Reptér vagy ipari park? tettük fel a kérdést a szombathelyi közgyűlés októberi üléséről szóló beszámolónkban.
Noha a politikai kommunikáció szerint nem kell ilyen élesen megfogalmazni a kérdést,
a politikusok nem tudtak megegyezni az ügyben.
Lássuk a helyzetet. Szombathely határában, az egykori honvéd laktanya, jelenleg
épülő börtön mellett 200 hektárnyi területen működik a sportcélú repülőtér.
Nem véletlen, hogy a sík terület felkeltette az érdeklődést, hiszen aránylag jól
megközelíthető, nincsenek rajta épületek, közel van a városhoz. Viszont nagy része
közigazgatásilag Söptéhez, illetve Gencsapátihoz tartozik, ez a tény nehézséget
okozhat a terület hasznosításában, magyarán meg kell egyezni a szomszédos
önkormányzatokkal.
Egyelőre nem döntöttek
A reptér adottságai miatt azonban ipartelepítésre tökéletesen megfelelne.
Szombathelynek égető szüksége lenne ipari célú ingatlanokra, hiszen az
önkormányzati tulajdonú ipartelepítésre alkalmas területek elfogytak, többször
elhangzott már, hogy a munkahelyteremtésnek ez a legnagyobb gátja.
Ezért is került a közgyűlés októberi ülésének napirendjére az az
előterjesztés, amely Gencsapáti önkormányzatát kérte volna fel arra, hogy a
közigazgatásilag hozzájuk tartozó, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet
minősítsék át ipari célú ingatlanná. Az ügy sürgősséggel történő
tárgyalását azzal indokolták, hogy Gencsapáti október-novemberben vizsgálta felül
a település Általános Rendezési Tervét, az átminősítés csak ennek keretében
történhet.
Az elképzelés szerint 45 hektárnyi területen hoznák létre az ipari park második
ütemét. A képviselők azonban nem lelkesedtek az ötletért, az érvek súlya alatt
Ipkovich György polgármester a napirend tárgyalását elhalasztotta.
Komoly megfontolást igényel az ügy
A közgyűlésen többek között Csermelyi András tanácsnok érvelt amellett,
hogy a reptér területének egy részét is csak komoly előkészítés után
használják fel más célra. A tanácsnok kérdésünkre elmondta, nem az ipartelepítés
ellen szólalt fel, azt kifogásolta, hogy gyorsan, előkészítetlenül döntsenek egy
ilyen fontos kérdésben. Csermelyi András szerint el kell dönteni, hogy repteret vagy
ipari parkot működtessenek a területen. Ráadásul kérdéses, van-e esély arra, hogy
Szombathely mellett regionális repülőtér működjön. Az kétségtelen, hogy a
térség gazdasági fejlődésének lendületet adna egy légikikötő, megvalósítása
viszont komoly milliárdokba kerül, a forrásokat csak vállalkozói tőke bevonásával
lehet biztosítani. Egy vállalkozó pedig elgondolkodik azon, mennyi idő alatt térül
meg a befektetés, és egyáltalán, működtethető-e gazdaságosan a repülőtér.
Közben pedig az ipartelepítés komoly előnyöket hozna a városnak, akár a
munkaerőpiacra gyakorolt hatását nézzük, akár a helyi adóbevételek növekedését.
Tehát, komolyan meg kell vizsgálni a kérdést, és csak utána lehet felelősségteljes
döntést hozni.
Hosszútávon lehet ipari park a repülőtéren
Kovács Előd, a Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.
vezérigazgatója a nyugat.hu-nak adott interjújában
kijelentette, az ipartelepítést két ütemben kellene lebonyolítani. Egyrészt a
Claudius Ipari Parkban vannak magánkézben lévő ingatlanok, amelyek vételi opcióit
most szerzi meg a zrt. Itt lehet aránylag gyorsan ipartelepítést végrehajtani. A
reptér területén komoly fejlesztésekre van lehetőség, a vezérigazgató is úgy
véli, az önkormányzatnak kell eldöntenie, repülőteret vagy ipari parkot akar-e. De
ha a város az ipari célú hasznosítás mellett dönt, akkor is legalább 3-5 év kell
ahhoz, hogy arra alkalmassá tegyék az ingatlant. A területen ugyanis nincsenek
közművek, ráadásul a víz- és gázvezetékek, elektromos rendszerek kiépítésekor
már ismerni kell a későbbi felhasználói igényeket is. Kovács Előd ezért a
reptéri ipari parkot közép- vagy hosszútávú elképzelésként említi, a gyorsabb
megoldást a jelenlegi ipari park magánkézben lévő ingatlanainak megvásárlásától
várja.
