünk, mint a főorvos úr egy kezdő rezindenssel.

2015 decemberében indult az 1001 orvos..., az elmúlt évek alatt mit tudott elérni a kezdeményezésük?

M.N.H.: A Sándor Mária-féle mozgalom és a szakdolgozói tüntetések mellett az 1001 orvos… határozott fellépésének is nagyban köszönhető, hogy 2016-ban történt béremelés.

L.R.: Azt szokták mondani, hogy az orvosok inkább összezárnak, ehhez képest a kórházi fertőzések és a hálapénz témáját a csoport hozta be a nyilvánosságba.

Mi történik a választások és a tisztújítás után? Mik lennének az első reformlépések?

M.N.H.: A mi küldetésünk nem odáig tart, hogy bekerüljünk a kamara körforgásába. Akkor kezdődik igazán, onnan lesz éles a lobbitevékenységünk. A kamara jó működéséhez aktivitás kell, ehhez viszont az analóg módszerek elavultak. Miért kell személyesen jelen lennem a küldöttgyűlésen, ha azon a napon potenciálisan ügyelnem kell? Bemutatkozó közleményünkben is említettük az e-alapú résztvétel bevezetését.

L.R.: Transzparenssé kell tenni mind gazdaságilag, mind a tisztségviselők díjazását tekintve.

K.GY.: A kamara honlapját portállá alakítani, ahol belső viták, beszélgetések folynak, és természetesen elérhető lenne, hogy milyen előterjesztések kerülnek az elnökség, a küldöttgyűlés elé. Most úgy működik a MOK, mintha az Országgyűlés honlapján nem lehetne elolvasni, hogy miről szavaznak a képviselők. A betegek számára is nyitott, interaktív felületünk lenne, ahol elmondhatják véleményüket, de meg tudnák azt is nézni, hogy az adott orvos ellen született-e etikai ítélet.

M.N.H.: Proaktívvá kell tenni az orvosi kamarát, hogy szakmailag és morálisan is hitelesen tudjon megszólalni olyan ügyekben, amelyek a közvéleményt foglalkoztatják, iránytűt adva az egészségügyi dolgozóknak, lakosságnak és a mindenkori döntéshozóknak. Így a sajtó is elsőként a kamarát fogja keresni mint hiteles szakmai szervezet.

L.R.: Magaménak érezzem, ez az egyik legfontosabb. Hogy dicsőség legyen a kamara tagjának lenni, nem pedig egy sarc. (A Magyarországon praktizáló orvosoknak kötelező belépniük a kamarába, és ezért éves tagdíjat kell fizetniük – a szerk.)

K.GY.: Ezek tűnhetnek közhelynek, de akkora a deficit a kamara működésében, hogy egyszerű lépésekkel hihetetlenül nagy változást lehetne elérni.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés