A tüntetés és a sztrájk nem cél, csak eszköz

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint hiába az ígéret, ha nem követi jogszabály.
 
 

A tüntetés és a sztrájk nem cél, csak eszköz

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint hiába az ígéret, ha nem követi jogszabály.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

A tüntetés és a sztrájk nem cél, csak eszköz

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint hiába az ígéret, ha nem követi jogszabály.

A tavasz a tanári tüntetésektől és sztrájkoktól volt hangos. A pedagógusok egy emberként követelték a KLIK átszervezését, a magasabb béreket, és a Nemzeti alaptanterv átalakítását. A szakszervezetek azonban rendre falakba ütköztek, és hiába történtek változások, azok sem az ígértek szerint történtek.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke Szombathelyen járt, vele beszélgettünk a jelenlegi helyzetről.

Az elsődleges feladat a tárgyalás

Mennyire foglalkoznak a tüntetések utóéletével? Egyáltalán, miért álltak le a tüntetések?

Leállni nem álltak le, inkább csak felfüggesztettük őket. Nyári szünet volt, a pedagógusok is a jól megérdemelt szabadságukat töltötték.

Az év elején két okból sem kezdtük el az ilyen rendezvények szervezését. Egyrészt mert a pedagógusok szakszervezeténél már nagyon régi hagyomány, hogy megyei szinten tanévnyitó értekezleteket tartunk, amin az elnökség valamelyik tagja részt vesz. Ezekre az alapszervezeti titkárok szintjéig kapnak meghívót a kollégák. Az elnökség résztvevő tagja beszámol az előző év eseményeiről és az előttünk álló év feladatairól. Lehetőség szerint jön velünk egy munkajogász is az országos irodából, és az itt felmerülő különböző jogi kérdésekre ők adnak választ.

Most egyelőre ezzel vagyunk elfoglalva. Másrészt mondhatnám azt is, amit sokan elmondtak már, hogy a szeptember a kvótanépszavazásról szólt, más nem nagyon kapott teret a magyar belpolitikában. De inkább azt mondom, hogy megakartuk várni, hogy amit a kormány mondott - hogy minden adott a nyugodt tanévkezdéshez - az mennyire igaz. De addig nem tudunk mit mondani, amíg meg nem hallgatjuk azokat a kollegákat, akik nap, mint nap ott vannak a tűzvonalban.

Ez a megyei értekezletek másik fontos célja, hogy ne csak felülről meséljünk, hanem alulról is kapjunk információkat. Hogy ők hogyan élik meg az évkezdést, valóban annyira akadálymentes volt-e, milyen problémákat érzékeltek, és mit tartanak fontosnak, hogy mit képviseljünk az országos érdekegyeztetésben.

Tehát ha olyan jellegű problémák merültek fel, akkor van arra esély, hogy ismét kiállnak és tüntetni fognak?

Egy szakszervezet elsődleges feladata a tárgyalás. Már szeptemberben írásban kértük Palkovics László államtitkár úrtól és Pölöskei Gáborné KLIK elnökasszonytól, hogy hívjuk össze a sztrájkbizottságot és az újonnan felmerült problémákat beszéljük meg.

Értjük itt ezalatt például az új órakedvezmények és munkaidőkedvezmények beszámítását és alkalmazását, mert sajnos nem egyértelmű a jogszabály. Érdekesen fogalmaztak, többféleképp lehet értelmezni. Itt nem csak az a baj, hogy a KLIK és a szakszervezet, hanem akár a szakképzési centrum is máshogy értelmezi. Ebben mindenképp rendet kell tenni.

Amiről még feltétlenül tárgyalnunk kell, az a nyugdíjas kollégák helyzete. Ugyan ígéret van rá, de jogszabályban még nem jelent meg a nyugdíjas kollégák tovább foglalkoztathatósága, pedig a célunk az, hogy elkerüljük, ami tavaly és tavaly előtt is előfordult, hogy még végzős osztályoknál is nyugdíjaztak olyan kollégát decemberben, aki érettségi tantárgyat oktatott. Volt, hogy április végéig nem sikerült megoldani, hogy a szakhelyettesítést állandóra cseréljék.

Így hiába várják el, elég nehéz még egy középszintű érettségin is kiválóan teljesíteni, nem hogy emelt szinten.

Említette a sztrájkbizottságot. A korábbi követeléseikből mennyit sikerült megvalósítani?

Nem tudok még mit mondani, mert nincs még megállapodás. Nagyon sokat tárgyalt a pedagógusok sztrájkbizottsága a tavaszi félév során, nagyon sok ígéret hangzott el, azonban ezeknek a realizálódása a jogszabályokban nem jelentkezik.

Ha mégis, akkor sem úgy, ahogy az a szakszervezeti javaslatokban szerepel. Igen, mondtuk, hogy a KLIK-et át kell szervezni, de nem feltétlenül így, hogy lesz 58 tankerületi központ. Ez megint egy érdekes feladat elé fogja állítani a szakszervezetet.

Tehát ezzel az átszervezéssel korántsem elégedettek.

Már csak azért sem, mert nem tudjuk, hogy mi lesz ebből. Jelenleg jogszabályi szinten közlik azt, hogy létrejön 58 tankerületi központ. Közlik azt, hogy a 198 járásból melyik járás melyik tankerületi központhoz fog tartozni. Ennyit tudunk, semmi mást.

Konkrét jogszabály nem is lesz, állítólag október-november folyamán kidolgoznak egy szervezeti és működési szabályzatot, abban lesz lefektetve, hogy ténylegesen hogy fog ez az egész működni.