A megye máshová tervezi a légikikötőt
Hogy bonyolódjon a dolog, említsük meg a Vas megyei közgyűlés júniusi ülését, ahol
megállapodás-tervezetet fogadtak el a regionális reptér létrehozásáról. A
megállapodás egy vállalkozással körvonalazódik, a helyszín pedig Vát és Porpác
térsége. Az új létesítményt nem a régi váti reptér helyén, hanem annak
szomszédságában akarják megépíteni. Az ülésen egyébként Szabó Gábor,
Szombathely alpolgármestere is támogatásáról biztosította a tervet.
Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke kérdésünkre elmondta, a reptér
előkészítése folyamatban van. Hozzátette, a jelenlegi szombathelyi repülőtér
területe nem alkalmas arra, hogy ott gazdaságosan működtethető légikikötőt
üzemeltessenek. Ennek okai között vannak légiforgalmi és biztonsági szempontok is.
Kovács Ferenc szerint a terület zseniális helyszín egy ipari park számára.
Győr fejleszt
Nézzük meg, hogy milyen repülőterek is vannak Magyarországon. A hivatalos
nyilvántartás alapjában véve ötféle repteret különböztet meg. A katonai
létesítményekről most nem ejtünk szót, csak egy megjegyzés, a repülőterek nagy
része valamikor szintén katonai célokat szolgált.
Tehát, vannak a nyilvános nemzetközi repülőterek, ebből a kategóriából öt van
hazánkban. Budapest-Ferihegy, Debrecen, Győr-Pér, Pécs-Pogány, Sármellék. Érdemes
megemlíteni, hogy ezek közül a győri 100, a sármelléki 65 km-re van Szombathelytől
légvonalban.
A győri reptér 1974-ben épült, 2003-ban közel milliárdos fejlesztéssel elkészültek a szilárd burkolatú pályák, a leszállást segítő fény- és műszeres rendszerek, megújították a közúti kapcsolatot. A korábban csak sport és mezőgazdasági gépek fogadására, indítására alkalmas reptér megkapta a nyilvános, kereskedelmi minősítést, 2006-ban már a harmadik legtöbb utassal büszkélkedhetett a vidéki repterek közül. A létesítményt működtető vállalkozás további fejlesztéseket tervez, használhatóvá akarja tenni a fapados légitársaságok által használt 150-180 személyes gépek számára is. Csak egy érdekesség, a repteret a legtöbbet az Audi gyár használja, szinte menetrend szerint közlekednek kisgépek a cég németországi központja felé.
Sármelléken logisztikai bázist építenek
Sármelléken 1940-től katonai reptér működött. 1991-ben egy cég bérelte
ki a létesítményt, 1994-ben az üzemeltetést átvette a közeli Zalavár és
Sármellék települések önkormányzata által alapított kft, amelyben később egy
szállodaipari vállalkozás is tulajdonrészt szerzett.
2004-ben a reptér 365 milliós állami támogatást kapott, ezzel sikerült
megvalósítani a 24 órás üzemeltetést. Ezt követően egy ír és magyar
üzletemberekből álló csoport megvásárolta az üzemeltetési jogot, és további 2
milliárdos beruházással nemzetközivé fejlesztette a repülőteret.
Tavaly tavasszal adták át az új utasterminált, a tervek szerint a közeljövőben
újabb 1 milliárd forint befektetéssel teherterminált és logisztikai központot
építenek, ahol az egyik multinacionális teherszállító cég működteti majd
bázisát.
Szentkirályszabadja Jumbókat is fogadna
Ún. nyilvános reptérnek számít Fertőszentmiklós, Nyíregyháza,
Siófok-Kiliti, és Szeged. Ezeken a repülőtereken főként sportcélú repülések, és
turistáknak szánt szolgáltatások, úgymint sétarepülés, légitaxi, esetleg
pilótaképzés zajlik. A négy reptérből Siófok-Kilitin kívül három
betonozott, kifutópályáik hossza 1 és 2 km között van.
Aztán itt van a nem nyilvános kategória, ebbe 20 hazai reptér tartozik, köztük
a szombathelyi is. A pályák itt többségében fűvel borítottak, a szombathelyi pálya
mérete 1600x500 méter. Sporttevékenységre alkalmasak, viszont a nagyközönség előtt
nincsenek nyitva, illetve csak akkor, ha nagyrendezvényt tartanak.
Még egy kisebb kategóriát meg kell említeni, az átépítés alatt álló repterekét, ami számunkra azért fontos, mert itt van a Veszprém és a Balaton között fekvő Szentkirályszabadja. Az egykori katonai helikopterbázist tavaly egy budapesti részvénytársaság megvásárolta, és vállalta, hogy két éven belül működik a létesítmény. A beruházásnak az első szakaszában közel 3 milliárd forintot kell befektetniük, a tervekben fapados járatok és teherszállítók fogadása és érkezése szerepel. A bátor elképzelések szerint naponta 3-5 Boeing vagy Airbus gépet fogadnak majd.
Szóval, Szombathely 100 kilométeres körzetében működik 2 nemzetközi, egy nyilvános repülőtér, és 2008 végére el kell készülnie a nagygépek fogadására is alkalmas szentkirályszabadjai légikikötőnek.
Nem egyszerű repülőteret fejleszteni
De lássuk, milyen procedúrán kell keresztülmennie annak, aki új
repülőteret akar építeni, vagy csak a meglévőt akarja fejleszteni.
A működési engedély megszerzésének céljából az ingatlan tulajdonosának kérelmet
kell benyújtania a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságához.
Csatolni kell a rendőrség, a légirendészet, a katonai légügyi hatóság, a
tűzoltóság, a meteorológiai szolgálat, a földhivatal, az ÁNTSZ, a talajvédelmi
állomás, a nemzeti park, a környezetvédelmi felügyelőség, az önkormányzat
szakhatósági engedélyét. Közülük többen is csak helyszíni szemle alapján
dönthetnek.
A beadott anyagnak tartalmaznia kell a részletes terveket, köztük a közművesítés
lehetőségeit, a futópályák kiépítését, a zajgátló védőövezeteket ábrázoló
térképeket, a biztonsági rendszer terveit, a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak
beleegyező nyilatkozatait stb.
Monori Tibor, a Légiközlekedési Igazgatóság munkatársa elmondta, a legfontosabb a
környezetvédelmi hatástanulmány, ami rengeteg pénzbe kerül, legalább két
évig tart az elkészítése és értékelése. Szóval, nem egyszerű dolog repülőteret
építeni vagy fejleszteni.
Monori Tibor hozzátette, a hatóság nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja a beruházás
célszerűségét, azaz jövőbeni kihasználtságát. Ezt a beruházónak kell
mérlegelnie.
Vát elfogadható megoldás
Ipkovich György, Szombathely polgármestere szerint viszont a városnak szinte
létkérdés, hogy legyen egy működő repülőtér a közelben. Az önkormányzat
néhány éve meg is vásárolta a jelenlegi repteret, amely előnye, hogy jelenleg is ez
a funkciója. Azt kell tisztázni, hogy hol van a fejleszthetőség határa. Azaz,
alkalmassá lehet-e tenni arra, hogy méretkorlátozás nélkül fogadjon gépeket, erre
ugyanis főként a kereskedelmi szállítások miatt lenne szükség.
A polgármester szerint viszont oldódni látszik a dilemma, hiszen a város számára is elfogadható lenne, ha Vát és Porpác környékén új reptér épülne. Ami, ha megvalósul, kedvező helyzetet teremt, hiszen a jelenlegi területet minden további nélkül fel lehetne használni az ipartelepítésre. Ipkovich György viszont hozzátette, addig, amíg az új létesítményről nincs végleges döntés, nem szabad feladni a szombathelyi lehetőséget. Viszont fontosnak tartja, hogy a Vát és Porpác mellett épülő reptérben a város is érdekelt legyen, erre garanciát szeretnének kapni.
És, hogy mikor várható a döntés? A polgármester szerint már dönteni kellett
volna, de megérti, hogy mindenki óvatos, hiszen több 10 milliárdról, komoly műszaki
fejlesztésről van szó. Hozzátette, Burgenlandból is érdeklődtek már, mivel az
osztrák tartománynak is fontos lenne egy közeli légikikötő.
Ipkovich György annyit elmondott még, hogy a novemberi közgyűlésen nem kerül
napirendre az ügy.
Mi pedig annyit teszünk hozzá, látható, hogy komoly dolgokról akart
sürgősséggel dönteni a városvezetés októberben. Ha az előterjesztés átment volna
a közgyűlésen, öt perc alatt dőlt volna el a terület sorsa. Így joggal juthat
eszünkbe az ellenzék vádja, hogy kapkod a városvezetés.
Azt viszont még most sem tudjuk, hogy tényleg lesz-e reptér Szombathely közelében,
illetve azt sem, hol lesz lehetőség az égetően fontos ipartelepítésre. Reméljük, a
szakemberek dolgoznak az ügyön.
