Mit tehetünk, ha megőrült a szomszéd, vagy csak ha túl zajos?

Aki nem egy elhagyatott tanyán lakik, ahol mindössze a szél süvítése és a kóbor kutyák éjszakai vonyítása a komolyan vehető hanghatás, az előbb-utóbb szembesülni fog azzal, hogy a szomszédjai nem azt az ideált testesítik meg, melyet álmaiban egy részletgazdag illusztrációval ábrázolt. Van persze aki hiperérzékeny, s az is zavarja, ha a szomszédja a megszokottnál nagyobbat sóhajt, van azonban, akinek jogosnak tekinthetők a panaszai. Kinek, milyen jogai és milyen lehetőségei vannak, ha gondjai akadnak a szomszédokkal?
 
 

Mit tehetünk, ha megőrült a szomszéd, vagy csak ha túl zajos?

Aki nem egy elhagyatott tanyán lakik, ahol mindössze a szél süvítése és a kóbor kutyák éjszakai vonyítása a komolyan vehető hanghatás, az előbb-utóbb szembesülni fog azzal, hogy a szomszédjai nem azt az ideált testesítik meg, melyet álmaiban egy részletgazdag illusztrációval ábrázolt. Van persze aki hiperérzékeny, s az is zavarja, ha a szomszédja a megszokottnál nagyobbat sóhajt, van azonban, akinek jogosnak tekinthetők a panaszai. Kinek, milyen jogai és milyen lehetőségei vannak, ha gondjai akadnak a szomszédokkal?
 
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Mit tehetünk, ha megőrült a szomszéd, vagy csak ha túl zajos?

Aki nem egy elhagyatott tanyán lakik, ahol mindössze a szél süvítése és a kóbor kutyák éjszakai vonyítása a komolyan vehető hanghatás, az előbb-utóbb szembesülni fog azzal, hogy a szomszédjai nem azt az ideált testesítik meg, melyet álmaiban egy részletgazdag illusztrációval ábrázolt. Van persze aki hiperérzékeny, s az is zavarja, ha a szomszédja a megszokottnál nagyobbat sóhajt, van azonban, akinek jogosnak tekinthetők a panaszai. Kinek, milyen jogai és milyen lehetőségei vannak, ha gondjai akadnak a szomszédokkal?

Ilyen ügyekben az első probléma, hogy meg kell határozni, hogy mikor is beszélhetünk egyáltalán jogos panaszról? A polgári jogi szabályok értelmében a tulajdonos a tulajdona használata során tartózkodni köteles minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Tehát akkor lehet okunk panaszra, amikor szükségtelenül zavarónak minősíthető a szomszéd tevékenysége, az korlátozza a mi tulajdonosi jogainkat.

A hangsúly itt a szükségtelenen van, ami egyben azt is jelenti, hogy szükséges esetben korlátozhatja jogainkat a szomszéd. Ennek megítélése azonban nem a mi hatáskörünk, a bíróságoknak, illetve jogalkalmazóknak kell megtennie, ha arra kerül a sor.

Milyen jogaink vannak?

Egyrészt megillet minket a birtokvédelem joga. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy lefűrészelt csövű shotgunnal hanyagul az ajtófélfának támaszkodva megszabhatjuk a rendet szűk kis környezetünkben. A „birtokháborító” - ebbe beletartozik például a zajjal, szaggal, füsttel támadó lakó esete is - ellen ugyanis csak arányosan lehet fellépni.

Tehát: tartós, rendszeres zavaró tevékenységnél az első lépés mindig az legyen, hogy az illetékes jegyzőtől kérünk birtokvédelmet, illetve kérjük a zavaró tényező megszüntetését, valamint a további jogsértésektől való eltiltást, mondván: zavarja az ingatlanunk rendeltetésszerű használatát. Ennek két eredménye lehet: az első, hogy az illetékes kormányhivatal kimondja, hogy a panaszos tűrni köteles a zavarást, a másik, hogy eltiltja a szomszédot tevékenység végzésétől.

A határozatot a meghozataltól számított három napon belül kell végrehajtani, és ez akkor is kötelező, ha egyébként valamelyik fél bíróságtól kéri a jegyzői határozat megváltoztatását. A jogerős ítéletig tehát érvényben marad a rendelkezés. Amennyiben ez az út nem jár sikerrel, úgy bíróságtól kérhetik a panaszosok a jogsértés megállapítását, illetve esetlegesen a kártérítést.

Az egyik leggyakoribb gond: a zaj

A legtöbbet a szomszédok által keltett hanghatások, zaj miatt szoktunk panaszkodni. Ezzel kapcsolatban van egy általánosan elterjedt tévedés: ha nincs éjszaka, akkor szabadon lehet zajt kelteni. Ez azonban nem igaz. A jog nem köti a feleslegesen zavaró tevékenység gyakorlásának tilalmát időkorláthoz, tehát az tévhit, hogy este 10 vagy 11 óra előtt szabadon lehetne hangoskodni, s csak utána kellene némi korlátot szabni magunknak.

