A nádasok nagymértékű pusztulásáért az állandó vízszint a felelős - tudta meg az InfoRádió Takács Pétertől, a Balatoni Limnológiai Intézet főmunkatársától. 2004 után néhány évig túl alacsony volt a tó vízszintje, akkor merült fel az is, hogy a Rábából pótolják a Balatonból hiányzó vizet. Ez az időszak azonban a nádasokra kedvező hatással volt, akkor terjedtek el nagyobb területeken. Azóta nagyjából egyforma a tó vízállása, a nád azonban nem szereti a folyamatos elárasztást.
Takács Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton egy bonyolult élő rendszer, nem egy medence. Vannak olyan élőlények, amelyek nem őshonosak a területen, és mégis robbanásszerűen szét tudnak terjedni. Ilyen a vándorkagyló, amely a 30-as években megjelent és pillanatok alatt kolonizálta a tavat, szétterjedt a teljes területen, és számos őshonos fajt kiszorított a területről.
Hozzátette, a Balaton élő rendszerében 15-20 éves időszakokban érdemes gondolkodni. Példaként említette a szakértő, hogy csökkentették a Balaton foszforterhelését azzal, hogy Zalaegerszegen a szennyvíztisztítóban kiépítették egy foszforvisszanyerő művet, ami redukálta a Zalába kerülő foszfor mennyiségét, a jótékony hatása, a Balaton vízminősége 15-20 év után kezdett javulni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
