A művész rengeteg szállal kötődik Szombathelyhez. Budapesten született 1941-ben, de hamarosan Kőszegre került - hiszen apja alapított ott kórházat -, majd családjával 1949-ben költöztek Szombathelyre. Vukán itt kezdett el iskolaszerűen zongorázni tanulni. Abszolút hallása miatt ki is kiáltották csodagyereknek, amit ő egyáltalán nem szeretett. Saját bevallása szerint ugyanis sokkal szívesebben játszott volna a többi gyerekkel, semmint hogy egy pódiumon ülve zongorázzon előttük.
Mikor 14 évesen felvették a Zeneakadémiára, és nem kapott kollégiumi szobát, minden szombat délután innen vonatozott fel Budapestre. Édesapja külön munkát vállalt a MÁV kórházában, hogy ingyen utazhasson. Vukán György aztán négy éven keresztül minden vasárnap kilenc órától délig tanult az akadémián, és emellett végezte rendes tanulmányait a Nagy Lajos Gimnáziumban.
A Nagy Lajosban érettségzett, majd Budapestre költözött, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1964-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Karán diplomázott. Fogorvosként praktizált, és mellette folyamatosan zenélt.
Nagyszülei, szülei és szeretett nővére is a szombathelyi Szalézi Templom altemplomában nyugszanak. Nagyapja egy nagyobb összeget adományozott a templom számára. Vukán György már életében felvésette nevét a kriptára, mivel úgy vélte így lehet csak biztos abban, hogy végül itt fog nyugodni, a családja mellett.
Vukán György legutoljára januárban járt Szombathelyen, amikor nagy sikerű koncertet adott az MMIK-ban. Többször is szerepelt a Lamantin Jazz fesztiválon, és az évek folyamán sokszor visszatért ide, gyermekkora helyszínére.
Élete
Zeneszerző, zongorista. 1965-től másfél évtizedig tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, dzsessz szakon. Rengeteg műfajban kipróbálta magát, mint zeneszerző, írt operát, balettzenét, szimfonikus versenyművet. Legismertebbek talán mégis fimzenéi voltak, ő írta többek között A tanú, a Te rongyos élet, és a Linda című tévésorozat zenéjét is, valamint ő játszotta a Szomszédok című teleregény főcímdalának zongoraszólóját. Kossuth- és Erkel- díjas, megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend kis-keresztjét.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