Csendháborítás szabálysértését követi el, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselőtestületének képviselője, a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, melynek maximuma 50 ezer forint. A vonatkozó törvény szerint egyébként, ha a szabálysértés miatt kirótt pénzbírság nem hajtható be, az közérdekű munkára, de akár elzárásra is változtatható.

Ugyanakkor az önkormányzatok külön is szabályozhatják/szabályozzák a kérdést, ahogy a szombathelyi önkormányzat is betiltotta a vasárnap hajnali és esti zajos munkavégzést. Aki társasházban él az további szabályokkal is találkozhat, hiszen a Szervezeti és Működési Szabályzatok (SzMSz) tovább szűkítik a lehetőségeket. Meglepő lehet, de ebben olyan dolgokat is meg lehet szabni, hogy hánytól hányig porszívózhatunk, moshatunk mosógéppel, de még kiterjedhet arra is, hogy nem használhatunk kopogó hangot adó fapapucsot. Erről a társasházak közgyűlése hivatott dönteni.

Mit tehetünk, ha egy kis zajt csapnánk és ha zajt csapnak?

Felújítanánk a lakást, ami fúrással-faragással jár? Jelezzük előre – a legjobb személyesen, de egy kinyomtatott lap is megteszi a kapun - a társasháznak, a szomszédoknak, akik így jobban tolerálják majd a tevékenységünket. Fontos, hogy ezzel nem szerzünk jogot a zajkeltésre, pusztán megértést kérünk, amit vagy megkapunk, vagy nem. Részben igaz lehet ez egy házibulira is, tehát előre kell jelezni. Bár ilyen esetekben – a bejelentés ellenére - azért ne számítsunk túl nagy megértésre, sokkal inkább a bekopogtató hatósági közegre. A mi bejelentésünk a szomszédot nem kötelezi semmire.

Ez egyben tanács azoknak, akiknek elegük van a házban zajló házibuliból: éljenek a feljelentés eszközével, hívjanak rendőrt! Tudjuk, a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, s olykor nem a kívánt eredményt hozza, de a jog akkor sem kínál más lehetőséget, s ha nem így járunk el, hanem magunk válunk igazságszolgáltatóvá, akkor mi követünk el jogsértést, s juttatjuk ezzel előnyösebb pozícióba a másik felet.

Lényeges tehát, hogy amennyiben rendszeresen valamilyen zavaró zaj származik a szomszédból, és ez ellen feljelentéssel kívánunk élni, akkor azt a kormányhivatalnál kell megtenni. Ugyanakkor eseti csendháborítás esetén változatlanul a rendőrség köteles intézkedni a szabálysértővel szemben. A rendőrségnek tehát továbbra is ki kell jönnie, fel kell szólítani a szomszédot a cselekmény befejezésére, s ha ez nem vezet eredményre, akkor helyszíni bírságot kiszabnia. Amennyiben ez sem járna eredménnyel - a tevékenység folytatása esetén -, akkor az elkövetőt elő kell állítania.

Amikor súlyosabbá válik a helyzet: testi sértés, garázdaság, magánlaksértés

A szomszédok közötti feszültség tehát ne fajuljon tovább egy pattogós beszélgetésnél, mert nagyon könnyen nehéz helyzetben találhatjuk magunkat. „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” Tehát már akkor fennáll a garázdaság szabálysértése, ha csak összeszólalkozik a két szomszéd, s annak más szemtanúja is van. A büntetési tétel csak súlyosbodik, ha már erőszakra kerül sor, esetleg többen látogatják meg a szomszédot. Lényeges azonban, hogy a verekedést másoknak is észlelni kell, ha nem így történik, akkor nem garázdaság, hanem egyszerűen testi sértés valósul meg.

Ráadásul arra is nagyon figyeljünk, hogy ha épp a szomszéddal „beszélgetünk” egy kissé nyomatékosabban, akkor még véletlenül sem az ő lakásába belépve tegyük ezt. Ugyanis: aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel bemegy, vagy ott bent marad, magánlaksértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Tehát már akkor is gond van, ha egy szóváltás során valamiképpen úgy alakul a helyzet, hogy az egyik fél belép az ajtón a másik lakásába, sőt már akkor is, ha a lakásba korábban behívja ugyan a tulajdonos, de ott vitára kerül sor, s a tulajdonos felszólítása ellenére nem távozik. Apróságok, de tapasztalataink szerint ezeknek kevesen vannak tudatában, s ösztönből cselekszenek, mivel nem vált természetükké, hogy a jog alapján gondolkodjanak.

 

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés