Orbán Viktor és Kósa Lajos fideszes frakcióvezető sajtót tájékoztatott a kvótareferendum ügyében. Kérdés volt, bejelentik-e az alkotmánymódosítást, és azon belül - vagy azon túl - még mit.
Bejelentették.
Mi úgy látjuk, ez egy olyan politikai akarat, olyan egység, ami egyetlen más kérdésben sem nyilvánult meg. Ez az egység pártok felett áll, hiszen egymillióval többen szavaztak nemmel, mint a Fidesz-KDNP tábora
- közölte a miniszterelnök a népszavazás kapcsán, többször is a nyelve hegyére tűzve a 3 millió 300 ezres számot. Mivel szerinte ekkora pártállásmentes összefogás még nem történt Magyarországon,szerettem volna az ő akaratuknak egy csatornát találni.
Ez pedig az alkotmány módosítása lesz, amihez Kósa Lajos elmondása alapján október 10-én délutánig nyújtják be a tervezetet, 17-én vitázik róla a Parlament, november 8-én jön a szavazás róla, és november közepén léphet hatályba. Amennyiben Áder János köztársasági elnök aláírja.
A miniszterelnök közölte: az alaptörvényt négy ponton módosítanák, amik között szerepel a többi közt az, hogy tilos a csoportos betelepítés Magyarországra, az csak egyéni kérelmek alapján történhet. Hozzátette, az emberek nem a migránsok ellen szavaztak, hanem arra, hogy a megoldást kell vinni a bajhoz, nem a bajt kell idehozni (ezt a lózungot egyébként nem először süti el).
Nevetséges, kik kérdezhettek és kik nem, és aki kérdezhetett, azt is két szóval akarta lesöpörni Orbán
Külön érdekes, kik kérdezhettek a sajtótájékoztató után. A nagyobb lapok, mint a HVG, a Magyar Nemzet vagy a Népszabadság mellett olyanok kaptak szót a széksorokból, mint a szélsőjobbos Alfahír vagy a Bayer Zsolt köpködő blogjának helyet adó Blogstar, aminek még rendes impresszuma sincs.
A 444 nem kérdezhetett, az egyetlen, egészen finom, mondhatni kézenfekvő belekérdezést foganatosító HVG-vel pedig így folytatta le a párbeszédet Orbán Viktor:
- Politikai szempontból akadályozhatja meg ez az alaptörvény-módosítás, hogy uniós rendelkezés alapján ne lehessen betelepíteni külföldi állampolgárokat, jogi szempontból nem alkalmas rá, hiszen a magyar alaptörvény rendelkezéseinél az uniós jog magasabb szinten áll. Rosszul értem?
- Igen, rosszul.
(Kínos csend)
- Kifejtené?
- Van egy alkotmányos identitás. Az Európai Unió nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatja.
Hát ennyi. A fejleményekről, ígérik, továbbra is tájékoztatni fognak.