Ezt mi erősen aggályosnak tartjuk, mert egy SzMSz-t nem tartunk jogforrásnak. Minimum egy rendeletben, de inkább törvényben kellene ezt szabályozni.

A kormány mennyire vette figyelembe a pedagógusok és az érdekvédelmi szakszervezeteinek követeléseit?

A kormány soha nem fogja bevallani, hogy figyelembe veszi. De azt tudni kell, hogy az a köznevelési kerekasztal, amit létrehoztak, az a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontos követeléseit tárgyalja. Saját szinten, sajátos megoldásokat adnak. A baj az, hogy mi is csak a jogszabály véleményezésénél értesülünk arról, hogy ők ezeket a követeléseket hogy gondolják realizálni.

Persze van olyan dolog, amiről a kormány egyelőre hallani sem akar, többek között a tankötelezettség 18 évre való visszaállítása, hogy a közfoglalkoztatottakat ne lehessen a közoktatásban alkalmazni, vagy a tankönyv-liberalizáció. Ezekről a pontokról nem is hajlandóak tárgyalni. A többiről voltak szóbeli megállapodások, jogszabályokban azonban mégsem jelentkeztek, vagy ha igen, eléggé nyakatekert módon, nem olyan formában, ahogy a tárgyalásokon elhangzott.

A pedagógusok próbálkoznak, de félnek

A magyarországi diákok teljesítménye folyamatosan romlik, gondoljunk csak a PISA-mérések eredményeire. Ön lát összefüggést a teljesítményromlás és az oktatás átszervezése, centralizálása között?

Ilyen kompetencia teszteket minden páros évben végeznek. Igazából az általános iskolákban kell megnézni, főleg hatodikban, hogy mennyire romlottak az eredmények, mert azok a gyerekek már 2010-ben kezdték el az iskolát.

Én azt gondolom, hogy markáns összefüggésben van a kettő. Márpedig azért, mert az új Nemzeti alaptanterv hihetetlen mennyiségű lexikális anyagot ír elő kötelezően, miközben érdekes módon Palkovics László államtitkár úr is azt kommunikálja, hogy a képesség és készségfejlesztésre kellene koncentrálni.

Ehhez képest csináltak egy olyan alaptantervet, aminek a 80 százaléka lexikális tudáson alapul. Pedig ma, az internet korában már tényleg nem ez lenne a lényeg, hiszen a gyerekeknek lehetőségük van pár betű beütésével hozzájutni az információhoz.

Inkább ezeket kéne megtanítani nekik, hogy tudnak az információhoz hozzájutni és hogyan tudják azt használni.

A pedagógusok általánosan egyetértenek azzal, hogy változtatni kell, de ilyen szinten nekik milyen eszközeik vannak erre?

Én fél éve még történelmet tanítottam egy szakiskolában, ezért tudok erre válaszolni. Ez a tanár lelkiismeretére és felkészültségére van bízva. Ha én becsukom az ajtót, gyakorlatilag azt és úgy oktatok, ahogy a lelkiismeretem diktálja és a gyerekek felkészülését szolgálja. A pedagógusok viszont sokszor félnek, hogy ha gyakran eltérnek, akkor megüthetik a bokájukat.

A Nemzeti Pedagógus Kar féle pedagógus etikai kódex is eléggé illegitim és alkotmányellenes, de hát érvényben van. Úgyhogy a pedagógusok nagy része is csak kapkodja a fejét és pislog, hogy mit tegyen, és hogy tegyen.

Így van a tanítók egy része a rugalmas tantervvel is. Azt mondták, hogy jön a tanulói tehercsökkentés, csak épp a jogszabályok nem változtak. Elérhetők különböző óravázlatok és tanmenetek, csak ez éppen nem jogforrás. Egy rendelet, de inkább egy törvény számunkra, ami jogforrás.

Mindezek ellenére a Nat semmit sem változott, ezért még mindig ugyanazt kell számon kérni a kisdiákokon. Kitalálták ezt a 30 perces tananyagot, hogy a maradék 15 perc játék, de ez gyakorlatilag lyuk a sajton. A tanítók eddig is így csináltak, a gyerekek adott állapotát figyelembe véve ha kellett kicsit lazítottak, ha kellet kicsit keményebben hajtottak. Ez eddig is így volt.

A tüntetésen és sztrájkon kívül milyen eszközeik vannak még?

Sok újdonsággal nem tudunk szolgálni, de hát a tüntetés és a sztrájk nem cél, csak eszköz. Egy szakszervezetnek alapvetően a megegyezésre kell törekednie, de nem minden áron. A nyomásgyakorlás eszközeként lehet a tüntetéshez, demonstrációhoz, legvégsőesetben sztrájkhoz folyamodni.

A közeljövőben lát esélyt arra, hogy eltudják érni a céljaikat?

Még nem volt ősszel tárgyalás, ezért erre még nem tudok válaszolni. Ez akkor derül ki, ha lezajlik az első sztrájkbizottsági egyeztetés és ott kiderül, milyen fogadtatásra találnak az eddig még meg nem tárgyalt témák.

Tavasszal nem csak a Pedagógusok Szakszervezete küzdött, más szervezetekkel is összefogtak. Tervezik ezt a továbbiakban?

Természetesen. Tervezünk összefogást, nem csak a szakszervezetekkel, hanem egyéb civil szervezetekkel is. Folyamatosan kapcsolatban állunk, megy az egyeztetés arról, hogy egy egységes fellépés jöjjön létre.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés