Cáfolja a NATO, hogy miattuk kellene militarizálni az iskolákat

Nincs olyan szabály, hogy az iskoláknak katonai támogatói feladatokat kellene ellátniuk, és ezt elő sem írhatnák a tagállamoknak.
 
 

Cáfolja a NATO, hogy miattuk kellene militarizálni az iskolákat

Nincs olyan szabály, hogy az iskoláknak katonai támogatói feladatokat kellene ellátniuk, és ezt elő sem írhatnák a tagállamoknak.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Cáfolja a NATO, hogy miattuk kellene militarizálni az iskolákat

Nincs olyan szabály, hogy az iskoláknak katonai támogatói feladatokat kellene ellátniuk, és ezt elő sem írhatnák a tagállamoknak.

Tavaly év végén jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, hogy egy NATO-kötelezettség miatt szólították fel az iskolákat és óvodákat, hogy készítsenek el egy az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet.

Nem is kötelezhetik a tagállamokat

Erre fél évet adtak az oktatási intézményeknek, le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását.

A Népszava megkérdezte a katonai szervezetet, valóban NATO előírásról van.e szó. A válasz szerint „a NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére”.

A lapnak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő elmondta, Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő hangsúlyozta: alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció.

Erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést

„Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” - mondta Tálas Péter, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget.

Hozzátette, érezhető az összefüggés a migrációellenes magyar kormánykampányok és a mostani intézkedéscsomag között, bár arra eddig senki nem adott magyarázatot, hogy a 2015 óta növekvő európai terrorizmus milyen közvetlen összefüggésben van a terrorvészhelyzettel.

A Tanítanék Mozgalom arra hívta fel a figyelmet: az Emmi leiratában igen elnagyoltan szerepel, hogy mikor kell életbe léptetni a Honvédelmi Akciótervet. Így a kormány akkor is rendkívüli állapotot vezethet be, amikor „csak potenciális veszélyhelyzet van”. Egy ilyen lépés könnyen kiválthat hisztérikus megnyilvánulásokat és erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés