Nem mindennapi látványosságnak lehetnek szemtanúi azok, akik eső után látogatnak el a Belsikátorba. A mediterrán ház helyén épülő levéltár mellett már hónapokkal ezelőtt megsüllyedt a járda. Na nem sokkal, épp csak annyival, hogy a medencében felgyülemlett vízben bokáig elmerüljön a kíváncsiak és figyelmetlenek cipője.
A környék üzlettulajdonosai seprűvel vették fel a harcot a víz ellen, mindhiába. A csapadék újból utat talált magának "megszokott" helyére. Új megoldásra volt szükség . Nem is kellett sokáig keresgélni, a környéken akad bőven építkezés - egy deszka ide, vagy oda -, így hát széles fapalló került a tavacska fölé, aprócska hídként.
A szombathelyiek és a túristák először ráncolták ugyan a homlokukat, de később ráéreztek a móka ízére és vidáman átkeltek a mérnöki munka ezen remekén. A gyerekek kifejezetten élvezték, volt, aki többször is megtette a távot. Az anyukák pedig büszkék voltak csemetéik egyensúlyérzékére. Csupán az idősebbek közül morogtak néhányan, ők viszont vidám másodperceket szereztek azoknak, akik szemmel kísérték bizonytalan totyogásukat, avagy esetleges vízbepottyanásukat.
A hosszú, száraz nyáron azonban történt valami. A megszokott pallónak lába kélt. Talán eltüzelték, talán kutyaházként végezte, mindenesetre a Belsikátor-tó hidatlan maradt.
Az esős időszak megérkezvén az emberek hamar rádöbbentek a helyzet tarthatatlanságára, így a napokban új hidat kapott a falánk pocsolya. A dolog szépséghibája, hogy az új hidacska nem sokkal széleseb, mint a cirkuszi kötéltáncosok talpalávalója.
Érdemes tehát igyekezni! A mutatvány még ingyen megtekinthető - minden kiadós eső után -, "fellépő" pedig percenként akad. A hibaszázalék pedig jóval magasabb, mint a cirkuszban, így a művészi mozgások szerelmesei és a kárörvendők is megtalálják számításukat.
Egyébként nevelő célzattal is foglalkozni kellene a problémával. Javaslom, hogy a palló szélességét havonta csökkentsék néhány miliméterrel! Ezzel a húzással észrevétlenül fejleszthető az itt élők, dolgozók ügyessége, sőt a végén talán megtanulnak vízen járni...
Tánczos